Könyvajánló: A globális jog fejlődésében megkerülhetetlen a kereszténység szerepe

2021-02-26 11:37:00
Rafael Domingo és John Witte Jr. jogászprofesszorok könyvükben a keresztény vallás és a globális jogi eszközök metszéspontjairól rántják le a leplet, és figyelemre méltó következtetésre jutnak.

Rafael Domingo és John Witte Jr., az amerikai Emory University jogászprofesszorai által jegyzett „Christianity and Global Law” című könyv átfogó jelleggel azonosítja azokat az aktuális kihívásokat, amelyek az emberiség egészét fenyegetik. E kihívások közé tartozik például a terrorizmus, a migráció, a járványok, az éghajlatváltozás, a (bio)technológiai kérdések, az éhezés, a szegénység, a háborúk, a népirtás, a fegyverkereskedelem, a korrupció.

Ezek olyan problémák, amelyekre önmagában sem a nemzeti, sem pedig a nemzetközi jogrend nem képes megfelelő választ adni, ezért kezelésük globális megközelítést (is) igényel. 

A meglehetősen rövid idő alatt előállt hatalmas kihívások mellett a világ gazdaságainak, kultúráinak és lakosságának növekvő egymásrautaltsága is indokolttá tette a jog radikális újraértelmezését, amely kijelöli a jogtudomány fejlődésének jövőbeli irányát. A kereszténység, mint a világ egyik legnagyobb vallása – a különféle eszmék, normák, eljárások, gyakorlatok és intézmények sokaságának a birtokában – számos jogi eszközt, (erő)forrást kínál az emberiség legnagyobb kihívásainak globális szintű kezelésére. A keresztény vallási tradíciók, narratívák például hozzájárulhatnak az egyéni és a kollektív identitás közötti egyensúly megtalálásához, az erőszakot elutasító keresztény felfogás pedig a hadijog, a büntetőjog és az antidiszkriminációs jogok fejlődéséhez. 

A könyv az úgynevezett globális jog („global law”) kategóriájába sorolja azokat a jogforrásokat, amelyek a globális szintű problémák megoldását célozzák.

A kialakulóban lévő globális jog fontos sajátossága, hogy bizonyos értelemben a nemzetközi jogtól is elkülönül, és természetjogi fundamentumokon, valamint vallási eszméken alapul.

Ez a nyugati jogi hagyománytól nem idegen, ugyanis a köz- és a magánjog, az eljárásjog és a jogelmélet számos vívmánya szintén keresztény tanokból és gondolkodásból eredeztethető. Emellett a nyugati civilizáció egyik alapvető sajátossága az embert természeténél fogva megillető, általános érvényű jogelvek létezésébe vetett hit.

A globális jog kialakulásának a folyamata már régóta a jogtörténelmi fejlődés részét képezi, amelyhez – az I. századtól a XX. századig – számos neves, keresztény jogtudós, filozófus, teológus és politikus járult hozzá. Aquinói Szent Tamás úgy véli, hogy létezik isteni és emberi eredetű jog, amelyek nem állnak konfliktusban egymással.

Az isteni eredetű jog biztosítja ugyanis a jog egészének a koherenciáját.

Az európai integráció egyik alapítóatyjának számító Robert Schuman, bár soha nem beszélt kifejezetten a globális jogról, az integrációt inspiráló általa képviselt eszmék, elvek és értékek alapvető fontosságúak a globális jog fejlődése szempontjából. Ezek között említhető a szolidaritás, a háborúk békés jogi eszközökkel történő kiiktatása, az állami szuverenitásnak – a szuverén nemzetek megőrzésével történő – bizonyos mértékű csökkentése és a szubszidiaritás. 

Az utóbbi elképzelés kapcsán fontos kiemelni, hogy a globális jog nem egy monopolisztikus világjog, hanem a sürgős megoldást igénylő globális jogi kérdések kezelésében mintegy kiegészíti a nemzeti és a nemzetközi jog hiányzó kapacitásait. A globális jogi közösség tehát nem is feltételez semmilyen globális államot, amely felülírná az államok szuverenitását. Ez ugyanis a társadalmi és politikai szabadság megszűnését jelentené. Ehelyett a globális jog csak olyan specifikus emberi szükségletek fedezéséhez járulna hozzá, ami hatékonyan csak globális szinten valósítható meg.

A könyv egyik legújszerűbb gondolata, hogy a szekularizáció sem akadályozza a kereszténység szerepét a globális jog fejlődésében, ugyanis

maga a szekularizáció is keresztény tanítások által inspirált eszme, ami ennélfogva nem gátolja a kereszténység és a jog együttműködését.

Ehelyett – épp ellenkezőleg – a modern szekularizáció elősegíti az együttműködés folyamatát. A keresztény vallást univerzális jellege pedig szintén arra predesztinálja, hogy a globális jog fejlődésében központi funkciót töltsön be. A kereszténység ugyanis nem kizárólag egyetlen nép vagy nemzet, hanem globális értelemben az egész emberiség iránt felelősséget érez.

Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás