A tech óriások hatalmának csak a köztes szoftverek szabhatnak gátat

2021-01-18 12:43:00
Francis Fukuyama, Barak Richman és Ashish Goel szerint a technológiai óriások monopolhelyzete a demokratikus rendszer működését fenyegeti. A túlzott adat- és hatalomkoncentrációra egyedül a piaci, és nem politikai megközelítésen alapuló köztes szoftverek nyújthatnak megoldást.

Francis Fukuyama író, közgazdász, Barak Richman jogász és az informatikus végzettségű Ashish Goel közös cikkben írnak arról, hogy a technológiai óriások – így többek között a Facebook és a Google – korlátlan gazdasági hatalma és politikai befolyása egyre szembetűnőbb problémaként jelentkezik az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. A különbség csupán annyi, hogy

az Európai Unióban a törvényi keretrendszer reformja folyamatos, míg az USA-ban a trösztellenes törvény szigorítása egy lassabb folyamat.

Azonban a tengerentúlon az elmúlt hónapokban felgyorsultak az események. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és több főállamügyész is közös vizsgálat keretén belül mérték fel a monopolhelyzetben lévő technológiai vállalatok visszaéléseit, valamint tavaly októberben az amerikai igazságügyi minisztérium beperelte a Google-t a trösztellenes törvény megsértése miatt. 

A technológiai vállatok egyre növekvő befolyását az amerikai politika szereplői is egyre hangosabban kritizálják.

A demokraták és a republikánusok is szigorúbb fellépést szorgalmaznának,

ugyanakkor más megfontolásból. A liberális politikusok a külföldi szélsőséges csoportok belpolitikába történő beavatkozásától tartanak, míg a konzervatívok szerint a digitális platformok szándékosan elhallgattatják a jobboldali hangokat. A jogi és politikai csatához most az amerikai tudományos élet szereplői is csatlakoztak, így befolyás jogtudományi oktatók a trösztellenes törvény lehetséges reformját vetítik elő. 

Fukuyama, Richman és Goel azonban úgy vélik, hogy az eddig felvázolt lehetséges megoldások nem vezetnek sikerre. A Facebook vagy a Google több vállalatra történő feldarabolása akár több évet, évtizedet is igénybe vehet. Arról nem is beszélve, hogy nincs garancia arra, hogy az új alvállalatok éveken belül ne hajtsák végre ugyanazt az adatfelhalmozást és hatalomkoncentrációt, amit leányvállalataik sikeresen véghez vittek. 

A másik lehetséges alternatívát az úgynevezett „adathordozhatóság” jelentené. A felhasználók egyik platformról a másikra történő regisztráció esetén a vállalatok által felhalmozott felhasználói adataikat „magukkal vihetnék”. A problémát azonban az jelenti, hogy míg a személyes adatok – így például név, születési idő – esetében ezt könnyű kivitelezni, a metaadatok esetében ez már nem ilyen egyszerű. A metaadatok a felhasználói szokásokat összesítik, ezeket a személyre szabadott reklámokhoz is fel lehet használni, ezért sincs érdekükben a cégeknek, hogy megváljanak tőlük. 

Olyan megoldás kidolgozására van szükség, amely ezen javaslatok gyenge pontjait képes ellensúlyozni.

A digitális platformok olyan mennyiségű és minőségű információt halmoztak fel a felhasználóikról, amely elsősorban nem gazdasági, hanem politikai problémaként jelentkezhet a mindennapokban.

A monopolhelyzetben lévő digitális vállalatok könnyedén visszaélhetnek a személyes információkkal, teret engedve a politikai zsarolásnak, illetve a hatalommal való visszaélésnek. Ezzel a technológiai óriások a demokrácia alapvető működését fenyegetik. 

A szerzők hangsúlyozzák, hogy valódi megoldást csak az úgynevezett köztes szoftverek nyújthatnak. A felhasználók és a platformok közé beékelődő szoftverek segítségével – mely a platformoktól különálló, független entitások – a felhasználói igény szerint lehetne alakítani az adatfelhasználást, és a monopolhelyzetben lévő technológiai cégek esetleges visszaéléseit is meg lehetne előzni. Ehhez azonban választ kell adni arra a kérdésre, hogy ezen köztes szoftverek a jövőben miként tudnának beleszólni a felhasználók és a platformok közötti kapcsolatba. Vagyis az amerikai törvényhozásnak mindenképp külön jogi keretrendszert kell kidolgoznia ahhoz, hogy a köztes rendszerek átláthatóan működjenek. Ugyanakkor

az összes alternatíva közül ez tűnik a legcélravezetőbbnek,

hiszen a túlzott hatalomkoncentrációt úgy tudja feloldani, hogy nem egy állami szervezetet állít a technológiai óriások fölé, hanem piaci megoldással kényszeríti ki a transzparensebb működést. 

Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás