Április 4-én kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül. Így maga a strasbourgi Bíróság adott csattanós választ arra az elnyúló jogi vitára, amely szerint a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt egyből az EJEB-hez kellene fordulni.
A jogvédő szervezetek nem fordulhatnak egyből Strasbourghoz
A döntés jelentősége azért kiemelt, mert Magyarországon szinte 2010 óta tartó polémia övezi az Alkotmánybíróság egyes döntéseit. A baloldal, de főleg a progresszív ideológiai alapokon álló jogvédő szervezetek többször érzékeltették megszólalásaikban, hogy szerintük a magyar jogvédelem intézményei annyira meggyengültek, hogy azok nem alkalmas az valódi jogvédelemre. Erre a helyzetértékelésre pedig azt a megoldási lehetőséget kínálták, hogy minél előbb, az Alkotmánybíróság kvázi kikerülésével érdemes amint lehet, egyből az EJEB-hez fordulni. Ez a magyarországi jogviták külföldre történő exportálásának stratégiája.
„[A]z alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok.”
„[A]z azonban mindig bizonytalan, hogy az alkotmányjogi panaszeljárást a strasbourgi bíróság hatékony jogorvoslatnak tekinti-e.”
A most meghozott ítélettel egyértelműen kiderült, hogy az EJEB hatékony jogorvoslatnak tekinti a magyar alkotmányjogi panaszeljárást. Így az ítélet kiemelt jelentőségű lehet minden olyan ügyben, amelyet a progresszív jogvédő szervezetek kezdeményeznek Magyarországon. Hiszen az ítélet egyben azt is jelenti, hogy egy ügy nem tárható Strasbourg elé addig, amíg arról a magyar Alkotmánybíróság ítéletet nem hozott volna. Ez egyben az egyes ügyek nyugvópontra jutásának idejét is kitolja, hiszen így az érintett felek időben később fordulhatnak az EJEB-hez, amely szervezet döntéshozatali folyamata sem mondható kifejezetten gyorsnak. Ez az ítéletben érintett konkrét ügy is jól mutatja.
A konkrét ügy háttere
Az szóban forgó konkrét ügyben Szalontay Győző, a már nem üzemelő budapesti West Balkán nevű szórakozóhely egyik volt tulajdonosa azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mivel szerinte az ügy tárgyalása során a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB végül már az eljárás első szakaszában egyhangúlag elutasította a férfi panaszát, arra hivatkozva, hogy először az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia. A magyar Kormány ugyanis azzal érvelt, hogy a kérelmező nem teljesítette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 35. cikke szerint az elfogadhatóság egyik feltételét, mégpedig az összes hazai jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét, hiszen nem fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. A jelenlegi ügy döntésének értelmében tehát már mindhárom fajta alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül, ezzel az Alkotmánybíróság az EJEB szerint is megkerülhetetlen szereplője az emberi jogi kérdéseknek.
A magyar igazságszolgáltató ág a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működik
A döntés értelmében tehát az EJEB hatékony jogorvoslatnak minősítette immár az alkotmányjogi panasz összes típusát. Ez pedig azt jelenti, hogy Szalontay Győzőnek először a magyar Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni, hogy kimerítse az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának hiánya tehát a kérelem elfogadhatatlanságát jelentette a strasbourgi testület előtt. Az EJEB továbbá hozzáfűzte azt is, hogy a szubszidiaritás elve miatt a saját álláspontja nem helyettesítheti a magyar Alkotmánybíróságét, amelynek lehetősége sem volt megvizsgálni az adott ügyet.
Ezzel a bíróság kétségtelenül irányadó döntést hozott. A strasbourgi bírói testület azonban fenntartotta magának azt lehetőséget, hogy a jogorvoslat hatékonyságára vonatkozó álláspontját megváltoztassa a jövőben, abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok ezzel ellentétes gyakorlatot mutatnak. Egyelőre azonban erről az EJEB szerint sincs szó.
...A hírfogyasztó pedig már látja is maga előtt Orbánbasit, ahogy ott trónol, miközben a szegény gyermekek kórusa éteri hangon zeng neki énekeket. Csak hát. Francesca Rivafinoli írása.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatási ceremóniájára a budai Várban fog sor kerülni vasárnap délután.
Mit gondol a világról az új államfő? Milyen szerepfelfogás várható tőle? Mit üzen eddigi életútja? Bemutatjuk az újonnan megválasztott köztársasági elnököt.
„A jog alapvető értékeit szem előtt tartva szolgálná a köz javát” az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke.
A baloldal vezető pártja szerint Sulyok Tamás „egy újabb fideszes pártkatona”.
„Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” – fogalmazott korábban az Alkotmánybíróság elnöke.
A Tesla Optimus nevű robotja az év végére képes lesz a gyárban végzett feladatok elvégzésére.
