Jonathan Stempel, a Reuters tudósítója június 17-én megjelent cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának legrégebb óta hivatalban lévő tagja, a konzervatív Clarence Thomas egyre inkább sürgeti a testületet, hogy az kevésbé kötődjön a precedensi rendszer fenntartásához.
A Reuters cikkéből kiderül, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság leginkább konzervatív beállítottságú tagja, Clarence Thomas a közelmúltban komoly kritikát fogalmazott meg testület, illetve általában az amerikai igazságszolgáltatás túlságosan is precedenskövető magatartásával kapcsolatban. Thomas egy fegyverbirtoklási ügy kapcsán nyilvánult meg a jogászi szakzsargonban csak „stare decisis” elvvel kapcsolatban, amelynek lényege, hogy az amerikai bíróságok csak abban az esetben térhetnek el a precedens alkalmazásától, ha arra különösen nyomós okuk van.
Thomas meglátása szerint azonban a Legfelsőbb Bíróság nem tarthat fenn olyan korábbi ítéleteket, amelyekről azóta már bebizonyosodott, hogy tévesek. Így ha a kilenc főbíró egy „bizonyítottan hibás” precedenssel találja szemben magát, úgy Thomas alapelve szerint, nem lenne szabad azt követnie. Szerinte ugyanis a jogi kérdésekre elfogulatlanul helyes válaszok adhatók, a bíráknak pedig ezek megtalálására kell törekedniük, függetlenül attól, hogy kollégáik vagy elődeik korábban más válaszokat találtak.
A 71. születésnapját éppen a napokban ünneplő Thomas már régóta nagyobb hajlandóságot mutatott egy-egy precedens felülbírákására kollégáinál. Így például idén februárban nyíltan amellett érvelt, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak újra kéne tárgyalnia az 1964-es New York Times v. Sullivan ügyet, amely megnehezíti a közhivatalviselők számára, hogy sajtóperek révén védjék meg magukat.
Miként arra Stempel is rámutatott cikkében, a Legfelsőbb Bíróság jelenleg stabil konzervatív többséggel működik. Így ha Thomas álláspontja teret nyer és a bírák valóban lazábban fogják kezelni a jövőben a precedensjogot, úgy rövidesen akár olyan nagy jelentőségű ügyek is újratárgyalásra kerülhetnek, mint az abortuszt minden nő számára lehetővé tevő Roe v. Wade.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
A Politico forrásai szerint az ukrán erők eddig kétszer használták a nagy hatótávolságú rakétákat, az egyiket éppen egy krími orosz katonai bázis ellen.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
