Szomszédainknál sem lehetnek elragadtatva a Bizottság jogállamisági jelentése miatt
Ahogy arról már korábban is írtunk, szerdán az Európai Bizottság „2020 Rule of Law Report” címmel szerda délben közzétette jelentését a jogállamiság uniós helyzetével kapcsolatban. A módszertannal és az erősen lengyel-magyar fókuszú elemzéssel kapcsolatos kritikai észrevételeinkről már írtunk a Precedensen, most pedig egy hiánypótló körkép következik arról, hogy hogyan ítéli az Európai Bizottság a jogállamiság helyzetét a szomszédos tagállamokban.
Mint ismeretes, a Bizottság négy ismérv mentén elemzi a jogállamiság helyzetét (igazságszolgáltatás, korrupció elleni fellépés, médiapluralizmus, illetve egyéb, a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatos kérdések).
Ausztriában az ügyészek feletti utasítási jog és a médiapluralizmus jelent problémát
Nyugati szomszédunkban, noha a társadalom az igazságügy függetlenségét általában magasnak értékeli, a Bizottság rögzíti, hogy azért felmerülnek aggályok a közigazgatási bíróság elnökeinek és az ügyészség személyzetének kinevezésével kapcsolatban; mint ahogy aggályosnak véli a Bizottság az osztrák igazságügyi miniszter egyedi ügyekre vonatkozó utasítási jogát a vádemelő-bűnüldöző szervre vonatkozóan (ennek kapcsán a Bizottság a meglévő szabályozás újragondolását veti fel az osztrák kormányzat részére).
A Bizottság ezen felül úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás minősége tovább növelhető azzal, hogyha a kormányzat gondot fordít arra, hogy tovább terjedjen a digitalizáció az ágazatban.
Az osztrák médiapluralizmussal kapcsolatban a jelentés több kockázatot is azonosít: egyrészt hiányolja az információkhoz való hozzáférést jogát garantáló átfogó keretrendszert, úgyszintén kockázatokat tárt fel a médiumok szerkesztőségi függetlenségének szabályozási biztosítékainak terén.
Elismerve az osztrák kormányzat törekvéseit a civil társadalom érvényesülési lehetőségeinek szélesítésére, a Bizottság aggályát fejezte ki amiatt, mert nincs Ausztriában jogi keret az érdekeltek és a szélesebb nyilvánosságnak a jogalkotási folyamatba történő becsatornázására; szintén aggályos, hogy amikor ez tényszerűen ugyan mégis megtörténik, erre vagy egyáltalán nem, vagy rövid határidővel kerül sor.
Csehországot főként a polarizálódó médiafelügyeletet és a korrupció felderítése kapcsán érte kritika
Az igazságügy függetlensége területén a Bizottság elsősorban Csehország erőfeszítéseit domborította ki az igazságügyi reform végrehajtására vonatkozóan. Ausztriához hasonlóan a Bizottság itt is javaslatot tett a digitalizáció előre mozdítására. Kritikaként merült fel ugyanakkor, hogy
A korrupció elleni küzdelem kapcsán a Bizottság szintén a csehek reformer erőfeszítéseit értékeli, megjegyezve, hogy számos fontos területen (például a lobbitevékenység átláthatósága és a közérdekű bejelentők védelme területén) további jogalkotásra van szükség. A Bizottság mindemellett kritikát fogalmazott meg azt illetően, hogy
A Bizottság aggályait fejezte ki azt illetően, hogy Csehországban jelentős a médiatulajdonosok befolyása a szerkesztői tartalomra vonatkozóan. A Cseh Műsorszolgáltatási Tanács működését a Bizottság alapvetően rendben találja, mégis, a testület szerint aggodalomra ad okot, hogy a médiahatóság döntései az utóbbi időben igencsak polarizálódtak a politikailag releváns témakörökben.
A fékek és ellensúlyok rendszerét érintő egyes kérdésekben az Európai Bizottság nagyjából mindent rendben talált, ugyankkor megjegyezte, hogy Csehországban egyre nagyobb nyomás helyeződik a nem kormányzati szervekre (NGO-kra).
Fordulópontként értékeli a Bizottság Szlovákiában Ján Kuciák újságíró erőszakos halálát
Ahogy arra a Bizottság rámutat, Szlovákiában ugyan az utóbbi időben történtek kormányzati erőfeszítések az igazságügyi rendszer minőségének és hatékonyságának javítására vonatkozóan, ennek ellenére a bírói függetlenség szintjét mind a közvélemény, mind pedig a cégek egyaránt nagyon alacsony szintűként értékeli.
A Bizottság a korrupció elleni küzdelem területén az anyagi források és az elemzői szakértelem hiányát hozza fel a nyomozási eljárások sikerének legfőbb akadályaiként. Úgyszintén nehezíti a korrupció elleni küzdelmet, hogy a szlovák jogrendszer aligha korlátozza a lobbitevékenységet, mindemellett
A médiapluralizmus kapcsán a Bizottság jóllehet pozitívumként értékeli, hogy a jogrendszer formailag biztosítja a média működésének sokszínűségét, a valóságban nehezen átlátható a tulajdonosi struktúra a médiumok tekintetében, emellett nem rendezett a politikai pártok és a médiatulajdonosok közötti érdekösszeütközések kérdése, illetve aggályos az állami hirdetések elosztása is. A Bizottság mindemellett foglalkozik
A fékek és ellensúlyok területén a Bizottság hiányosságokat vélt felfedezni, rámutatva arra, hogy a probléma a civil társadalom bevonásával és a hatásvizsgálati rendszerben lévő lehetőségek kiaknázásával orvosolható lenne. A Bizottság mindemellett elismerte a jogállamiság megszilárdítását célzó reformok törekvéseit.
Romániában leginkább a jogbiztonságot hiányolja a Bizottság
A Bizottság szerint a 2017 és 2019 között Romániában végrehajtott igazságügyi reform kapcsán kialakult társadalmi feszültség ma is érezhető, ugyanakkor elismeri, hogy a 2020-tól kezdve a kormányzat dolgozik az anomáliák elsimításán. A Bizottság boncolgatja továbbá az igazságügyi szervezeteket kompromittáló kérdéseket, amelyek a pozitív kormányzati törekvések ellenére bizonytalanná teszik az igazságügy működését.
Az Európai Bizottság úgy ítéli, hogy a fenti
A testület rámutat: habár az utóbbi időben Romániában kedvezőbbé vált a politikai konstelláció, a kulcsfontosságú intézmények szempontjából a helyzet továbbra is aggályos. Kétséget ébreszt ugyanis a Bizottságban, hogy a jelenlegi körülmények mellett a magas szintű korrupciós ügyek feltárása és ennek bírói szankcionálása sikeres lehet-e.
Ezt erősíti, hogy Romániában jelenleg is
A médiapluralizmussal kapcsolatban a Bizottság – csak úgy, mint a fentebb említett országok esetében – rögzíti, hogy habár a jog formailag biztosítja a média sokszínűségét, az egyes médiaszereplők tulajdonosi struktúrája nem megfelelően transzparens, és aggályok merülnek fel a szerkesztőségi függetlenség jogi garanciáinak területén is.
A fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy habár a jogalkotási rend alapvetően megfelelően szabályozott, a törvényhozás hatékonysága területén azért adódnak kétségek. Probléma például, hogy fontos tárgyköröket a jogalkotó
Van mit javítani a Bizottság szerint a korrupció elleni védekezés terén Horvátországban
A horvát igazságszolgáltatással kapcsolatban a Bizottság elismeri, hogy az utóbbi időben jelentős intézkedések történtek az igazságügy integritásának fejlesztése területén. Hiányolja azonban az ítélkezés elektronizálása területén tett erőfeszítéseket, illetve kritikát fogalmazott meg a bírák és az ügyészek kiválasztása, illetve az igazságügyi szereplők vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatban.
A korrupció elleni fellépés kapcsán az Európai Bizottság komoly hiányosságokat vél felfedezni. A testület a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) jelentésére hivatkozva állítja, hogy
A Bizottság rögzíti, hogy a horvát kormány ugyan tett ígéretet a rendszer reformjára, jogalkotási hiányosságok még mindig felfedezhetők. A GRECO által is megfogalmazott kritikákat a Bizottság is osztja a tekintetben, hogy a horvát jog a parlament képviselőire vonatkozó etikai kódexet jelenleg nem ismer.
Szintén mélyítheti a korrupciót az országban, hogy egyrészt a nincs szabály az állami vezetőkkel kapcsolatos lobbitevékenységre, másrészt pedig
A médiapluralizmus kapcsán az Európai Bizottság rögzíti, hogy a médiahatóság politikai befolyás alatt áll, és a szabályozás eredményeképpen nem átlátható a médiumok mögött álló tulajdonosi struktúra sem. Szintén aggályként merül fel az Európai Bizottság szemében, hogy
egyre több per indul ugyanis az újságírók ellen, mindemellett egyre több fizikai és halálos fenyegetés irányul a riporterek ellen.
Szomszédaink közül Szlovéniát dicsérte leginkább a Bizottság
Ahogy arra a Bizottság jogállamisági jelentése rámutat, Szlovéniában ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségét a közvélemény egyre nagyobb optimizmussal értékeli, az országra vonatkozó mutatók még mindig az uniós átlag alatt maradnak. A Bizottság kiemeli, hogy növeli az igazságszolgáltatás minőségét, hogy
A Bizottság pozitívan értékeli a Bírói Tanács és az Ügyészi Tanács menedzsment szerepét, mint ahogy azt is, hogy vélhetően ennek eredményeképpen csökken az ügyhátralék is (megjegyzi ugyanakkor, hogy a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények esetében ezek a kedvező mutatók nem igazán érvényesülnek).
A korrupció elleni küzdelem területén a Bizottság szerint Szlovénia eredményesnek mondható, széleskörű ugyanis az ehhez szükséges jogi és intézményi keretrendszer. Kritikaként említi ugyanakkor, hogy a gyakorlat és a jog között felfedezhető bizonyos szakadék, amelyet főként az antikorrupciós testületek humán- és pénzügyi erőforrásainak szűkössége okozhat.
A médiapluralizmus helyzete a Bizottság szerint közel kielégítő. Kritikák fogalmazhatók meg ugyanakkor a tekintetben, hogy
A fékek és ellensúlyok rendszerének vonatkozásában a Bizottság üdvözli, hogy a jogalkotás során van mód az online társadalmi konzultációra. Probléma azonban, hogy az erre rendelkezésre álló idő sokszor rövidnek bizonyul, és a jogalkotó a független szervek álláspontját sem veszi mindig figyelembe.
A Bizottság üdvözli továbbá, hogy az Alkotmánybíróság előtt van mód a jogszabályok utólagos felülvizsgáltatására; felveti azonban, hogy a taláros testület hatékonyságának rovására megy, hogy az utóbbi időben megnövekedett az ügyteher ebben a vonatkozásban. A Bizottság a fentiekhez hasonlóan pozitívumént rögzíti, hogy 2023-tól hatályba lép egy NGO-k támogatását segítő jogszabály is.
Dobozi Gergely