Európa föderalizálása felé tenne lépéseket Armin Laschet

2021-09-09 13:59:00
A kereszténydemokrata kancellárjelölt Emmanuel Macronnal közösen építené az új Európát.

Armin Laschet kijelölte az európai integráció következő lépcsőfokát, a CDU/CSU kancellárjelöltje szerint ez a kül- és biztonságpolitika lesz. A politikus nemrég arról írt, hogy az Europolt, az EU bűnüldöző hatóságát a nemzetközi bűnözés visszaszorítása és a kibertámadások megelőzése érdekében meg kell erősíteni, és további lépéseket kell tenni a biztonsági unió megteremtéséhez. A kereszténydemokrata jelölt szerint

az új digitális kihívásokra az államoknak mindenképpen hathatós választ kell adniuk, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az Europol „európai FBI-ként” működjön a kibertérben. 

A hágai székhellyel működő Eurpol jelenleg megközelítőleg ezer embert alkalmaz. Könnyen lehet, hogy ez a szám hamarosan dinamikus növekedést fog mutatni, ehhez persze az szükséges, hogy Armin Laschet legyen a befutó az őszi német választásokon. Az európai integráció mélyítését propagáló kijelentések megvalósításához továbbá az is szükséges, hogy az Európai Bizottság biztonságpolitikát érintő jogszabályjavaslatot dolgozzon ki. 

A német politikus továbbá azt is el szeretné érni, hogy a jövőben a tagállamoknak kevesebb beleszólásuk legyen a közös külpolitikába,

ne tudjanak a vétó jogával élni, ha nem értenek egyet az uniós irányvonallal. Vagyis a jövőben az uniós külpolitika ne a tagállamok egyhangú döntése mentén alakuljon, hanem itt is a többségi álláspont legyen a mérvadó. Mindez elsősorban a kisebb tagállamoknak jelentene veszteséget, hiszen a nagyobb országok voltaképpen teljes mértékben figyelmen kívül tudnák hagyni a kisebb államok eltérő álláspontját. Így olyan országok, mint Németország és Franciaország győztesen, míg például Magyarország és Csehország vesztesen jönne az új külpolitikai döntéshozatalból.

A Laschet által vázolt tervek ugyanakkor azt is jelentik, hogy a kül- és biztonságpolitika területén újabb hatáskörök kerülnének Brüsszelhez.

Jelenleg az Unió ezen a két területen sajátos intézményi jelleggel bír, például az Európai Bizottság és az Európai Parlament korlátozottan vesznek részt a döntéshozatalban. Armin Laschet győzelme esetén – amennyiben a politikus tartja magát a mostani álláspontjához – a tagállamok és az EU közötti hatáskörök megosztása átalakulna, ezzel az EU egyértelműen a föderalizáció irányába mozdulna el. 

Laschet szerdán találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel úgy tűnik, azonos álláspontot képviselnek az EU jövőjével kapcsolatban.

Így a német-francia tengely vezetésével érdekes időszak köszönthet be Európában.

Nincs azonban még minden lefutva, hiszen az őszi német választások a felmérések szerint könnyen meglepetést hozhatnak, és Emmanuel Macronnak is meg kell mérkőznie jövőre az elnöki székért. Az viszont a francia és német politikai folyamatok láttán kijelenthető, hogy egyre több politikai párt beszél nyíltan a szorosabban együttműködő Európa eszméjéről, ami szöges ellentéte annak az erős nemzetekre épülő kontinensnek, amit többek között a visegrádi országok támogatnak. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: MARIUS BECKER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP