cikkajánló

2019. június 27. 12:51
Egy olasz kutató szerint megismerhetőbbé kell tenni az egyes szabályozások hátterét nyújtó szaktudományos eredményeket, mert enélkül elvész a döntések legitimációja.
2019. június 4. 09:32
Napjainkban a versenyképesség egyik legfontosabb meghatározója a digitalizáltság mértéke. A „gig economy”, vagy magyarul „hakni gazdaság” nemcsak a munkaerőpiac struktúráját rendezte át, hanem jogi szempontból is olyan kihívások elé állította a kormányzatokat, amelyek a jövőben még nagyobb súrlódási felületet jelentenek majd az állami szabályozók és a „gig economy” résztvevői között.
2019. május 31. 08:55
Mark Dawson és Elise Muir arra világítanak rá közös elemzésükben, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága szisztematikusan igyekeznek mozgásterüket bővíteni, és a saját politikai céljaiknak megfelelően, kiterjesztő módon értelmezni az alapjogokat. Magyarország példáján keresztül azt mutatja be a szerzőpáros, hogy a tisztán közigazgatási vagy alkotmányjogi kérdéseket miként tematizálják át alapjogi dilemmákká. Dawson és Muir szerint ezzel a lépéssel a Bizottság és a Bíróság teljes mértékben aláássa az egész EU-s jogrendszer megbízhatóságát, hiszen saját szerepkörükből kilépve politikai szerepet is vállalnak.
2019. május 24. 12:15
A Juncker-féle Bizottság politikai törekvéseinek egyik megnyilvánulása a deep state, azaz a láthatatlan állam térnyerése volt az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusában, illetve az EU-s intézményekben.
2019. május 22. 09:50
Erik Longo, a Firenzei Egyetem alkotmányjog professzora szerint a baloldal által populizmusnak nevezett előretörés mögött az uniós intézmények demokráciadeficitje áll. The European Citizens’ initiative: too much democracy for EU polity? című cikkében azt állítja, hogy az emberek úgy érzik, nem képesek érdemben befolyásolni az európai döntéseket.
2019. május 14. 09:32
Az Európai Unió karakterét jelenleg két összefüggő politikai kérdés határozza meg Brigid Laffan szerint. Az egyik az, hogy az EU eddig függetlennek kikiáltott intézményei a jövőben mennyire fognak politikai színezetet kapni, a másik pedig az, hogy mi lesz a sorsa a csúcsjelölti rendszernek.
2019. május 6. 08:49
Jay Krehbiel, a West Virginia University kutatója legújabb cikkében azt mutatta be, hogy az alkotmánybíróságok hajlamosak a választási kampányok idejére időzíteni az egyes jogszabályok alkotmányosságáról hozott ítéleteik kihirdetését. A fokozott nyilvánosság ugyanis alkalmas lehet arra, hogy erősítse az ítéletek társadalmi legitimációját.
2019. május 4. 10:23
Bertrand Crettez, Bruno Deffains és Olivier Musy tanulmányukban amellett érvelnek, hogy a bírák mérlegelési jogának kiemelt szerepe van abban, hogy egyensúly alakuljon ki a jogegyenlőség és a helyi igények kiszolgálása iránti vágy között.
2019. május 3. 10:00
A Matthias Spielkamp és Nicolas Kayser-Bril szerzőpáros a mesterséges intelligencia munkajogra kifejtett hatását vizsgálja „Resist the robot takeover” című publikációban. Megállapítják, hogy a nyugati vállalatok már évek óta alkalmazzák a mesterséges intelligenciát munkavállalók értékelésére, ami közvetlen hatást fejt ki az alkalmazottak karrierjére és munkaviszonyára. A cikk írói szerint azonban a vonatkozó jogi környezet óriási lemaradásban van.
2019. április 26. 16:48
R. Daniel Kelemen és Tommaso Pavone cikkükben amellett érvelnek, hogy az uniós jog nemzetállami terjedésének mintáját és ütemét a már létező állami intézmények alakították ki, így főleg a tagállami bíróságok ítélkezési gyakorlatán múlik az EU-s jog terjedése.
2019. április 24. 16:40
Legújabb tanulmányukban Marie-Bénédicte Dembour és Neil Stammers amellett érvelnek, hogy a neoliberális szellemiségben létrejött szabadkereskedelmi egyezmények legfeljebb nevükben hirdetik az árucsere szabadságát. Burkolt céljuk valójában az, hogy megakadályozzák harmadik országok beavatkozását a szerződő felek gazdaságába. Sőt, a jelenség olykor az EU belső piacán is megjelenik, gyakran fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi vagy egyéb legitim szabályozási köntösbe burkolva.
2019. április 23. 16:10
Gareth Davies, a Vrije Universiteit Amsterdam Jogi Karának kutatója szerint egyre több gondot okoz, hogy az Európai Bíróság uniós jogról alkotott értelmezéseit gyakran véglegesnek és kötelező érvényűnek fogadják el. Ennek káros politikai következményei olyan demokráciaproblémákat vetnek fel, amelyek a nemzeti bíróságok ellenállásához vezethetnek. Az értelmezési pluralizmus ezzel szemben az eltérő értelmezéseknek kíván lehetőséget adni, ezzel együtt pedig hozzájárulni az európai integrációhoz.
2019. április 15. 08:46
Paolo Palchetti, az olasz Macerata Egyetem professzora szerint annak ellenére, hogy az Európai Unió aktívan részt vesz a nemzetközi jog alakításában, továbbra sem tud teljes értékű jogalanyként fellépni a nemzetközi ügyek döntő többségében. Ennek az az elsődleges oka, hogy a tagállamok által biztosított jogok és kötelezettségek csak korlátozott nemzetközi jogalanyiságot biztosítanak számára. A professzor úgy látja, hogy az EU-nak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a nemzetközi jog klasszikus szereplőivel azonos megítélés alá eshessen.
2019. április 12. 09:30
Az üzenetküldő mobilapplikációk és a közösségi média térhódítása magával hozta az emojik és emotikonok elterjedését. Eric Goldman, a Santa Clara University School of Law jogászprofesszora azt vizsgálja cikkében, hogy miért nő rohamosan az olyan bírósági tárgyalások száma, ahol az emoji vagy az emoticon szavak elhangzanak. Az internetes joggal, reklámjoggal és a szellemi tulajdon kérdéseivel foglalkozó szerző szerint a közeljövőben egyre nagyobb szükség lesz emojiszakértőkre a jogi világban.
2019. április 10. 09:23
Michael P. Zuckert, a Notre Dame Egyetem professzora arra mutat rá „Populism and Our Political Institutions” című cikkében, hogy az alkotmányos intézmények gyengesége, valamint a kormányzó elit hatalommal való visszaélése mindig is bizalomvesztéshez vezetett az Egyesült Államokban.
2019. március 28. 10:05
Michael C. Desch, a Notre Dame Egyetem professzora szerint a politikai döntéshozók az akadémiai társadalomtudományi elemzéseket tartják a legkevésbé hasznosnak. A problémát a tudósok egyre növekvő merevsége jelenti. A szerző szerint a politikatudomány területén kutatók a relevancia vagy fontosság helyett inkább az értéksemlegességet tartják szem előtt, ami hosszabb távon káros következményekkel járhat. Desch úgy látja, hogy a tudomány merevsége és relevanciája közötti feszültség végül a politikatudomány tragédiájához fog vezetni. Elmélete szerint ugyanis miközben egyre tudományosabbá kellene válnia annak érdekében, hogy a társadalmi problémákra jobb megoldásokat nyújtson, a gyakorlatban egyre használhatatlanabb lesz.
2019. március 26. 16:26
Magnus Feldmann tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a posztkommunista Kelet-Közép-Európában háromféle politikai gazdaságtan alakult ki, amelyek közül a visegrádi országokban a paternalista elemeket is magában foglaló neoliberalizmus honosodott meg, nem pedig a tiszta neoliberalizmus. A szerző szerint a rendszerváltást követően a döntéshozók olyan reformokat vezettek be, amelyek felkészítették a gazdaságot az esetleges válsághelyzetekre, és lehetővé tették a külföldi tőke minél nagyobb mértékű beáramlását.
2019. március 4. 10:25
Malcolm Langford szerint napjainkban egyre több tudományos kritika merül fel az emberi jogok vonatkozásában. A Bergeni és Oslói Egyetemen szerzői jogot oktató professzor úgy látja, hogy eddig is számos akadémiai kritikus fejtette ki aggályait az emberi jogok kapcsán, mára azonban sokkal többen vélekednek így. A szerző szerint az emberi jogok legitimációjának hiánya annak köszönhető, hogy azok alapvetően a politika termékei.

összesen: 19 db | 18 db/oldal

első vissza 1 2 következő utolsó