Több európai országban is maradnak el választások a járvány miatt

2020-04-03 14:07:00
A koronavírus járvány miatt Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, illetve számos egyéb európai országban maradnak el különböző szintű választások. A választási kampány és a választások lebonyolításának időszaka jelentős mozgásokat, társadalmi kontaktusokat idéz elő, azért jelentős kockázattal járthat a vírus terjedésének szempontjából.

A koronavírus járvány terjedése számos sokat tárgyalt társadalmi, gazdasági következménnyel jár. Ezek közül csupán néhány az iskolák és egyetemek bezárása, az otthoni munkavégzés, a szórakozási lehetőségek korlátozása, a turizmus teljes befagyasztása.

Kevesebb szó esett mindeddig arról, hogy a járvány miatt Európában több különböző szintű, mostanában esedékes választás is elmarad. Ez a helyzet például a francia települési szintű választásokkal, a spanyol regionális választásokkal, az észak-macedóniai, és szerbiai parlamenti választásokkal. A világ más területén is volt már arra példa, hogy egy járvány miatt elhalasztottak egy esedékes választást: 2018-ban az Ebola-járvány idején például a Kongói Demokratikus Köztársaságban halasztották el az elnökválasztást, de 2001-ben az Egyesült Királyságban is sor került választások elhalasztására a száj-és körömfájás betegség terjedése miatt.

Nyomós indok szükséges a választások elhalasztásához

A választások a demokrácia alapkövének tekinthetők: a népszuverenitás elve szerint a nép hatalomgyakorlása főszabály szerint választott képviselők útján történik. Ennek fényében világos:

a választások elhalasztásához nyomós indok szükséges, ugyanis az a demokratikus működés szempontjából jelentős korlátozást jelent.

Úgy tűnik, hogy az európai vezetők és vezető testületek megítélése szerint a koronavírus elegendő indokot jelent az esedékes választások elhalasztására.

Milyen indokok szólnak a választások elhalasztása mellett?

Számos, az emberek egészségét és életének védelmét szolgáló indokkal magyarázható a választások elmaradása. Kétségtelen, hogy

a választási kampány, majd maga a választási időszak nem a „társadalmi távolságtartás” betartását segíti elő.

Kampány idején az egyes politikai pártok képviselői járják az országot, rendezvényeken szólalnak fel, közvetlen kapcsolatba kerülnek a választókkal. Ezek mind nagyobb embertömegeket vonzó események, amelyek lehetőséget nyújtanak a választható képviselők programjainak megismerésére, a választói döntés kialakulásának alakítására. Ezek az események alapvető részei egy választási időszaknak, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nagy egészségügyi kockázattal bírnak.

Maga a szavazás lefolytatása is rengeteg ember találkozásával jár, ugyanis a szavazók jelentős többsége személyesen, a választásra kijelölt helyen adja le szavazatát. A választásokban segédkezők is veszélybe kerülhetnek, hiszen tömegesen érintkeznek választók százaival, ezreivel.

Ilyen kockázatos helyzetben a választások megtartása estén számolni kell azzal, hogy sokan inkább egészségüket féltve otthon maradnak, ami negatívan befolyásolja a választási részvételt. A választások eredményének alakulására az is jelentős hatással lehet, hogy a magasabb kockázatú csoportokba tartozó személyek, például az idős emberek, vagy a krónikus betegségben szenvedők érthető okokból nem mennek el szavazni. Abban az esetben, ha az ő szavazatuk leadásának biztosítása nem történik meg (pl. mozgóurnával), akár a választójoguk sérelme is hivatkozható, és kérdésessé válhat a választások eredménye.

Az európai országok az egészségügyi szempontokat részesítették előnyben

Annak ellenére, hogy a választások elhalasztása nyilvánvaló korlátozást jelent,

az európai országokban egymást követik a különböző szintű választások elhalasztásáról szóló hírek.

Franciaországban ugyan március 15-én még megtartották a helyi szintű, polgármesterek és települési képviselők választásának első fordulóját, másnap a francia elnök, Emmanuel Macron bejelentette, hogy a második fordulót a járványhelyzet súlyosbodása miatt lehalasztják. Az első fordulóban a részvételi arány történelmi mélységet ért el. Az elnök döntésével a körülményeket tekintve az ellenzéki pártok is egyetértettek. Ugyanakkor, mivel a francia választási szabályok szerint bizonyos képviselők már az első fordulóban megválasztásra kerültek, míg mások mandátumának megszerzéséhez szükség van a második fordulóra, jogi aggályok merülhetnek fel a választásokkal kapcsolatban, illetve a választási szabályok módosítására is szükség van a második forduló elhalasztása miatt.

Az Egyesült Királyságban május elején tartottak volna helyi szintű választásokat, ugyanakkor március közepén bejelentették, hogy a választásokat egy évvel későbbre halasztják. A halasztással ugyan minden párt egyetértett, de egyes pártok szerint az egy éves halasztás nem indokolt.

Olaszországban több választás elhalasztására is sor került. Március 29-én lett volna esedékes a parlament képviselői számának csökkentésére irányuló népszavazás, amit azonban a súlyos járványhelyzet miatt március elején elhalasztottak. Ráadásul, kilenc régióban tartottak volna 2020-ban választásokat Olaszországban, amiből még januárban két régióban ez meg is valósult, ugyanakkor az áprilisra és májusra időzített választások megtartása veszélybe került.

Spanyolországban a vírushelyzet tombolása miatt szintén elhalasztották a baszkföldi, illetve galíciai regionális választásokat, amelyeket április 5-én tartottak volna. A halasztásról a regionális szinten döntöttek, az ellenzéki pártok egyetértésével.

Észak-Macedóniában és Szerbiában áprilisban parlamenti választásokat tartottak volna, de március közepén mindkét országban a választások bizonytalan időre való elhalasztása mellett döntöttek.

Több országban ugyanakkor az is felmerült, hogy a választások más módon kerüljenek megtartásra. Bajorországban például a márciusi tartományi választások második fordulóját levélszavazás útján tartották meg az első forduló után súlyosbodó járvány miatt. Lengyelországban május 10-én tartanának elnökválasztást, legújabb információk szerint itt is a levélszavazást választhatják a szavazás lebonyolítására, amennyiben elegendő többséget kap az ezt lehetővé tevő törvénymódosítás. A levélben történő szavazás ugyan megfelelő út lehet a választás konkrét kivitelezése kapcsán, de ez ellen is számos ellenérv hozható fel, például megszervezése és lebonyolítása is rengeteg erőforrást igényel, amely a jelenlegi helyzetet tekintve adott esetben járvány megfékezésének rovására is történhet.

Az év későbbi hónapjaiban is számos választás esedékes, például a fehéroroszországi vagy izlandi elnökválasztás, illetve a francia szenátusi választások.   Mivel ezek időben még távol vannak, a halasztásról szóló döntések meghozatala még várat magára, ugyanis a vírushelyzet alakulása és vége még egyelőre bizonytalan.

Németh Olívia írása.