Malcolm Langford szerint napjainkban egyre több tudományos kritika merül fel az emberi jogok vonatkozásában. A Bergeni és Oslói Egyetemen szerzői jogot oktató professzor úgy látja, hogy eddig is számos akadémiai kritikus fejtette ki aggályait az emberi jogok kapcsán, mára azonban sokkal többen vélekednek így. A szerző szerint az emberi jogok legitimációjának hiánya annak köszönhető, hogy azok alapvetően a politika termékei.
Az emberi jogokat kritizálók és azokat védelmezők tábora egyaránt erősödik
Langford azt állítja, hogy egyre több és gyakorlati tapasztalatokon alapuló kritika éri az emberi jogokat. Bár azok a modern korban központi szerepet kaptak a nyugati társadalmakban, sokak szerint hamarosan az eljelentéktelenedés és eltűnés veszélyével kell szembenézniük. Ugyanakkor a kritikák hatására erősödött a támogatók tábora is, akik szerint az emberi jogok felé történő nyitás sikeresebben valósult meg, mint azt bárki képzelte volna.
A professzor szerint nem teljesen újszerűek az emberi jogokat érintő tudományos megalapozottságú bírálatok, ugyanis már az 1990-es évek óta jelen van ez a fajta kritikus megközelítés. A jelenlegi bírálatok hangerejükben és az „apokaliptikus jóslataikban” hordoznak eltérést a korábbiakhoz képest. A tanulmány három részre osztja az empirikus kritikákat: a szociológiai legitimáció, a hatékonyság hiánya, valamint a javak elosztásának egyenlőtlensége.
Legitimációs, hatékonysági és egyenlőtlenségi kihívások
A legitimációs kritika Langford szerint egyfajta emlékeztetőként szolgál arra vonatkozólag, hogy az emberi jogok politikai képződmények, amelyek propagálói politikai célokkal rendelkeznek. A legitimációjuk attól függ, hogy hogyan viszonyulnak a mindenkori politikai helyzethez. Amennyiben az emberi jogok megfelelő keretrendszert és erőforrást szolgáltatnak az erős politikai szereplőknek, akkor fontos szerepet játszhatnak a világ számos részén. Az emberi jogok az egyént helyezik a morális kérdések középpontjába, és leszűkítik a közösségi jogokat. Ez súlyos problémát jelent azokon a helyeken, ahol kulturálisan beágyazódott jogokkal rendelkeznek a csoportok és közösségek.
A hatékonyságra vonatkozó kritika a társadalomtudósok meglehetősen széles körétől érkezik. A baloldali kritikusok a piac és az állam kiegyenlítő erejét hangsúlyozzák, a realistább közép-bal- és jobboldaliak pedig nagyobb bizalommal fordulnak a gazdasági ösztönzőkhöz, a választási vitákhoz és a kollektív szerződésekhez. Mindkét oldal kritikája általános szkepticizmust eredményez az emberi jogokkal kapcsolatban. Számos akadémikus szerint az emberi jogok rendszere túlságosan kiterjedt, és ez a hatékonyság csökkenéséhez vezetett. Langford szerint praktikusabb lenne egy szűkebb, csak a legalapvetőbb emberi jogokat meghatározó felfogás. A legnagyobb konfliktust az államok felelőssége szempontjából a területi szuverenitás és az emberi jogok koncepciójának határok nélkülisége okozza.
Számos alkalommal éri bírálat az emberi jogokat a tekintetben is, hogy elméletileg és gyakorlatilag is messze állnak az egyenlőségre való törekvésektől. Nem biztosítják a politikai és az anyagi erőforrások, valamint lehetőségek igazságosabb elosztását, sőt sokak szerint talán még mélyítik is a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
A Tesla bejelentette, hogy részlegesen leállítja termelését Berlin melletti üzemében, de az IKEA és a Volvo is áruhiánnyal számol.
A szakértő elmesélte egyik kollégájának történetét is, akinek a lánya nemrég drog-túladagolásban halt meg.
A függetlenként elinduló Robert F. Kennedy – aki nagybátyja meggyilkolását a CIA-nak tudja be – komolyan felkavarhatja az állóvizet a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson.
Egy republikánus politikus beszólt a diákoknak, akik miatt távoktatásra állt át az egyetem: „Ne pazaroljátok tovább a szüleitek pénzét.”
Amikor kormányoztak, a nemzet vagyonát adták el, ellenzékből meg magukat – jelentette ki a frakcióvezető.
