Magyarország nem sértette meg a nemzetközi jogot az azeri baltás gyilkos kiadásával

2020-05-26 11:15:00
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete értelmében Magyarország a nemzetközi jognak megfelelően cselekedett az azeri baltás gyilkos ügyében.

 

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a mai napon hozott első fokon ítéletet az azeri baltás gyilkos ügyében. Az ügy az azeri Ramil Safarov kiadatása kapcsán került az EJEB elé.

Mint ismeretes, az akkor 26 éves azeri elkövető Safarov a 2004 februárjában baltával végzett Gurgen Margarján örmény hadnaggyal Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária körúti kollégiumában (Margarján kivégzését követően Safarov Margarján másik örmény katonatársával is végezni akart, a terve azonban meghiúsult). Safarov és Margarján is katonák voltak, a NATO-békepartnerség keretében rendezett tanfolyamon vettek részt. 

A Fővárosi Törvényszék (akkori nevén Fővárosi Bíróság) első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Safarovot előre kitervelt, aljas indokból, különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés és emberölés előkészítésének bűntette miatt. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. 

A magyar bíróság ítélete értelmében Safarov legkorábban 30 év után szabadulhatott volna;

mindazonáltal a magyar kormány a 2012-ben kiadta az elkövetőt Azerbajdzsánnak, azzal a feltétellel, hogy Baku a magyar ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja. Azerbajdzsánban azonban Safarov azonnal elnöki kegyelemben részesült, s a bűncselekmény elkövetése miatt nemzeti hősként tisztelik, 2006-ban az Év Emberének is választották.

A strasbourgi ügy magyar vonatkozása, hogy a hozzátartozók álláspontja értelmében Magyarország két ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét; az igénypontok szerint hazánk egyfelől az Egyezmény 2. (élethez való jog), másfelől pedig a 38. cikkét sértette meg.  

Az elhunyt örmény katona hozzátartozói szerint Magyarország sértette Margarján élethez való jogát azzal, hogy átadta Safarovot az azeri hatóságoknak úgy, hogy kellő jogi kötőerővel rendelkező garanciát kapott volna arra, hogy az ítélet végrehajtása szakadatlan marad a magyar döntés alapján. 

Az EJEB szerint a hozzátartozók érvelése nem megalapozott. A magyar hatóságok ugyanis az Európa Tanács által meghatározott eljárásrend szerint jártak el, amikor a jogerősen elítélt Safarov kiadását intézték. Mindemellett a hozzátartozók nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani azt sem, hogy a magyar hatóságoknak bármilyen sejtése is lehetett volna arra vonatkozóan, hogy Safarov azonnali elnöki kegyelemben részesül a kiadását követően – ahogy erre az EJEB is rámutat:

a magyar hatóságok alappal bízhattak Azerbajdzsán jóhiszeműségében.

A hozzátartozók azt is kifogásolták, hogy a magyar bíróság elmulasztott részletes tényfeltárást végezni a gyilkosság kapcsán, megsértve ezzel az Egyezmény 38. cikkét is. Az EJEB mai ítéletének értelmében ugyanakkor Magyarország eleget tett az Egyezmény 38. cikkéből fakadó kötelezettségének, ugyanis – ahogy erre a Bíróság rámutat – Ramil Safarov ügyét a magyar bíróságok két fokon is tárgyalták, s

a tárgyalások során a magyar bíróság minden releváns tény birtokában hozott észszerű ítéletet.