Német kormány: a keresztények világszerte rendkívüli nyomás alatt állnak

2020-10-30 15:00:00
Közzétette a vallásszabadság globális helyzetéről szóló második jelentését a német szövetségi kormány. A jelentés egyik fő tanulsága, hogy a internetes gyűlöletpropaganda világszerte új szintre emelte a vallásszabadság fenyegetettségét.

Másodszor készített globális körképet a német szövetségi kormány a vallásszabadság helyzetéről. Az elemzés három témakörre fókuszáltan tesz állításokat. A három témakör az istenkáromlás- és vallási konverzió-ellenes törvényeket, a digitális kommunikáció kérdését és az állami képzési lehetőségek kérdését öleli fel. A jelentés ennek megfelelően három kiemelt témakörben elemez 30 kiválasztott országot a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan.

A jelentés általánosságban rögzíti, hogy

a vallásszabadság világszerte egyre nagyobb nyomás alatt áll, amely által különösen a keresztények érintettek,

különösen az internetes gyűlöletpropaganda kártételei által. 

Markus Grübel, a szövetségi kormány vallásszabadságért felelős miniszterének szerint az alapvető jognak számító vallás és meggyőződés szabadsága egy nagyobb korlátok közé szorul azzal, hogy a tárgykört egyre többen relativizálják.

Úgyszintén aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az emberek háromnegyede él olyan országban, amelyben a vallás és meggyőződés szabadsága csorbát szenved.

Ennek megfelelően például erősen sürgető az ujgurok és Kína helyzete kapcsán az ENSZ-hez folyamodni független jelentéstételért, továbbá javasolt a vallásszabadság kérdésében párbeszédet indítani Kína és az Európai Unió között is.

Ezt a jelentés készítői azért is tartják indokoltnak, mert

Kínában több vallási kisebbség érdekei – így  a tibeti buddhistáké illetve a keresztényeké – súlyos mértékben sérülnek. 

Grübel kitér arra is, hogy Irakban, azt követően, hogy az Iszlám Állam széthullott, a vallási közösségekhez tartozó személyek helyzete továbbra is aggasztó. Lassan megy ugyanis az üldöztetéssel fenyegetett emberek hazatelepítése.

Ahogy arra a miniszter is rámutat, abból a másfélmilliós iraki keresztény lakosságból, amelyik 2003-ban még az ország területén élt, ma mindössze 2-300.000 fő él eredeti lakóhelyén – vagyis az iraki keresztények 85 százaléka gyökerét vesztetten kényszerül boldogulni. 

A jelentés legfőbb állításai közé tartozik, hogy

2007 és 2017 között 39-ről 56-ra emelkedett azon országok számra, ahol az emberek ellenséges attitűdöt tapasztalnak a vallással szemben.

Mindemellett pedig 23 országban diszkriminálják vagy üldözik az ateistákat.

A jelentés feltárja továbbá, hogy közel 70 országban vannak hatályban olyan, az emberi jogokat sértő, az istenkáromlásról szóló törvények, amelyek kisebbségek diszkriminációjának és a véleményszabadság korlátozásának ágyaznak meg. Úintén korlátozott több országban is a vallás megválasztásához való jog.

Az internetes gyűlöletbeszéd kapcsán a dokumentum megjegyzi, hogy az súlyos és káros befolyással bír a vallás és meggyőződés szabadságára,

mindemellett alkalmas arra, hogy felerősítse a létező konfliktusokat, mint ahogy erre gyakorta sor is kerül. A jelentés példaként a Rohingya kisebbség elleni közösségi médiában szerte gyűrűző gyűlöletbeszéd esetét említi.

Németországra vonatkozóan releváns állítása a dokumentumnak, hogy noha a vallás és a meggyőződés szabadságát a német alaptörvény garantálja, mégis egyre gyakoribbá válnak az antiszemita és iszlámellenes támadások az országban.