Moszkva elutasította a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság joghatóságát

A bírói testület arra szólította fel az orosz felet, hogy a letartóztatott tengerészeket engedjék szabadon, valamint a lefoglalt hajókat adják vissza Ukrajnának. A kercsi-szorosi incidens egyébiránt az ukrán fél durva provokációja miatt alakult ki, s a mai napig fennáll a feszült légkör az orosz-ukrán vizeken. Oroszország már a válság kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy ebben a konfliktusban nem relevánsak az 1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezmény vitarendezési mechanizmusai, s emiatt a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság joghatóságát sem ismerik el. Moszkva előzetes bejelentésének megfelelően nem vett részt a bírósági meghallgatásokon. Oroszországban a téma kapcsán tovább folyik a büntetőeljárás az államhatársértés miatt.

Az orosz Külügyminisztérium közleménye szerint az incidens elkerülhető lett volna, amennyiben az ukrán fél betartja a hajók áthaladásával kapcsolatos orosz rendelkezéseket. A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság döntése szerint a feleknek június 25-ig kell beszámolniuk a kercsi-szorosi helyzetről és a döntés végrehajtásáról. Roman Kolodkin, a Bíróság orosz tagja nem támogatta a döntést, és különvéleményt fogalmazott meg az ügyben. Ruszlan Balbek, az orosz törvényhozás krími képviselője szerint az ITLOS elfogult, szerinte: „amennyiben a tisztelt bírák elvesztek a papírtömegben és nem látnak mást, csak az Oroszországgal szembeni vádakat, akkor döntésük egy garast sem ér”.

Konsztantin Koszacsev, a felsőház Külügyi Bizottságának elnöke illegitimnek nevezte a döntést, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan, hogy ukrán részről „nemzetköziesítik” a kétoldalú vitát és Oroszország elleni hangulatkeltésre használják fel azt. A konfliktus Oroszország és Ukrajna közötti kérdés, amely az egyik fél (az ukrán) durva provokációja miatt alakult ki, az orosz határvédelmi előírások szándékos megsértése következtében. Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság döntésének végrehajtása az első jelzés lehetne Moszkva részéről, amely bizonyítaná a kétoldalú konfliktus rendezésére és a megrekedt tárgyalások feloldására irányuló készségét. Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete történelminek nevezte az ITLOS döntését, és további szankciók bevezetését szorgalmazta Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva nem hajlandó az előírtakat teljesíteni.