Frontex: 2021 a vészhelyzet és a „bizonytalan új normalitás” közötti átmenet éve

2021-07-02 14:19:00
Tavaly a migrációs nyomás a 2013 óta mért legalacsonyabb szintre csökkent. A népesedési trendek és az elmaradott régiókat sújtó válság ismeretében azonban látszik: a migráció az EU problémája marad.

Közzétette 2021-re vonatkozó kockázatelemzését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, vagyis a Frontex. Amellett, hogy a szokásos(sá vált) migrációs trendekről is beszámol, a Európai Unió első saját lobogó alatt szolgáló operatív ügynöksége által elkészített jelentés kifejezetten a koronavírus-világjárvány nyomán formálódó jelenségeket is bemutatja.

A járvány következtében a 2019-es adatokhoz képes az EU külső határán átmenő forgalom több mint kétharmadnyival csökkent (ez a trend a tavalyelőtti évet megelőző időszakban folyamatosan növekedett).

2020 során nagyjából 120 ezer illegális határátlépésről számoltak be az Európai Unió külső határain; 2013 óta nem regisztráltak ilyen alacsony számot. Ezzel együtt a Frontex szerint – tekintetbe véve a 2019-ig tapasztalható növekedést –

ha nincs a koronavírus, akkor a migrációs nyomás növekedett volna tavaly is a külső határokon.

Szintén a koronavírusnak tudható be az Európai Unión belüli schengeni határokon visszaállított ellenőrzés, amellyel kapcsolatban a Frontex megjegyzi, hogy e tény jelentős humánerőforrásbeli kihívást jelentett a határvédelmi szervezetek számára. Ennek az az oka, hogy ugyan a koronavírus-járvány következtében kevesebben mozogtak az országok között, az átkelőkön a feladatok összetettebbé váltak.

A hamisítható okiratok sorába immár az oltási igazolványok is csatlakoztak, s a hamis, illetve eredeti de fekete piacon továbbított koronavírus-vakcinák kereskedelmével is számolni kell. Ez a Frontex szerint „velünk marad” mindaddig, amíg a koronavírus-vakcinákra vonatkozóan kereslet mutatkozik a világban. Szintén fejtörést okoz a határőrök számára a koronavírus-járványhoz fűződő védőfelszerelések feketekereskedelme is. 

A Frontex közel 9 ezer új emberkerekedőről szerzett tudomást a tavalyi év során, amely 19 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adatokhoz képest. Az emberkereskedelem jelensége ugyanakkor továbbra is nagy fejtörést okoz a hatóságoknak, s ahogy arra a Frontex rámutat,

az emberkereskedő szervezetek csúcsán kifejezetten jó menedzseri készségekkel rendelkező emberek helyezkednek el.

Ezek a vezetők lényegében „távmunka” révén irányítják a szervezetet, s a Frontex általában csak a pitiáner bűnözőkkel találkozik.

A határátkelők lezárása jelentős átrendeződést hozott határokon átívelő bűnözés területén. A csempészet például a szárazföldi határokról a tengeri útvonalakra, helyszínekre helyeződött át. A Frontex ugyanakkor azzal számol, hogy amint a járvány csillapodik, s a belső határok újra szabaddá válnak, a szervezett bűnözés nyomban visszatér az eredetileg bevett gyakorlatokhoz. 

Érdekesség, hogy a járvány következtében a Frontex szerint a kábítószer-kereskedelem volumene nemhogy csökkent, de még mintha növekedett is volna. A szervezet 2020-ban 609 esetről szerzett tudomást, ennek keretében pedig 145 tonna kábítószert foglalt le. 

Ami a származási országokat illeti, a Frontex borús előrejelzést közöl. Az ügynökség a Világbankra hivatkozva állítja, hogy a világjárvány következtében durván 88 és 115 millió fő közöttire becsülhető azok száma, akik extrém szegénységnek vannak, illetve lesznek kitéve rövidesen. Jelentős számú migráns érdeklődik az európai úti célok iránt, miközben a koronavírus következtében Afrika számos részét súlyos gazdasági válság sújthatja a jövőben. 

A Frontex a népesedési adatokat a fenti trendekkel együttesen értelmezi:

csak a szubszaharai (fekete-afrikai) övezetben ma 1.1 milliárd ember él.

 Egy olyan régióról beszélünk, amelyben a népesség 2.7 százalékkal növekszik, miközben az átlagéletkor is igen alacsony (2019-ben a népesség 42 százaléka legfeljebb 14 éves volt). Ahogy az Ügynökség is rámutat, ha minden így megy tovább, akkor 2050-re a régióban élők száma megduplázódik, s még így is a népesség fele 25 év alatti lesz.

A migránsok hazatoloncolása jelentős problémát okozott a 2020-as év során: az eredményes hazaküldések száma több mint 50 százalékkal csökkent a 2019-es évhez képest – némileg több mint 66 ezer ilyen eset történt tavaly.

Összességében a Frontex azt jósolja, hogy 2021-re a vészhelyzet és a „bizonytalan új normalitás” közötti átmenet éveként emlékezhetünk majd.

A teljes elemzés ezen a linken olvasható.

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely