Nyomásgyakorlással akar befolyást szerezni az igazságszolgáltatásban a spanyol kormány

2020-12-23 15:07:00
A szocialista-kommunista kormány törvénymódosítással érné el, hogy a spanyol bíróságok igazgatásáért felelős Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban a baloldali kormány által delegált tagok vegyét át az irányítást.

A Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács, és vele együtt a spanyol igazságszolgáltatás azt követően vált a spanyol belpolitika egyik kiemelt témájává, hogy a spanyol kormánypártok, a baloldali PSOE és a szélsőbaloldali Podemos frakciói október 13-án törvény-javaslatot nyújtottak be a bíróságokról szóló törvény módosítására. A törvényjavaslat szerint a húsz tagú Tanács tizenkét bíró tagjának megválasztásához a spanyol törvényhozás alsó és felső házának háromötödös többsége helyett az abszolút többség is elegendő lenne. Emellett a Tanács mandátumának lejárta és a megújítása közötti időszakban nem nevezhetne ki bírósági vezetőket. 

A javaslattal a kormánypártok azt szeretnék elérni, hogy az ellenzéki spanyol Néppárt (PP) ne tudja blokkolni a Tanács immár kétéve esedékes megújítását.

A legfőbb cél ugyanis az, hogy a baloldali színezetű kormányzati többség által delegáltak vegyék át a Tanácsot,

s ezzel a bírósági kinevezések teljes kontrollját. 

Nem utolsó sorban az ellenzéki pártok, illetve a bírói-jogász közösség felháborodása, de még inkább a negatív európai visszhang miatt – a téma európai szintre vitele az ellenzéki Néppárt stratégiájának is része – a kormánypártok eddig parkoltatták a törvényjavaslatot. Ezt Pedro Sánchez miniszterelnök október végén jelentette be, mondván, hogy ez egy újabb lehetőség a PP-nek, hogy megállapodhassanak a Tanács megújításáról.

Az elmúlt hónapok során

a kormánypártok és az ellenzék számára is kulcskérdéssé vált a Tanács hatáskörébe tartozó bírósági vezetők kinevezése.

Még szeptember végén a Tanács több új bírósági vezetőt is kinevezett, többek között a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának elnökét, amely poszt azért különösen érzékeny, mert itt tárgyalják a katalán függetlenségi politikusok elleni büntetőeljárásokat.

A kormány egyik legfőbb kritikája, hogy az átmeneti időszakban nem „illendő” új bírósági vezetőket kinevezni. Ennek megakadályozására a PSOE és a Podemos frakciók december 2-án újabb törvényjavaslatot nyújtottak be, amely megtiltaná, hogy a Tanács a mandátumának lejárta, valamint az új Tanács megválasztása közötti átmeneti időszakban személyi döntést hozhasson. A törvény-javaslatot sürgősségi eljárásban tárgyalja a parlament, hogy

mihamarabb megakadályozhassák a most még konzervatív többséggel, valamint a korábbi szocialista vezetés által jelölt tagokból álló Tanács újabb személyi döntéseit.

A Tanács ugyanakkor december 17-én egyhangúlag fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben azt kéri a másik két hatalmi ágtól, hogy kérjék ki a véleményét a bírósági szervezetre vonatkozó szabályok módosítása esetén. Az első miniszterelnök-helyettes, a szocialista Carmen Calvo kemény szavakkal kritizálta a Tanács közleményét. Szerinte a hatalmi ágak elválasztásának része, hogy egyik hatalmi ág sem avatkozik bele a másik munkakörébe, az pedig a bírói hatalmi ágtól tiszteletlenség a törvényhozó hatalom irányába, hogy aközben próbál kinevezéseket eszközölni, amikor éppen erre vonatkozó javaslatot tárgyal a parlament.

Az elmúlt két évben már kétszer futott neki a két nagy párt, a PSOE és a PP, hogy megállapodjanak az új Tanács tagjairól, de a tárgyalások az utolsó pillanatban zátonyra futottak, hiszen a PP-nek nem érdeke a megállapodás. A konfliktus várhatón tovább éleződik a mediterrán országban, a politikai vita kimenetele pedig a spanyol igazságszolgáltatás jövőjére is komoly hatással lesz.

Gergi-Horgos Mátyás