Macron támogatja a magyar álláspontot a nukleáris energia kapcsán

2021-03-25 09:15:00
A francia elnök a kelet-közép-európai vezetőkkel együtt kéri az uniós vezetőket, hogy fogadják el a nukleáris energiát a klímaváltozás elleni harc egyik fő fegyvereként.

Franciaország a kelet-közép-európai országokkal közös álláspontot képvisel a nukleáris energiával kapcsolatban. Hét európai vezető, köztük a magyar miniszterelnök és a francia államfő, Emmanuel Macron közösen kérik az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel a nukleáris energia politikai démonizálásával, s foglalja bele az EU zöld finanszírozási dokumentumába azt.

Az Ursula von der Leyenhez, Frans Timmermanshoz, Mairead McGuinneshez és Kadri Simsonhoz címzett március 19-én kelt nyílt levelet Orbán Viktor, Mateusz Morawieczki (Lengyelország), Andrej Babiš (Csehország), Igor Matovič (Szlovákia), Janez Janša (Szlovénia), Florin Cîțu (Románia) – és Emmanuel Macron francia elnök írta alá.

A nyílt levélben a tagállami vezetők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a jelenleg meghatározott klímacélok – 2050-ig klímasemlegesség, 2030-ig az üvegházhatású-gázkibocsátás 55 százalékos csökkentése – eléréséhez Európai Unió által előirányzott eszközök kevés mozgásteret hagynak az országspecifikus megoldások kibontakoztatására.

A vezetők hangsúlyozzák:

minden tagállam szabadon dönthet arról, hogy használja-e a nukleáris energiát, vagy tartózkodik-e attól.

Ennek ellenére – folytatják – az EU számos tagállama igyekszik megtorpedózni az atomenergiát, jóllehet ez az eszköz nélkülözhetetlennek bizonyul a klímaváltozás elleni harcban; nemcsak önmagában alkalmas ugyanis a gazdaság zöldítésére, de az atomenergia más energiaforrásokkal létrehozható szinergiái is hasznosak lehetnek.

Pontosan emiatt – vagyis a tagállami önrendelkezés joga miatt – tartják aggályosnak Orbánék és Macronék, hogy az Európai Unió zöldpolitikája nélkülözi a nukleáris energiát a klímaharc eszközrendszeréből. Annak ellenére is, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés világosan kimondja, hogy az uniós intézmények intézkedései „nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét.”

Vagyis

az Európai Bizottság az Európai Unió legfontosabb szerződésének ellenében alkot jelenleg energiapolitikát

– állítják a tagállami vezetők.

Ezzel párhuzamosan azonban a tagállamok az uniós joggal összhangban álló energiapolitikát választanak maguknak, amelynek az Euratomról szóló szerződés is részét képezi – emlékeztetnek Orbánék, akik pusztán e tényt önmagában újabb érvként értékelik, hogy miért kell a nukleáris energiát az uniós klímavédelem fősodrába emelni.

Egyébként Lengyelország, Csehország és Bulgária is új atomerőművek építésére készül. Emellett Franciaország is arra készül, hogy „kiöregedő” nukleáris erőműveit új generációs, nyomottvizes reaktorokra (EPR) cseréli (sőt, Finnországban is épül ilyen).

Fotó: Olivier HOSLET / POOL / AFP

Dobozi Gergely