A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal nemrégiben egy olyan javaslatot nyújtott át a tartományi igazságügyi minisztereknek, amelyben a migrációs hátterű bűnelkövetők gyorsított kitoloncolási eljárásának lehetőségét vázolják fel. A lépés azért időszerű, mert kiugróan magas a migrációs hátterű személyek által elkövetett bűncselekmények száma.

Egy magyar jogásznak valóságos kultúrsokk lehet az angolszász jogrendszer, de kalandként kell tekinteni a kihívásokra – vallja Goldberger Péter, New Yorkban praktizáló magyar ügyvéd. Elárulta, szerinte az illegális bevándorlás minden formája rossz, ha valaki az Egyesült Államokban szeretne letelepedni, a legális úton kell próbálkoznia. A főleg bevándorlási ügyekkel foglalkozó szakemberrel Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszélgetett jogi és közéleti témájú interjúsorozatának újabb részében.

5

Tamler Sommers, filozófus a University of Houston docense könyvében a becsület és tisztelet fontosságát hangsúlyozza, amelyek szerinte a felvilágosodás óta egyre kevésbé vannak jelen a nyugati civilizációban. A becsületesség megőrzése a jó életminőség elengedhetetlen feltétele, és az igazságos társadalom kulcsfontosságú eleme. Szerinte napjainkban a tisztelet helyett a méltóság eszménye vált uralkodóvá, csakhogy míg az előbbit ki kell érdemelni, az utóbbi emberi mivoltunknál fogva automatikusan megillet minket.

Az ENSZ Közgyűlés 1948. december 10. napján, vagyis éppen hetven esztendővel ezelőtt fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely az első lépés volt az emberi jogok nemzetközivé válása felé vezető úton. A hetven esztendővel ezelőtt útnak indított emberi jogi eszme sajátosan jelenik meg a hatalmi átformálódással együtt járó globalizációval összefüggésben. A transznacionális vállalatláncok egyre jelentősebb hatást gyakorolnak az emberi jogok érvényesülésére, illetve az államok mellett – vagy éppen az államoktól függetlenül – egyre több alkalommal lehetnek felelősek megsértésükért. Hét évtizeddel az emberi jogok nemzetköziesedésének „forradalmát” követően a nemzetközi közösség egy újfajta kihívással néz szemben, és a nemzetközi jog horizontján – még ha lassan is – újabb paradigmaváltás körvonalazódik.

1

A német kormány ellenzi Dimitrisz Avramopulosz EU-biztos azon tervét, miszerint 2020-ra 10.000 főre növeljék a Frontex személyi állományát. Németország szerint a 2014–2020-as pénzügyi keretnek ez a lépés nem volt része, illetve a kezdeményezés az Európai Bizottság eredeti tervétől is eltér.

2018. november 29-én a Bundestag kétharmados többséggel megszavazta a német Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye többek között az egyébként tartományi hatáskörbe tartozó oktatás és közúti infrastruktúra-fejlesztés szövetségi szintű finanszírozását.

A közelgő európai parlamenti választások ismét reflektorfénybe állítják a választók személyes adatainak védelmét. Az Európai Bizottság uniós szintű fellépést sürget, azonban – épp a választások közelsége miatt – nem maradt elegendő idő érdemi javaslat kidolgozására. Így viszont marad a Brüsszel által annyiszor preferált hatáskörelvonás és felesleges centralizáció, de az sem elképzelhetetlen, hogy a Bizottság által felkért szakértői hálózat politikai tartalmakat távolíttat el a közösségi médiából.

9

Az amerikai legfelső bíróság az idei ítélkezési évben napirendre vett egy rendhagyónak és egyúttal jelentős hatásúnak ígérkező ügyet, amelyet súlyos környezeti károk és emberi jogi jogsértések miatt a Világbank-csoport tagja, az International Finance Corporation (IFC) ellen indítottak. A bíróknak mindennek előtt abban az előkérdésben szükséges állást foglalniuk, hogy egyáltalán perbe fogható-e a globalizáció egyik fő menedzserének tartott IFC, vagy pedig a nemzetközi szervezeteket megillető immunitás mögé bújhat. A bírák e döntése azonban nemcsak a nemzetközi szervezetek immunitását érintő nemzetközi jog fejlődése terén, hanem az „emberarcú gazdasági globalizáció” előfeltételeinek megteremtésében is mérföldkő jelentőségű lehet.

A francia parlament olyan új törvényt fogadott el a napokban, amelynek értelmében a bírák azonnal töröltethetik a „fake news”-nak számító tartalmakat, azaz álhíreket a választási kampányok idején. Kritikusok szerint ez a lépés veszélyt jelent a demokráciára és a szabad sajtóra.

43

Spanyolország szenátusa a napokban új adatvédelmi jogszabályt fogadott el. A törvény értelmében az internetfelhasználók böngészési szokásaira alapozva a politikai pártok célzott reklámokat és hirdetéseket juttathatnak el a potenciális szavazókhoz.

A VERITAS Történetkutató Intézet, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat közös konferenciát szervezett a Magyar Országgyűlés Felsőházi Termében november 20-án. Az esemény a Szent Korona és a koronázási jelvények története és szerepe a 20. században címet viselte.

Egy frissen megjelent tanulmány azt vizsgálja, milyen összefüggés van a bevándorló hátterű szavazók és a bevándorló jelölteket állító politikai pártok között. Az eredmény nem meglepő, a bevándorló hátterű szavazók hajlamosak a bevándorló jelölteket állító pártokra szavazni. Újdonság viszont, hogy kiderült, a bevándorló jelölteket állító baloldali pártok sokkal nagyobb mértékben számíthatnak a bevándorlók szavazataira, mint a hasonló stratégiát választó jobboldali formációk.

13

Noam Chomsky, elismert amerikai gondolkodó és nyelvész egy korábbi könyvében arról ír, hogy a NATO 1999-es koszovói intervenciója egy „új korszakot” nyitott a nemzetközi kapcsolatok történetében. Szerinte ebben az új korszakban az emberi jogok védelme az országok szuverenitásának tiszteletben tartásával szemben prioritást élvez. Koszovóban ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, humanitárius válság miatt került sor fegyveres beavatkozásra. A szerző szerint ez bizonyíték arra, hogy a Nyugat az emberi jogokért való küzdelmet kizárólag saját privilégiumának tekinti.

November 15-én zajlott Gyurgyák János legújabb könyvének bemutatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A szerző ötéves kutatómunkája során olyan kérdésekre kereste a választ, hogy melyek az európaiság jegyei, lehet-e föderációt alkotni közös európai identitás nélkül, vagy hogy milyen jövő vár földrészünkre.

Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a holland igazságszolgáltatás kulcsintézményei válságba kerültek. Nemcsak a bírói ágat sújtja a probléma, hanem a rendőrség és az ügyészség képviselői is aggodalmukat fejezték ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Ha rövid időn belül nem születik megoldás, egyes szakértők szerint az igazságszolgáltatás teljes rendszere működésképtelenné válhat.

7

Ritkán beszélünk dedikáltan a gyermekek jogairól, pedig nemzetközi és hazai keretek között is számos egyezmény, jogszabály és intézkedés védi a legkisebbek jogait. Nemzetközi szinten már a 20. század közepe óta folyamatos fejlődés tapasztalható a területen, de ezzel párhuzamosan a magyar Alaptörvény is részletesen tárgyalja a gyermekek jogait.

Precedens értékű az Alkotmánybíróság (AB) november 6-án kelt határozata, amelyben fellépett a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmében. A Testület alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálata során állapotjavulás alatt minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Az ügy pikantériája az egyes alkotmánybíráknak a döntéshozatal során az állami szuverenitás határairól vallott eltérő felfogásában rejlik, amely a mostani határozat indokolására is kihatott.

Sajtóértesülések szerint a CDU/CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP frakciója megállapodott arról, hogy Stephan Harbarthot, a CDU/CSU jelenlegi frakcióvezető-helyettesét jelölik a Szövetségi Alkotmánybíróság új bírájává. Megválasztása esetén Harbarth az Első Tanács elnöke, és így az Alkotmánybíróság alelnöke is lenne.

1

Rendkívül komplex elemzéssel jelentkezett Herman Belz, a Marylandi Egyetem történelemtudomány-professzora. Önmagában jelzésértékű, hogy a professzor egy cikkben foglalkozik a történelemtudomány, a filozófia és a jog kérdéseivel. Abraham Lincoln és az Egyesült Államok közös példáján keresztül mutatja be, hogy a történelmi mítoszok átírása miként hat egy politikai közösség önképére, és ezen keresztül politikai és közjogi rendszerére. Belz szerint a polgárháború felülírta az Egyesült Államok politikai önképét, és ennek következményei a mai egalitárius politizálásban csúcsosodnak ki.

Harmathy Attila szerint Németország már most teljes gőzerővel azon dolgozik, hogy érdekeit a brexit utáni Európában is maximálisan érvényesíteni tudja. Az MTA rendes tagja, volt alkotmánybíró és az ELTE jogi karának korábbi dékánja magyar szempontból különösen fontos feladatnak látja, hogy a jövőre való felkészülés mellett azt is megpróbáljuk megérteni, miként „kapott gellert” a jogrendszerünk a 20. század második felében. Harmathy Attilával Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszélgetett jogi és közéleti témájú interjúsorozatának újabb részében.

1