Jogvédők kritizálják a Frontexet

2021-02-17 11:46:00
Emberijog-védők szólították fel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget arra, hogy sürgősen hagyjanak fel az Európába utazó bevándorlók jogainak szisztematikus megsértésével. A Frontex ugyan a vádakat tagadja, de ha bebizonyosodik, hogy az NGO-k észrevételei valósak, az az Ügynökség magyarországi kivonulását is komolytalanná teszi.

Emberijog-védők követelik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségtől (Frontex), hogy hagyjanak fel a különösen az égei-tengeri migrációs útvonalakon tapasztalható, a bevándorlók emberi jogaira vonatkozó jogsértésekkel; ezen felül a jogvédők szerint a Frontex számos más tekintetben is a nemzetközi jogba ütköző magatartást tanúsít.

Az uniós migrációs stratégiákat bíráló, szóban forgó NGO-k az amszterdami székhelyű Front-Lex és a görög illetőségű Legal Centre Lesvos. A két szervezet együttesen egy 34 oldalas, február 15-én kelt „vádiratban” sorolták fel a Frontex általuk feltárt kihágásait.

Ebben tulajdonképpen nem követeltek mást, mint hogy a Frontex „azonnali hatállyal függessze fel, vagy szüntesse be az égei-tengeri régióban folytatott műveleteit.”

A két civil szervezet szerint az Európai Unió által a Frontexen keresztül a Földközi-tenger keleti medencéjében 2006 óta működtetett Poszeidón művelet keretében az Ügynökség – a török hatóságokkal együttműködve – a nemzetközi jog sorozatos megsértését valósítja meg: a két szervezet szerint

a Frontex például jogellenesen toloncolja haza az Európába beutazni kívánó irreguláris migránsokat.

A nemzetközi jog sérelmét – az úgy nevezett non-refoulement tilalmába ütköző cselekményt – jelenti e körben különösen az egyéni és csoportos kiutasítás anélkül, hogy az érintett migráns befogadási kérelmet egyáltalán beadhatna bármely hatósághoz.

Ráadásul – mutatnak rá a civil szervezetek – a Frontex jogsértő tevékenysége tavaly február 28 óta, amikor is Törökország európai határait a migránsok előtt megnyitotta, az Ügynökség rendszerszintű jogsértései szintet is léptek.

A Front-Lex és a Legal Centre Lesvos követeléseit közvetlenül Fabrice Leggerihez, a Frontex igazgatójához intézték. Leggerinek mostantól számítva nagyjából két hónapja van arra, hogy feleljen a vádpontokra, mielőtt a két szervezet az Európai Unió Bíróságához fordulna.

A vádpontok többek között 2020 októberi botrányokon alapulnak. Egy esetben például huszonkét migráns annak reményében kelt útra az Égei-tengeren, hogy miután Görögországban partot értek, jogszerűen folyamodhatnak menedékkérelemmel az illetékes hatóságokhoz. Csakhogy a görög hatóságok a migránsokat elfogták, és egy a nyílt tengeren úszó gumicsónakba tették őket.

Ráadásul, a Spiegel értesülései szerint ez nem csak egyszer fordult elő, hanem bevett gyakorlattá vált.

Szintén az NGO-k által felidézett eset, amikor a Frontex infrakamerákkal és érzékeny szenzorokkal felszerelt repülőgépei éjjel-nappal a migrációs útvonalat pásztázták, s bár ezeken az érzékelőkön a tengeren hánykolódó migránsok minden bizonnyal jól azonosíthatóan feltűntek, mégsem segítettek rajtuk.

Arra vonatkozóan, hogy a fenti jogsértések elkövetéséért a Frontex, vagy a görög kormány felel-e, a Front-Lex jogi igazgatója egy újságírói kérdésre egy igen plasztikus hasonlattal él.

Jogi szempontból, ha maga meg én egy bankrablásban veszünk részt, Ön hiába csak várakozik rám az autóban, miközben én bankot rabolok, a bűncselekményben mindketten nyakig benne vagyunk

– mutat rá Omer Shatz, a civil szervezet jogásza. 

Ennek ellenére Chris Borowski, a Frontex szóvivője az AP-nek azt nyilatkozta, hogy „a Frontex mindeddig nem tárt fel bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség emberi jogsértés elkövetésében vett volna részt.” A Frontex tehát az NGO-k vádjait visszautasítja, s az Ügynökség álláspontját Görögország is osztja. 

Egy botrány nyilvánvalóan soha nem jöhet jókor, a Frontex azonban épp most készülne szintet lépni azzal, hogy az Európai Unió történetében először létrehozott egyenruhás szolgálatként testesítse meg az Európai Unió egységét. 

Az ügy fejleményei azonban Magyarország szempontjából sem érdektelenek. A Frontex vezetője ugyanis még januárban erősítette meg az MTI-nek, hogy az Ügynökség felfüggeszti műveleteit a magyar határszakaszon mindaddig, amíg Magyarország az Európai Bíróság döntésének megfelelően a déli határon rendet nem tesz a tranzitzónák kérdésében. Ekkor a bíróság többek között azt állapította meg, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított azon jogot, hogy beadványuk elutasítását követően az ország területén maradhassanak a döntés elleni fellebbezés elbírálásáig.

A fentiek arra engednek következtetni, hogy ha Front-Lex és a Legal Centre Lesvos által felvetett problémák valósak, és a Frontex a migránsokat a nyílt tengeren a görög hatóságokkal közreműködve valóban sorsukra hagyta, úgy

a Frontex magyarországi kivonulása is inkább szól komolytalan politikai hangulatkeltésről, mint megalapozott jogi kritikáról.

Frissítés: a Frontexet ért vádakkal kapcsolatban rovatunk megkereste Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget is. Chris Borowski szóvivő reakciói e cikkünkben olvashatók.

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely