Német alkotmánybíróság: részben alkotmánysértően működik a bajor titkosszolgálat

2022-04-27 16:09:00
A német alkotmánybíróság kimondta, hogy egy 2016-os bajor jogszabály-módosítás egyszerűen rossz: homályos, miközben túl sok jogosítványt adott a titkosszolgálatok kezébe, túl kevés garancia mellett.

Határain túlterjeszkedő jogosultságokat gyakorolhatott a bajorországi alkotmányvédelmi hivatal (Bayerisches Landesamt für Verfassungsschutz), sértve ezzel az állampolgárok alapvető jogait – mondta ki kedden a Német Szövetségi Alkotmánybíróság.

A testület szerint a hivatal működését szabályozó bajor állambiztonsági törvény részben alkotmányellenes.

A jogszabályt az akkori kormánypárt, a keresztényszocialista unió (CSU) indítványára módosították még 2016-ban.

Most az alkotmánybíróságnak ezekkel a módosításokkal volt problémája.

Ezek ugyanis jelentős mértékben bővítették a bajor titkosszolgálat jogköreit: a megfelelő garanciák nélkül engedélyezte az adathalászatot, a mobiltelefonok helyzetének meghatározását és az emberek hosszútávú megfigyelését a hivatal számára.

Elvileg rendezett a kérdés, hogy mi a titkosszolgálat, s mi a rendőrség feladata

Az állambiztonság területén a feladatok megoszlanak az alkotmányvédelmi hivatal és a rendőrség között. Előbbi megfigyel, információt gyűjt és kinyomozza az alkotmányellenes folyamatokat. Mindeközben az alkotmányvédelmi hivatal politikusokkal egyeztet, amely alapján döntés születik. Ha az adott aggályos szituáció konkréttá és komollyá válik, a rendőrség lép be a képbe.

Utóbbi feladata a bűncselekmények elkövetésének megelőzése és üldözése a rendfenntartás érdekében. Miközben így tesz, eljárása az állampolgári jogok korlátozásával is járhat. Minél több adat áll a rendőr rendelkezésére e körben, annál hatékonyabban végzi a munkáját. Éppen ezért a szükséges mértékig az alkotmányvédelmi hivatal információkat szolgáltat a rendőrség részére.

Azért csak a szükséges mértékig, mert

különben az a szituáció állna elő, hogy a rendőrség olyan adatokkal is rendelkezhetne, amelyeket maga nem gyűjthet.

Az alkotmányvédelmi hivatal feladata tehát az, hogy mérlegelje, hogy mit tudhat a rendőrség, és mit nem.

A probléma: parttalan adatkezelés, az átláthatatlanság és a garanciák hiánya

A szövetségi alkotmánybíróság problémája a következő: a bajor jogszabály túl széles körben engedte az adattovábbítást, miközben túl részletesen és átláthatatlanul bonyolult módon szabályozta az egész problémakört. A törvény tele volt kereszthivatkozással és alapvetően értelmezhetetlennek bizonyult.

Önmagában az értelmezési nehézségek kapcsán felmerül az alkotmányellenesség problémája:

az állam ugyanis köteles világos jogszabályokat alkotni.

Egy demokráciában a megfigyelés jogalapja nem maradhat titokban, az állampolgárokat pedig nem lehet az átláthatatlanság révén távol tartani az ilyen folyamatoktól.

Ezen felül az alkotmánybíróság kimondta, hogy a hatóságok közötti adat-továbbításnak hátterében minden esetben különösen jelentős jogi érdek kell, hogy álljon. Ezen felül a hatóságok adatgyűjtése nem lehet öncélú sem. 

Az éremnek két oldala van

A fejlemények alapján kijelenthető tehát, az emberi jogok kerekedtek felül, már ami a bajor alkotmányvédelmi hivatal gyakorlatát illeti. Más kérdés, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályok hatékonyabbá tették a terrorizmus elleni küzdelmet.

Ahogy az a 153 oldalas alkotmánybírósági határozatban is áll, mostantól az alkotmányvédelmi hivatalnak

nem áll például jogában huzamosabb ideig nyomon követni a megfigyelt ember telefonját. 

Az alkotmánybírósági döntés így pont az egyéni jogok érvényesülésének és az állam hatékony védekezési képességéhez fűződő társadalmi érdek kényes határmezsgyéjén mozog. 

Bajorország, a renitens

Az alkotmánybírósági döntés óta a jelenlegi és volt prominens politikusok a korábbi kormánypárt, a CSU felelősségét boncolgatják. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger korábbi igazságügyi miniszter (szabaddemokraták, FDP) például úgy véli, hogy a CSU „DNS-ébe kódolt az, hogy újra és újra megsértse az Alaptörvényt”. A politikus szerint,

ha nem lenne Alkotmánybíróság, Bajorország időközben egy megfigyelőállammá alakult volna.

A jelenlegi szövetségi igazságügyi miniszter üdvözölte a döntést: a döntésben az alapvető emberi jogok megerősödését látja, különösen a digitális szférában.

Tarik Tabbara, a Berlin School of Economics and Law professzora a Tagesspiegelnek a döntés kapcsán elmondta, hogy a bajor jogalkotó mindig is szeretett játszani a határokkal. Egyfajta „húzd meg, ereszd meg”-játszma folyik Bajorország és az alkotmánybíróság között. Úgy látja, hogy a bajor vezetés mindig is szerette próbálgatni a mozgásterét, miközben a karlsruhei fórum igyekezett kordában tartani az eseményeket és biztosítani a jogállamiság érvényesülését. 

Tabbara szerint a játszmahelyzet kialakulásában nagy szerepet játszik a CSU szerepfelfogása:

a párt egyfajta „biztonságpártként” tekint magára,

amelynek a közbiztonságot kell fenntartania a Karlsruhéból érkező túlzott szabadságvédelemmel szemben.

Tabbara szerint azonban nemcsak Bajorország renitens: Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg tartományok szintén szeretik kóstolgatni az alkotmánybíróságot, jóllehet, a lándzsa hegyét a bajorok jelentik.

Kép: PETER KNEFFEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely