Folytatódik a jogállamisági-hiszti: az EP-elfogadta a legújabb állásfoglalást
Az Európai Parlament baloldali többsége tovább vegzálja Magyarországot.
Matthew Lesh, az Adam Smith Institute kutatóintézet vezetője szerint az Európai Parlament teljes mértékben aláásta az internet szabadságát azzal, hogy március 26-án megszavazta a szerzői jogi irányelv módosítását. Véleménye szerint ez nemcsak a hétköznapi internetezőknek árt, hanem a kisebb tartalomkészítőket is kiszorítja a versenyből, és a nagy kiadóknak, technológiai vállalatoknak kedvez.
Lesh úgy látja, hogy a módosítás elfogadásának napja a szabad internet halálát jelzi. Az új szabályozások ugyanis komoly kritériumokat támasztanak azzal kapcsolatban, hogy milyen online tartalmakat oszthatunk meg, s milyeneket nem. A kutató szerint az EP lépése fenyegeti a szabad véleménynyilvánítást, aláássa a kreativitást, valamint megszilárdítja az óriás technológiai vállalatok dominanciáját. Az irányelv módosítása hűen tükrözi azt, hogy mi a gond az EU döntéshozatali mechanizmusával – fogalmaz a szerző. Egyrészt az európai állampolgároktól teljesen elrugaszkodott nézőpontból született ez az új változat, másrészt a lobbisták érdekei igen markánsan körvonalazódnak az irányelv bizonyos rendelkezéseiből. „Az irányelvvel szembeni ellenállás kitartó és jól látható volt, de úgy tűnik, hogy ez sem érdekelte a döntéshozókat” – teszi hozzá Lesh. Több mint 200 szerzői joggal foglalkozó akadémikus állt ki a változtatás ellen azt jelezve, hogy a lépés csak egy igen szűk körnek kedvez. Hozzáteszi, hogy több meghatározó európai zeneipari szereplő is aggodalmát fejezte ki a tervezet kapcsán. Az irányelv módosítása ellen tiltakozó online petíciót nagyjából 5,1 millióan töltötték ki.
Mivel az Európai Parlament 348:274 arányban kedden megszavazta a döntést, így olyan új elemekkel kell számolniuk a felhasználóknak, mint a „linkadó” vagy épp a „többlépcsős cenzúrázás” folyamata. A 11. cikkely értelmében megszüntetik azt a gyakorlatot, miszerint a híroldalak és tartalomgyártók által közzétett anyagokra hivatkozó linket, címet, rövid összefoglalót ingyenesen közzétegyék más oldalak. „Ez nyilvánvalóan abszurd”– írja a kutató. Hiszen az internet-felhasználók a linkelés által találják meg a tartalomkészítőket, híroldalakat, ezzel is növelve a kattintások számát és a nézettséget. Lesh szerint a szerzői jogi irányelv 11. cikkelyének módosítása csupán azoknak a nagy tartalomgyártóknak fog kedvezni, akik megtehetik, hogy valóban bizonyos összegű licenc megvásárlására kényszerítsenek másokat. A kisebb, kevesebb bevétellel rendelkező vállalatok erre valószínűsíthetően nem lesznek képesek. Ez azért is káros, mivel az internet a szabad információszerzés egyik alapköve, s az efféle megszorítások visszavetik az eddigi vívmányokat.
Egy szintén komoly társadalmi és szakmai vitát kiváltó módosítás a 13. cikkely átírása volt. A rendelkezés értelmében ugyanis a közösségi oldalaknak olyan újfajta cenzúrázási metódusokat kell majd alkalmazniuk (Google, Facebook, Twitter, Tumblr, Instagram), amelyek a felhasználók által feltöltött tartalmakat szűrik. A cikkely értelmében ugyanis minden online webfórumnak felelősséget kell vállalnia azért, hogy a felhasználóik ne töltsenek fel szerzői jog által védett tartalmakat az adott felületekre. Ez az elvárás olyan algoritmusok által vezérelt cenzúrázási folyamatot követel meg, amely egyelőre instabil lábakon áll. A rendelkezés miatt eltűnhetnek a videóparódiák, a humoros GIF-ek, mémek. Matthew Lesh szerint ezek a lépések visszavetik az internet eddigi demokratikus működését, valamint olyan felesleges szabályok betartására köteleznek bizonyos oldalakat, amelyek teljesen feleslegesek a mai modern, globalizált világban. Cikke zárásában így fogalmaz a kutató: „Talán elvesztettük ezt a csatát, de a szabad internetért folytatott háborúnak folytatódnia kell”.