Újabb fegyveres konfliktust robbanthat ki a brexit az Egyesült Királyságon belül

2021-12-07 18:37:00
Nyilvánvaló és közvetlen veszélyt jelentenek a poszt-brexit északír társadalomba ágyazódott fegyveres bandák – derül ki egy szakértői jelentésből.

Kifejezetten a paramilitáris szervezetek jelentette kockázatok felderítésére szakosodott szakértői szervezet, az Independent Reporting Commission (IRC) jelenti: „nyilvánvaló és közvetlen veszélyt” jelent az Egyesült Királyság és Írország társadalmára, hogy az Észak-Írországban tevékenykedő fegyveres bandák erőszakot követhetnek el. 

A szervezet szerint

az ír nacionalistákat tömörítő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) töredékcsoportjai és az ellenoldali brit unionisták fegyveres akcióitól egyaránt tartani lehet.

A szigetország és az Írország között létrejött kormányközi megállapodás által létrehozott IRC szakértői a brexit okozta társadalmi feszültségek eszkalálódása kapcsán tartanak ettől. 

„A brexit visszhangja és különösen az északír jegyzőkönyv tovább bonyolították a korábban fennálló helyzetet, mindez pedig újabb bonyodalmakhoz és a paramilitáris szervezetek egyre növekvő szerepvállalásához vezetett.”

– derül ki a jelentésből. A szerzők arra utalnak, hogy az idei év során ismét megszaporodtak az erőszakba torkolló utcai konfliktusok Észak-Írországban. Áprilisban hosszabb ideig tartó tüntetéssorozat a Brexitet követően közvetetten az Ír-tengeren kialakult kereskedelmi határ, közvetlenül pedig egy belpolitikai botrány kapcsán robbant ki. Az eset eszkalálódni akkor kezdett, amikor fiatal unionista tüntetők egy csoportja a rendőrséggel került összetűzésbe Belfast utcáin, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálta meg a rendőri erők tagjait. Több tucat rendőr megsebesült, többeket letartóztattak. Belfast mellett Carrickfergus és Derry városaiban is zavargások törtek ki. 

A belfasti utcák idén ősszel sem voltak feszültségmentesek. Az északír protokoll ellen tüntetők novemberben az intézkedő rendőröket támadták meg különféle pirotechnikai eszközökkel. Ekkor személyi sérülés nem történt, három rendőrautó azonban megrongálódott. 

A brexit-tárgyalások során a britek és az EU a megoldásra vonatkozóan közös jegyzőkönyvet dolgoztak ki, amelynek jelentős eredménye, hogy az Uniós Vámkódexet az Észak-Írországba érkező vagy onnan távozó valamennyi árura alkalmazni kell. Bonyodalmat leginkább azok a helyzetek okoznak, amikor a Észak-Írországba az Egyesült Királyság különböző részeiből érkezik áru.

„Bonyodalmak” alatt kiváltképp a kilátástalan anyagi helyzetben lévő polgárok társadalmi helyzetét kell érteni. Ezeknek az embereknek az említett paramilitáris szervezetek nyújtanak támaszt és identitást – bűnözés útján. Ahogy ez a tanulmányban is áll, az irányadó bűnözési, igazságszolgáltatási és családi háttérrel kapcsolatos (szocioökonómiai) statisztikák önmagukban nem igazolják azt a feltevést, hogy az összes társadalmi problémát ma kizárólag a paralmilitarizmus oldaná meg. Az azonban bizonyos, hogy a szegénység, emiatt pedig a megemelkedett bűnözési hajlandóság bizonyos társadalmi csoportokat fogékonnyá tesz az országban tevékenykedő fegyveres csoportok üzeneteire.

Az IRA szimpatizánsai több mint 2.100, a brit lojalistákhoz tartozó fegyveresek pedig több mint ezer ember haláláért felel, ha csak a három évtizeden keresztül tartó, Észak-Írország jogállását övező konfliktus-sorozatot vizsgáljuk. A fegyverek már az 1990-es évek közepe óta nyugszanak, a két oldal pedig az 1998-as nagypénteki egyezmény eredményeképpen hivatalosan is lemondott az erőszakról. A mostani jelentés azonban fényt derített arra, hogy

a fegyveres csoportok vezetői még mindig hatalommal és befolyással rendelkeznek a kiszolgáltatott társadalmi csoportok felett.

Az IRC munkatársai arra kérik az Egyesült Királyság és Írország kormányaitól, hogy egy közösen létrehozott testületbe hívják meg a megfigyelt szervezetek képviselőit is, akik közreműködhetnek a konfliktusokat rejtő helyzet tisztázásában.

Ahogy arról már korábban írtunk, ha csak a feszültség 20. századi gyökereit vesszük alapul, a konfliktus az 1920-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor a Nagy Britannia által évszázadokon keresztül uralt Írország önálló állammá vált, Észak-Írország azonban az Egyesült Királyság része maradt.

Ezt követően

Észak-Írország társadalma lényegében két részre szakadt: az unionistákra (lojalistákra), és a nacionalistákra (republikánusok).

Előbbiek elégedettek azzal, hogy országuk a brit korona fennhatósága alatt maradt (vagyis brit királyhoz lojálisak), ezzel szemben a nacionalisták éppen hogy az Egyesült Királyságtól függetlenednének, hogy az Ír Köztársaság részévé válhassanak. Ehhez hozzáadódott egyfajta vallási szembenállás is: úgy tartják, hogy az unionisták jellemzően protestáns, a nacionalisták pedig katolikus vallásúak.

A két pólus közötti szembenállás különösen az 1960-as évek táján erősödött fel, s innentől kezdve az erőszak is mindennapossá vált, ez az állapot pedig egészen az 1990-es évekig tartott. A konfliktus odáig fajult, hogy a brit hadsereg is megjelent a színen, hogy szembe találkozzon a republikánusok fegyveres erejével, az Irish Republican Army-vel (IRA). A lojalisták is csoportokba verődtek és fegyverkezésbe kezdtek – így jött létre az Ulster Defence Association (UDA) és az Ulster Volunteer Force (UVF).

Ezt a szélsőségekig fokozott helyzetet oldotta fel a Nagypénteki Egyezmény, amelynek nyomán egy unionistákból és nacionalistákból álló koalíció kormányozta az országot (előtte jellemzően lojalisták kormányoztak).

A fenti két pólust ma két jelentős politikai párt testesíti meg az ír parlamentben.

Az egyik pólus a Democratic Unionist Party (DUP), amely értelemszerűen a lojalista-unionista mozgalom konszolidált utódja. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok tekintetében a DUP szűk többséggel van jelen a törvényhozásban. Ezzel szemben a nacionalista-republikánus Sinn Féin (amelyet sokan a fentebb említett IRA-hez kötnek) az ír parlament második legerősebb erejét adja.

Kép: Kormányzati megfigyelőcsoport tagjai mérik fel az északír városban, Omaghban történt autóbomba-merénylet veszteségeit. 1998-ban. A merényletben 28 ember meghalt, 15 fő pedig megsebesült. PAUL VICENTE / AFP

Dobozi Gergely