könyvajánló

2019. június 3. 09:19
Michael Bobelian a „Battle for the Marble Palace: Abe Fortas, Earl Warren, Lyndon Johnson, Richard Nixon, and the Forging of the Modern Supreme Court” című könyvében azoknak a történelmi fordulópontoknak a feltárására tesz kísérletet, amelyek hozzájárultak a jelenkori Legfelső Bíróság egyre erőteljesebb politizálódásához, illetve a kinevezési eljárásokat övező viták elmérgesedéshez. A szerző olvasatában Lyndon Johnson és Richard Nixon elnökök 1968-ban fektették le a modern kori „bírósági politika” alapjait, mely a bírák kinevezése során annak a választókra gyakorolt hatását tartja elsődlegesnek. A szerző következtetése szerint bár a Legfelső Bíróság politikai intézmény, a politikai szempontok ilyen eluralkodása nem segíti, hanem aláássa a legitimációját.
2019. május 28. 09:42
Jerome Corsi a „Killing the Deep State: The Fight to Save President Trump” című nagysikerű könyvében annak feltárására tesz kísérletet, hogy milyen veszélyt jelentenek a bürokráciában megszilárdult érdekcsoportok, vagyis az úgynevezett „deep state” Donald Trump elnökségére. Jerome Corsi elbeszélése szerint az internacionalista világrendet vizionáló erők folyamatosan gyűlöletet keltenek, és megkérdőjelezik a nemzeti alkotmány megőrzésére törekvő konzervatív mozgalom legitimitását, Donald Trump-ot pedig „államcsínyszerű” módszerekkel próbálják megfosztani elnökségétől. A „deep state” legyűrése nemcsak a Trump elnökség, hanem a nemzeti alkotmány megóvása érdekében is szükséges.
2019. május 17. 10:05
Hurst Hannum nemzetközi jogász szerint téves úton járnak az emberi jogok terjesztői, hiszen kényszerítéssel nem lehet rávenni a kormányokat arra, hogy tiszteljék ezen jogokat. A Tufts University professzora Rescuing Human Rights: A Radically Moderate Approach című könyvében arra világít rá, hogy az emberi jogok kapcsán univerzálisabb megközelítésre lenne szükség, vagyis centrumába a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat kellene helyezni.
2019. április 17. 10:52
A legnagyobb vállalatok ki akarják iktatni a versenyt – állítja Tim Wu, a Columbia Egyetem professzora. Az egyre több felvásárlás és jogellenes kiskapu a technikai fejlődés lassulásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet.
2019. március 25. 10:39
Salvatore Babones, a Sydney-i Egyetemen oktató szociológus arra a megállapításra jut legújabb könyvében, hogy a neoliberalizmus és az autoritarianizmus között felfedezhető hasonlóságok vannak. „The New Authoritarianism” című könyvének fő állítása az, hogy ha csakis a neoliberális „szakértőknek” titulált baloldali értelmiségiek véleménye számít társadalmilag elfogadhatónak, akkor egy újfajta tekintélyuralmi rendszer épült ki az elmúlt évtizedek során. Ezzel szemben az olyan történések, mint Donald Trump megválasztása, egyértelműen a népakarat megnyilvánulását és a neoliberális világrend hanyatlását jelzik.
2019. március 6. 10:20
Professzor John Marini az Unmasking the Administrative State - The Crises of American Politics in the Twenty-First Century című könyvében annak feltárására tesz kísérletet, hogy vajon miért rázta meg és tartja mindmáig szinte teljes rémületben az amerikai, de különösen a washingtoni politikai elitet Donald J. Trump elnökké választása. Professzor John Marini ennek alapvető okát abban a több évtizedre visszanyúló politikai és államszerkezeti folyamatban látja, amelynek során a szakértő elvek mentén működő bürokrácia lassan, de biztosan maga alá gyűrte a részvételi és képviseleti alapokon működő döntéshozatali intézményeket, és ezzel együtt meggyengítette az államhatalmi ágak elválasztásának elvét, illetve magát az alkotmányosságot az arra épülő demokratikus önkormányzási képességgel együtt. A szerző olvasatában Donald J. Trump a politikai teret és a korrekt politikai párbeszédet megszabó, a szövetségi ügynökségek tucatjaiból felépülő úgynevezett adminisztratív állam szerkezetén ütött léket, amelyre válaszként a „washingtoni belső elvek és szabályok” felrúgásával vádolják és támadják.
USA
2019. február 18. 16:05
A bevándorlási kérdés áll ​Reihan Salam új könyvének középpontjában. A szerző, aki bangladesi szülők gyermekeként saját maga is bevándorlók leszármazottja, a migrációval összefüggésben az „olvasztótégely vagy polgárháború” éles különbségét láttatva arra mutat rá, hogy az amerikai gazdaság már nem biztosítja azt felemelkedési lehetőséget bevándorlók számára, ami egykoron az ország vonzerejét jelentette.
2019. február 11. 12:05
​Daniel J. Mahoney, a massachusettsi Assumption College politikatudományi professzora könyvében azt vizsgálta, hogy a keresztény gyökereitől megfosztott humanizmus hogyan változott át politikai programmá. Utóbbira Mahoney a humanitarianizmus kifejezést használja, ez az ideológiai alapvetés szerinte egyaránt jellemzi a 20. század egyházellenes kommunizmusát, és a 21. századi kulturális baloldali, liberális elitet. Mahoney szerint az egyik legaggasztóbb jelenség az, hogy alkalmanként Ferenc pápa is szövetségesként tekint a humanitarianizmus képviselőire.
2019. február 1. 11:21
John Witte Jr., a „The Western Case for Monogamy over Polygamy” című könyvében a poligámia és a monogámia kérdéskörét vizsgálja. Nyugaton a monogám házasság több mint 2500 évig alapvető intézményként volt jelen, amely a férfiak és nők, a szülők és gyermekek, a társadalom és az állam érdekét szolgálta. A poligámiára mind az állam, mind az egyház súlyos bűnként tekintett, amely kárt okoz a feleség és a gyermekek életében egyaránt.
2018. december 27. 15:42
Joel R. Pruce, a Daytoni Egyetem adjunktusa könyvében azt állítja, hogy napjaink emberi jogi mozgalmai letértek arról az útról, amit az eredeti szellemiségük jelentett, és ehelyett divatos életstílussá alakultak át, az emberi jogok pedig voltaképpen árucikké váltak. A szerző szerint e folyamatnak köszönhetően az emberi jogok korlátozottabban érvényesülnek. A könyv a frankfurti iskola kritikai elméletének vázát használja, és kritikát fogalmaz meg többek között az Amnesty International, a Save Darfur és a Pussy Riot tevékenységével kapcsolatban.
2018. december 11. 15:40
Tamler Sommers, filozófus a University of Houston docense könyvében a becsület és tisztelet fontosságát hangsúlyozza, amelyek szerinte a felvilágosodás óta egyre kevésbé vannak jelen a nyugati civilizációban. A becsületesség megőrzése a jó életminőség elengedhetetlen feltétele, és az igazságos társadalom kulcsfontosságú eleme. Szerinte napjainkban a tisztelet helyett a méltóság eszménye vált uralkodóvá, csakhogy míg az előbbit ki kell érdemelni, az utóbbi emberi mivoltunknál fogva automatikusan megillet minket.