Kisebbségi minimumjogokról vitáztak az Európai Parlamentben

Nagy József, az Európai Néppárt képviselője még júniusban egy olyan jelentéstervezetet készített elő, amely az Európai Unióban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szól. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjaként arra próbált rámutatni, hogy habár ténylegesen nincs jogi keret a kisebbségi kérdésekben való fellépésre uniós szinten, az Európai Bizottság – eltérően más területektől – nem törekszik saját hatáskörének bővítésére ebben a kérdésben.

Szeptember 3-án meghallgatást tartottak az Európai Parlamentben a tervezet kapcsán, s a szöveghez máris jelentős mennyiségű módosító javaslat érkezett. Zeta Georgiadou, a Bizottság képviselője szerint az Alapjogi Charta 21. és 22. cikkei nem teremtenek jogi alapot a testület számára a kisebbségvédelem terén. A szerződések viszont adnak bizonyos lehetőségeket például a diszkriminációmentesség, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, a többnyelvűség vagy az interkulturális párbeszéd előmozdítása ügyében.

Marco Leidekker, az Európa Tanács képviselője a Kisebbségvédelmi keretegyezményt az egyetlen jogilag kötelező érvényű nemzetközi jogszabálynak nevezte, amely a részes államokat kisebbségvédelemre kötelezi. Tény viszont, hogy csak 24 EU-tagállam részes a keretegyezményben, míg a Regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját még ennél is kevesebb, mindössze 16 EU-tagállam ratifikálta.

Bukovszky László, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa hangsúlyozta, hogy habár a kisebbségvédelem terén  nincs EU-s előírás, a Koppenhágai kritériumok, illetve az Európa Tanács vonatkozó egyezményei megfelelő alapot jelenthetnek a továbblépésre. Véleménye szerint a tagállami szabályozások harmonizálása óriási feladat, de a készülő jelentés erre tehet kísérletet a legjobb gyakorlatok összegzésével.

Sógor Csaba romániai EP-képviselő szerint ideje megvizsgálni, hogy a tagállamok mennyire viselkednek felelősen, mennyire tartják be saját jogszabályaikat. Romániát – ironikusan – „kiváló példának” nevezte a zaklatás, a gyűlöletbeszéd tolerálása és a kisebbségellenes légkör lehetővé tételében. A képviselő szükségesnek tartaná egy komplex EU-s kisebbségvédelmi politika és a kapcsolódó monitoringrendszer kialakítását.

Nagy József a már elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok érvényesítésének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezt célozták a Koppenhágai kritériumok, ezt célozza a Minority SafePack nevű kezdeményezés, valamint az általa készített jelentéstervezet is. Helytelenítette, hogy habár a Bizottság más területeken rugalmasan áll a hatáskörök kiterjesztésének kérdéséhez, a kisebbségi jogok vonatkozásában ódzkodik attól.