Szabályozná az olasz kormány a kiskorúak közösségi médiumokhoz való hozzáférését

2021-02-03 13:40:00
Egy palermói tragédiát követően az olasz kormány elszánta magát arra, hogy maga is reformintézkedésekkel szabályozza az internetes platformok tevékenységét. A konkrét célkitűzések a gyermekek sérülékenységére és a szülők felelősségére összpontosítanak.

Az olasz kormány lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy a kiskorúaknak a közösségi médiumokhoz való hozzáférése szabályozott mederben történjen – számol be az Euractiv. A lap szerint az olasz kormányzat egyfajta „nyilvános digitális identitás” létrehozását fontolgatja.

A kormányzat erre az elhatározásra egy tízéves palermói lány tragikus halálát követően jutott; a tindézser egy videómegosztó platformon, a TikTokon terjedő, „choking challenge” nevű „kihívásban” vett részt, amelynek lényege, hogy a részt vevők videóra veszik azt, hogy az ájulásig fojtogatják magukat.

A kislány nem élte túl a „játékot”.

Az esetre közvetlenül az olasz adatvédelmi hatóság reagált: azonnali hatállyal elrendelte, hogy február 15-éig blokkolni kell minden olyan felhasználói fiókot a TikTokon, amelyek tulajdonosai nem tudják megerősíteni az életkorukat. 

Az Euractiv értesülései szerint az olasz kormányzat egy ideje keresi annak a módját, hogy hogyan lehetne a közösségi médiumok adatkezelési gyakorlatát biztonságos mederbe terelni. E törekvés részeredményeként is felfogható, hogy a technológiai innovációért felelős miniszter, Paola Pisano egy új kormányzati projekt keretében a már említett nyilvános digitális azonossági rendszer (SPID) kialakításán dolgozik.

Az európai közügyekkel foglalkozó lap az olasz ilsole24ore hírportálra hivatkozva állítja, hogy a kormányzati koncepció a szülőket és a gondviselőket jogosítaná fel arra, hogy megerősítsék a kiskorúak online identitását, valahányszor a gyermek egy közösségimédia-platformon (például a Facebookon, a TikTokon, Instagramon vagy a YouTube-on) regisztrálja magát.

Nem ez az egyetlen jele annak az elmozdulásnak, amely a szülői felelősség növelését célozza e körben: a kormányzat a gondviselőkhöz és

a szülőkhöz csatornázná be azokat a vészjelzéseket, amelyek arra utalnak, hogy a kiskorúak veszélyes weboldalakhoz, online tartalmakhoz férhetnek hozzá.

A részletek egyelőre kidolgozás alatt vannak – meg kell találni például a módját a valós életkor megerősítésének is.

Megjegyzendő, hogy bár a fent felsorolt platformok állnak általában az elemzések fókuszában, egy másik közösségimédia-platform, a Telegram is számos veszélyt rejt – ráadásul itt a fenyegetést épp, hogy nem a megbízhatatlan adatkezelési technikák jelentik, hanem a szigorú biztonsági algoritmusok. A naponta átlagosan másfél millió új felhasználóval bővülő szolgáltatást ugyanis azok körében is népszerű, akik mindenképpen rejtve kívánnak maradni. 

Legutóbb ez problémát Észak-Macedóniában okozott, ahol egy rendőrségi razzia alkalmával a hatóságok több chatszobát is bezárattak, miután egy év leforgása alatt már a második alkalommal derült ki, hogy a platformon kiskorú lányokat is kompromittáló szexuális felvételek keringtek – névvel, címmel és telefonszámmal együtt. 

A legutóbbi botrányban több mit 6.500, nem beazonosítható elkövető osztotta meg ezeket a személyes adatokat. Olaszországban tavaly júliusban történt hasonló: ekkor 20 tinédzser osztott meg gyermekpornográfiát és öngyilkosságokat tartalmazó videókat – olyanokat, amelyeket rendszerint a dark weben, vagyis az internet korlátozottan elérhető, illegális tartalmak megosztására szolgáló felületein szoktak megosztani.

Dobozi Gergely