EJEB

2020. június 30. 10:15
Egy ország jogrendjének és szuverenitásának legfőbb támpontja az alaptörvénye, éppen ezért abszurd minden olyan felvetés, amely szerint valamely nemzetközi kötelezettség miatt figyelmen kívül kellene hagyni a benne foglaltakat – fogalmazott Márki Zoltán. A Kúria Büntető Kollégiumának tanácselnökével Joób Kristóf beszélgetett.
2020. május 26. 11:15
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete értelmében Magyarország a nemzetközi jognak megfelelően cselekedett az azeri baltás gyilkos ügyében.
2020. március 5. 17:34
Az Emberi Jogok Európai Bírósága februárban Spanyolországnak adott igazat, amikor kimondta, hogy a dél-európai állam jogszerűen küldte vissza a határsértő migránsokat Marokkóba. Habár az ítélet mindenképpen a Bíróság újszerű hozzáállását mutatja, a kérdés árnyaltabb az uralkodó EU-s paradigmák tükrében.
2020. február 20. 14:49
Korábban is sejthető volt, hogy nem minden esetben volt garantált a teljes bírói függetlenség az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseinél. Az azonban a mandiner.hu-n most bemutatott tanulmány szerzőit is meglepte, hogy mennyire súlyos összefonódásokra derült fény, különösen, ami a Nyílt Társadalom Alapítvány meghatározó szerepét illeti - az NGOs and the Judges of the ECHR, 2009 – 2019 (Az NGO-k és az EJEB bírái, 2009-2019) című tanulmány vezető szerzőjét Joób Kristóf kérdezte.
2020. február 20. 14:05
Egyre jobban növekszik a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) nemzetközi intézményekre gyakorolt befolyása, különösen az emberi jogok területén – derül ki a European Centre for Law and Justice (ECLJ) tanulmányából. Mindez az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány, illetve az általa finanszírozott további NGO-k közötti személyi összefonódások kapcsán különösen szembeötlő.
2020. február 14. 16:12
Csütörtöki ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) másodfokon Spanyolországnak adott igazat illegális migránsok kitoloncolása kapcsán. Az eljárás eredetileg annak megállapítására irányult, hogy a dél-európai állam jogellenesen toloncolt haza két Marokkóból érkező migránst az ország területéről. A bíróság a korábbiakhoz képest 180 fokos fordulatot hajtott végre, ami több európai állam, így például Magyarország szempontjából is nagyon fontos lehet a későbbiekben.
2020. január 21. 13:41
Az EJEB 13 000 euró nemvagyoni kártérítésre kötelezte Portugáliát a Meco-ügy nyomozati eljárásában történt mulasztások miatt, emellett több mint 7 000 euró eljárási költségben is marasztalta az országot.
2019. november 22. 9:53
A strasbourgi döntés jelentősége a tranzitzónák megítélésében rejlik: az EJEB döntésével egyértelművé vált, hogy a határ menti tranzitzónákban történő várakoztatás nem minősül jogellenes fogvatartásnak. Vagyis a Magyarország által alkalmazott megoldás nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
2019. november 13. 17:29
A jogtudomány még mindig nem tud mindenki által elfogadott meghatározással szolgálni a jogállamiság tekintetében. Ráadásul a demokratikus felhatalmazás és a hatalom korlátozása között meglévő óhatatlan feszültséget igen gyakran nem veszik  számításba, ehelyett a két elv harmonikus együttélését feltételezik – állapítja meg Pócza Kálmán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense Politikai rezsimek és a jogállamiság problémája című tanulmányában.
2019. október 4. 14:40
A nemzeti bíróságok aktív tevékenységére számít a jövőben az ügyek eldöntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága. Róbert Ragnar Spanó, a strasbourgi testület elnökhelyettese az ELTE jogi karán tartott előadásában elmondta, hogy ma a szubszidiaritás korszakát éljük.
2018. december 21. 15:13
2012-ben 160 magyar bíró fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához arra hivatkozva, hogy az akkori kormány jogtalanul járt el velük szemben a bírákra vonatkozó új nyugdíjkorhatár bevezetésekor. Csütörtökön egy körülbelül hatéves jogvita zárult le, és a döntés értelmében az Emberi Jogok Európai Bírósága nem talált jogsértést a magyar kormány részéről.
2018. október 30. 11:58
Svájc történelmi jelentőségű kezdeményezés előtt áll. Az „önrendelkezés érdekében” szervezett népi kezdeményezés során a svájciak a nemzeti alkotmányuk nemzetközi joggal szemben élvezett elsőbbségéről fognak dönteni, amely újabb csapást mérhet a válságba sodródott európai egységesülés tervére. A kezdeményezés mindenképpen új korszakot nyit azokban a vitákban, amelyek a nemzeti alkotmányok nemzetközi jogban, nemzetközi kapcsolatrendszerben és Európa egységesülésében elfoglalt szerepéről és helyéről zajlanak.