Ritkán beszélünk dedikáltan a gyermekek jogairól, pedig nemzetközi és hazai keretek között is számos egyezmény, jogszabály és intézkedés védi a legkisebbek jogait. Nemzetközi szinten már a 20. század közepe óta folyamatos fejlődés tapasztalható a területen, de ezzel párhuzamosan a magyar Alaptörvény is részletesen tárgyalja a gyermekek jogait.

Precedens értékű az Alkotmánybíróság (AB) november 6-án kelt határozata, amelyben fellépett a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmében. A Testület alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálata során állapotjavulás alatt minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Az ügy pikantériája az egyes alkotmánybíráknak a döntéshozatal során az állami szuverenitás határairól vallott eltérő felfogásában rejlik, amely a mostani határozat indokolására is kihatott.

Sajtóértesülések szerint a CDU/CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP frakciója megállapodott arról, hogy Stephan Harbarthot, a CDU/CSU jelenlegi frakcióvezető-helyettesét jelölik a Szövetségi Alkotmánybíróság új bírájává. Megválasztása esetén Harbarth az Első Tanács elnöke, és így az Alkotmánybíróság alelnöke is lenne.

1

Rendkívül komplex elemzéssel jelentkezett Herman Belz, a Marylandi Egyetem történelemtudomány-professzora. Önmagában jelzésértékű, hogy a professzor egy cikkben foglalkozik a történelemtudomány, a filozófia és a jog kérdéseivel. Abraham Lincoln és az Egyesült Államok közös példáján keresztül mutatja be, hogy a történelmi mítoszok átírása miként hat egy politikai közösség önképére, és ezen keresztül politikai és közjogi rendszerére. Belz szerint a polgárháború felülírta az Egyesült Államok politikai önképét, és ennek következményei a mai egalitárius politizálásban csúcsosodnak ki.

Harmathy Attila szerint Németország már most teljes gőzerővel azon dolgozik, hogy érdekeit a brexit utáni Európában is maximálisan érvényesíteni tudja. Az MTA rendes tagja, volt alkotmánybíró és az ELTE jogi karának korábbi dékánja magyar szempontból különösen fontos feladatnak látja, hogy a jövőre való felkészülés mellett azt is megpróbáljuk megérteni, miként „kapott gellert” a jogrendszerünk a 20. század második felében. Harmathy Attilával Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszélgetett jogi és közéleti témájú interjúsorozatának újabb részében.

1

November 7-én, szerdán zajlott le dr. Deli Gergely habilitált egyetemi docens legújabb könyvének bemutatója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az eleven jog fájáról. Elmélet és történet a természetjog védelmében című kötet szól az erkölcs és a jog viszonyáról, a jog és a gazdasági kapcsolatok világáról, illetve a szerző számos érdekes jogesetet is feldolgoz a könyvben.

Az elmúlt években megsokszorozódtak a referendumok az Európai Unió országaiban. A legtöbb népszavazás valamilyen formában a szuverenitás kérdése köré szerveződik. A skót és katalán függetlenségi mozgalmak a nemzetállamokkal; míg a magyar, a görög és a holland népszavazások az EU-val szembeni célokat tűztek ki. A tapasztalatok alapján az EU ellenséges a nemzetállami szuverenitást erősítő referendumokkal szemben, azonban passzívan támogatja a nemzetállamok gyengítését célzó regionális népszavazásokat.

A kormánykoalíció által még nyáron benyújtott alkotmánymódosító javaslata szerint új eljárással kellett volna megválasztani a szlovák alkotmánybíróság új tagjait. A javaslatot a napokban tárgyalták: az éjszakába nyúló viták és felszólalások után a szlovák parlament végül nem fogadta el az alkotmánymódosító tervezetet.

2

Frank Vibert legújabb könyvében arról ír, hogy a mai alkotmányok nem felelnek meg a kor kihívásainak, nem reflektálnak megfelelően az aktuális társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekre, így eredeti szerepük is megkérdőjeleződik. Az Európai Unió alkotmányos struktúrájával kapcsolatban a szerző úgy látja, hogy az radikális átalakításra szorul. Az ugyanis azon a téveszmén alapszik, hogy 28 tagállam alkotmányos rendjét egymáshoz lehet igazítani, egyidejűleg figyelmen kívül hagyni azok eltérő alkotmánytörténetét.

6

Nagy érdeklődés mellett zajlott le október 17-én az Alkotmánybíróság és a Magyar Ügyvédi Kamara közös rendezvénye. Az Ügyvédek napja az Alkotmánybíróságon címet viselő eseményt az Alkotmánybíróság elnökének kezdeményezésére először rendezték meg, hagyományteremtő jelleggel. A program célja az volt, hogy rendszeres kommunikációs felületet nyisson az Alkotmánybíróság és a jogi képviselők, ügyvédek között.

Németország kormánya az új alaptörvény-módosításon keresztül szeretne több befolyást szerezni egyes tartományi ügyek felett. A tervezett javaslat értelmében ugyanis olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint például az oktatás vagy tömegközlekedés, a tartományok csupán a végrehajtásban vehetnének részt.

23

Az Európai Unió Bírósága áprilisban olyan ítéletet hozott, miszerint a kísérő nélküli kiskorút akkor is megilleti a családegyesítés joga, ha a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válik. Ez az új döntés több ország nemzeti jogával ütközik, többek között Németországéval is. Sajtóértesülések szerint a német szövetségi kormány nem gondolja magára nézve kötelezőnek az EUB ítéletében foglaltak betartását, emiatt elhatárolódik a családegyesítéstől a fent megnevezett esetben.

32

Svájc történelmi jelentőségű kezdeményezés előtt áll. Az „önrendelkezés érdekében” szervezett népi kezdeményezés során a svájciak a nemzeti alkotmányuk nemzetközi joggal szemben élvezett elsőbbségéről fognak dönteni, amely újabb csapást mérhet a válságba sodródott európai egységesülés tervére. A kezdeményezés mindenképpen új korszakot nyit azokban a vitákban, amelyek a nemzeti alkotmányok nemzetközi jogban, nemzetközi kapcsolatrendszerben és Európa egységesülésében elfoglalt szerepéről és helyéről zajlanak.

3

Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára ezúttal Varga Zs. Andrással, az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság tagjával beszélgetett demokráciáról, jogállamiságról és szuverenitásról.

2

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének értelmében a német közalkalmazottakat nem illeti meg a sztrájkoláshoz való jog. A bíróság azzal érvel, hogy a sztrájkjog elvétele nemcsak egy modern állam folyamatos funkcionálását biztosítja, hanem egy olyan szemléletet is tükröz, amelynek az az alapfeltevése, hogy a közalkalmazottaknak kötelességük a munkaidejük alatt feladatukat legjobb tudásuk szerint ellátni.

6

2017. október 17-én a FIDE Magyar Tagozata és az Európai Tükör Szerkesztősége közös konferenciát tartott a FIDE Magyar Tagozatának 15. évfordulója alkalmából. A konferenciának az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar díszterme, az Aula Magna adott otthont.

Egy német kutató arra vállalkozott, hogy több német jog- és alkotmánytudós vitáját mutassa be az EU jövőjével kapcsolatban. A vita tárgya az, hogy az EU válasza a gazdasági válságra, a válságkezelési mechanizmusok mennyire és hogyan erodálják az EU demokratikus működését. A cikk állást is foglal: bizonyos értelemben rendkívüli állapotot vezettek be az EU-ban, ami politikai megosztottsághoz és jogállamiság erodálódásához vezet.

Hollandia úgy látja, hogy Lengyelországban nem biztosítottak a tisztességes eljáráshoz köthető alapelvek, emiatt megtagadták egy EU-szintű elfogatóparancs teljesítését. A bírói függetlenség feltételes megsértése miatt pedig az eljáró amszterdami bíróság négy hetet adott a lengyel bíróságnak, hogy olyan ügyekről is adjon tájékoztatást, amelyek semmilyen szinten nem állnak kapcsolatban a drogkereskedő ügyével.

42

A német Szövetségi Alkotmánybíróság 2017. október 10-i határozatában diszkriminatívnak minősítette, hogy a személyiadat-nyilvántartóban csak férfiként vagy nőként való bejegyzésre van lehetőség. A testület döntésének értelmében ez év végéig kap haladékot a törvényhozó, hogy új jogszabályokat fogadjon el a téma kapcsán.

84

Kevés figyelem irányul arra, hogy egy szavazás során miért tartózkodnak egyes képviselők. Pedig épp a Sargentini-jelentés elfogadása körüli polémia világított rá arra, hogy egyáltalán nem mindegy mit gondolunk a tartózkodásokról. Egy német és egy osztrák kutató statisztikai eszközökkel vizsgálta, milyen helyzetekben tartózkodnak az egyes képviselők. Az eredmények egyértelműek, a képviselők „üzennek” tartózkodásaikkal, ezért az ilyen szavazatokat is érdemes figyelembe venni.

4