Magyarország és Lengyelország nélkül alapítaná újra az Európai Uniót a holland kormányfő

2020-09-11 16:52:00
A holland alsóház a héten tárgyalta az uniós költségvetés kérdését, s a vita hevében Mark Rutte kormányfő egy lengyelek és magyarok nélküli Európai Unió víziójával is eljátszott.

Éjszakába nyúló vitában tanácskozott a holland alsóház szeptember 9-én a júliusi csúcstanácskozáson kialkudott uniós költségvetés helyreállítási alap ügyéről. Azt, hogy a tanácskozás korántsem volt békés hangvételű, jól jelzi, hogy két ellenzéki képviselő, a bevándorlás-ellenes holland szabadságpárti Geert Wilders (PVV), és Thierry Baudet (Fórum a Demokráciáért) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormánnyal szemben, annak hiányosságai miatt a holland érdekérvényesítés kapcsán (a bizalmatlansági indítvány végül nem ment át). Úgyszintén felmerült, mégis elmaradt annak a szocialisták által beterjesztett indítványnak az elfogadása is, amely a Rutte miniszterelnök által vezetett tárgyalások sikertelenségéről szólt volna.

Az ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a vitán elhangzottak hazánk és Lengyelország uniós státuszát is érintették. Ezek közül

a legjelentősebb felvetések közé tartozik Mark Rutte holland miniszterelnök ötlete egy „új Európai Unió” létrehozására vonatkozóan, csakhogy Magyarország és Lengyelország kihagyásával. 

Ezt, a Rutte által „nukleárisnak” nevezett megoldást a miniszterelnök annak kapcsán hozta fel, hogy szerinte az Európai Tanács ülésén a tagállamok kölcsönösen elérték egymás „fájdalomküszöbét”. Mindemellett Rutte felvetette azt is, hogy az uniós költségvetést esetleg kormányközi szerződéseken keresztül hozzák működésbe.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az estét egyébként Wilders és Rutte párharca jellemezte; a két politikus közötti vitában Magyarország megítélése is terítékre került. Wilders arra kérte például a miniszterelnök, hogy saját szavaival próbálja meg összefoglalni, hogy mit tett azért Magyarország, hogy Rutte azt szorgalmazza, hogy hazánkkal szemben a tervezett „jogállamiság-klauzulát” közvetlenül alkalmazzák. 

Wilders kérdésére Rutte azokat az általános érveket tudta felhozni, amelyek hazánkkal szemben időről időre előkerülnek uniós szintű ellenzéki körökben (például a sajtószabadság kérdése, vagy az NGO-k helyzete), s Rutte álláspontját a Zöld Baloldal, a szocialisták és a demokraták képviselői is igyekeztek támogatni.

A vitában egyébként Wilders következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország objektív elbírálás alá essen,

s ezért szerinte őszinte párbeszédre van szükség annak kapcsán, hogy el lehessen dönteni, hogy Magyarország mit tesz és mit nem tesz a jogállamiság vélt leépítése vonatkozásában. 

Álláspontja szerint nem megalapozott például az az állítás, miszerint Magyarországon ne lehetne szabadon kritizálni a kormány munkáját. Wilders arra hivatkozott, hogy hazánkban a kereskedelmi televíziózás esetében például a két piacvezető csatorna közül az egyikről a legkevésbé sem állítható, hogy „kormánybarát” lenne. 

Megjegyzendő, hogy mindezért Wilders meg is kapta egyik demokrata képviselőtársától,

Sjoerd Sjoerdsmától (D66), hogy a holland politikus valójában a magyar miniszterelnök „meghosszabbított karja”.

A holland belpolitikai megosztottságot is tükröző alsóházi üléséről szóló vitaanyag teljes szövege itt olvasható el.