kereszténység

2020. november 24. 11:04
Az isteni és a világi dimenzió közötti feszültség vizsgálata lényegében együtt fejlődik a nyugati politikai gondolkodással. Ennek megfelelően még 2020-ban sem idejétmúlt felvetés a szekularizmus létjogosultságát, tendenciáit vitatni – ez következik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett online workshop alkalmával elhangzottakból.
2020. október 30. 15:00
Közzétette a vallásszabadság globális helyzetéről szóló második jelentését a német szövetségi kormány. A jelentés egyik fő tanulsága, hogy a internetes gyűlöletpropaganda világszerte új szintre emelte a vallásszabadság fenyegetettségét.
2020. október 20. 9:59
Egyre gyakrabban találkozunk olyan írásokkal, amelyek szerint valóságos vallásháború zajlik, elsősorban a kereszténység és az azt felváltani kívánó „új vallások” között.
2020. október 8. 16:26
Ferenc pápa szombaton Fratelli Tutti címmel közölte pápai enciklikáját. Az egyházi körlevélben a katolikus egyházfő elmélkedései olvashatók a társadalomfejlődés általa lehetségesnek és kívánatosnak vélt irányairól.
2019. november 27. 15:50
John Gray (LSE) és Michael Matheson Miller (Acton Institute) politikatudósok két külön írásban mutatják be, hogy az olyan keresztény ethoszok, mint például a mártírium, az emberi személyiség testi képességektől függetlenül való tisztelete, illetve a gyengék védelme az egész nyugati világ gondolkodását – így később a szekuláris humanizmust és azon keresztül a liberalizmust is – alapvetően meghatározták.
2019. január 28. 10:25
A kereszténység kulturális hanyatlásának megállítása és visszafordítása a Legfelsőbb Bíróság akármilyen döntésénél nagyobb előrelépést jelentene a vallásszabadság terén.
2018. december 23. 15:54
Donald Trump elnök új főbírói kinevezéseit követően az amerikai legfelső bíróság első olyan jelentős próbatétele előtt áll, amely a progresszív szellemi korszak lezárását ígéri. Elrendelte ugyanis annak a szövetségi bírósági döntésnek a felülvizsgálatát, amely egy száz évvel ezelőtt épített, és közterületen álló háborús halottak előtt tisztelgő emlékművet ítélt alkotmányellenesnek pusztán azért, mert latin kereszt alakjával vallási szimbólumot ábrázol. Ugyanakkor közel sem ez az első eset, amikor a legfelső bíróság ezzel az alkotmányjogi dilemmával szembesül: a szövetségi bíróságok az elmúlt évtizedekben egy sajátos „kultúrharc” színterévé váltak, ahol a progresszív törekvések fő céljának számít az ország vallási gyökerű hagyományaitól és értékeitől való megfosztása. A mostani döntés tétje, hogy a legfelső bíróság képes-e olyan érett és átfogó doktrínát alkotni, amely történelmi olvasatban értelmezi az alkotmányt és amely az állam vallási semlegességének megőrzése mellett elismeri és oltalomban részesíti az ország vallási gyökerű történelmi értékeit és hagyományát.
2018. szeptember 10. 9:25
Deli Gergellyel, az Alkotmánybíróság főtanácsadójával beszélgettünk oktatói tapasztalatairól, a római jog fontosságáról, a jogalkotás mikroökonómiai elemzéséről és arról, milyen tippeket adna a tehetséges, de az egyetemi képzésben helyét nem lelő fiatalok számára, miként léphetnek előre.