A napokban hozott döntést az Európai Unió Bírósága Shajin Ahmed és a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyében. Az ítélet értelmében, annak ellenére, hogy az afgán menekült több rendbeli bűncselekményt követett el, a menekültstátuszát nem lehet tőle megvonni. Ez a döntés egy teljesen új precedenst teremthet az ítélkezési joggyakorlatban. A jövőben közigazgatási bíróságok akár felül is írhatják a büntető törvényszékek ítéleteit.

21

A jog fontos eleme a mindennapjainknak, akár érzékeljük ezt, akár nem. Ezért is kell, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a jövő jogászai, akik a magyar jogot alkalmazzák, alakítják majd. Most róluk, az őket képző egyetemekről és a velük szemben támasztott elvárásokról, továbbá az országban egyedülálló államtudományi képzésről tájékozódhat az olvasó röviden.

Bár az európai baloldal és a jobboldal egy része is üdvözli a Sargentini-jelentés elfogadását, maga a jelentés éppen hogy aláássa az EU-s alapértékeket. A dokumentum elfogadási körülményei lebontják a jogállami normákat, politikai állásfoglalásai a magyar választók demokratikus döntését kérdőjelezik meg. Így a jelentéssel elvész a tagállamok szuverenitása, azaz a joguk, hogy belső ügyeiket szabadon, saját politikai közösségeik elvárásai mentén rendezzék.

7

Mauritius kormánya azt állítja, hogy függetlenségükért cserébe szigetcsoportokat követeltek tőlük a britek az 1960-as években. Most a Nemzetközi Bíróság fogja eldönteni, hogy kinek van igaza a földvitában.

1

Az elmúlt pár évszázadban gyakran találkozhattunk azzal a kijelentéssel, hogy Magyarország a jogászok országa, „jogásznemzet vagyunk”. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire igaz ez a sommás ítélet. A következőkben végigtekintjük, hogy a történelem folyamán kik és hogyan illették hazánkat ezzel a címmel, és a magyar jogász társadalom mai állapotába is betekintünk, hogy megállapítsuk: jogásznemzet a miénk?

Az Európai Parlament megszavazta a szerzői jogokról szóló szabályozás megváltoztatását. Ezzel a lépéssel nemcsak a nagy technológiai vállalatokat büntetik, hanem a hétköznapi felhasználók internetes felhasználói élményét is csorbítják.

A brit kormány egy olyan népszavazást készít elő, amelyben arról kérdezik majd az állampolgárokat, hogy mit gondolnak a vétkes nélküli válás intézményéről. Azért tartja szükségesnek a kormány az efféle új jogi eljárás bevezetését, mert szerintük túl lassú és körülményes a jelenlegi brit bontóperi eljárás.

9

Orbán Balázs rovatvezető Trócsányi László igazságügyi miniszterrel beszélgetett egy nemzetben gondolkodó jogásztársadalom szükségességéről, az alkotmányos identitás védelméről, az európai integrációról és Esztergomról mint a hazai bíráskodás potenciális fellegváráról.

7

Az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntése értelmében az olyan gépjárműnek, amelyet hivatalosan nem vontak ki a forgalomból, és amely alkalmas a forgalomban való részvételre, akkor is rendelkeznie kell gépjármű-felelősségbiztosítással, ha tulajdonosa úgy döntött, hogy egy magántulajdonban álló telekre állítja.

3

Az egységes európai szabadalmi rendszer legújabb elemét az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása képezi, amely nem uniós intézményként bitorlási perekben a tagállamok nemzeti bíróságai helyett ítélkezne, lényegében egy kézben összefogva az európai szabadalmakkal kapcsolatos valamennyi jogvitát. Az Alkotmánybíróság döntése azonban alapjaiban rengette meg az Egységes Szabadalmi Bíróság joghatóságának magyar elismerését.

A technológiai fejlődés zárójelbe tehet olyan ideológiai és etikai vitákat, mint például az abortusz, aminek drámai társadalmi következményei lehetnek az emberi jogi felfogásban és érvelésben egyaránt, nem beszélve a demográfiai folyamatokról, kiküszöbölve a jelenlegi jogi és erkölcsi paradoxonokat.

2

Az Egyesült Államok Szenátusának bírósági ügyekkel foglalkozó bizottsága az elmúlt héten hallgatta meg a Donald Trump elnök által nyáron a legfelső bíróság tagjává jelölt Brett Kavanaugh–t. A meghallgatás a progresszív felfogású demokrata szenátorok elkeseredett ellenállásáról árulkodott. Ez nem véletlen, ugyanis az új bíró sikeres kinevezésével lényegében Franklin D. Roosevelt elnöksége óta először lesznek szűk többségben a konzervatív értékek mellett elkötelezett, originalista alkotmányértelmezést valló bírák, amely konzervatív szellemi korszakot nyithat az XXI. századi Amerikában.

Sargentini-jelentés

„Meglepődve láttam, hogy a jelentéstervezet melléklete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára úgy hivatkozik, mint amely intézménytől az előadó észrevételt kapott a jelentéstervezet elkészítéséhez” – írta az ELTE dékánja áprilisban Sargentininek. A dékán levélben kérte a holland politikust, hogy a Magyarországról szóló jelentésében „ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.”

7

A héten kerül sor a Sargentini-jelentés vitájára az Európai Parlamentben. A dokumentum hivatalos célja az lenne, hogy objektív jogi érveket felsorolva bemutassa, sérülnek-e hazánkban az uniós alapelvek, illetve a jogállamiság. Ennek fényében „segítené” az Európai Parlamentet annak eldöntésében, hogy szükséges-e az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az elkészült jelentés azonban egyértelműen nem ezt a célt szolgálja: sokkal inkább egy alapvetően politikai indíttatású, jogilag sok esetben szinte teljesen megalapozatlan dokumentumról van szó.

1

Deli Gergellyel, az Alkotmánybíróság főtanácsadójával beszélgettünk oktatói tapasztalatairól, a római jog fontosságáról, a jogalkotás mikroökonómiai elemzéséről és arról, milyen tippeket adna a tehetséges, de az egyetemi képzésben helyét nem lelő fiatalok számára, miként léphetnek előre.

A közkeletűen csak az Európai Unió „atomfegyverének” hívott 7. cikket az Amszterdami Szerződés iktatta a közösségi jogrendbe. A Szerződés szövegezői eredeti szándékuk szerint egy olyan intézményt kívántak létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy a közösség a Szerződésben foglalt alapvető értékek – úgymint szabadság, demokrácia, egyenlőség, emberi jogok – megsértése esetén közjogi eszközökkel lépjen fel az ezen értékeket megsértő tagállammal szemben.

1

Bölcsészként képzelte el magát, de jogász lett Koltay Andrásból, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új rektorából. Az új rektor 2010 után – a médiajog egyik első magyarországi tudományos kutatójaként – részt vett a hazai médiatörvény előkészítésében és a médiahatóság munkájában. Az NKE-ről pedig elmondta, szó szerint „leesett az álla”, amikor először az egyetem új kampuszán járt. Az újdonsült rektorral Orbán Balázs rovatvezető beszélgetett.

2

A Sargentini-jelentés kapcsán tartalmi megalapozatlansága mellett az is vita tárgyát képezheti, hogy pontosan hogyan tudja lefolytatni az erről szóló szavazást az EP. Jóllehet az erre vonatkozó szabályokból egyértelműen következik, hogy a plenáris ülés szavazásán az igenek és a nemek mellett a tartózkodó voksok is számítanak, a jelentés támogatói várhatóan igyekeznek ettől eltérően értelmezni a szabályzatot a számukra kedvező végeredmény érdekében. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) a jelentésről lefolytatott szavazás során több néppárti képviselő is tartózkodott, és várhatóan a parlamenti szavazáson is hasonlóan jár majd el.

63

Nagy József, Európai Néppárti képviselő javaslattervezetét vitatták meg a hét elején az Európai Parlamentben. Az előkészített joganyag a kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szól. A LIBE tagja kritikaként fogalmazta meg a Bizottsággal szemben, hogy habár a testület más területeken rugalmasan áll a hatáskörök kiterjesztésének kérdéséhez, a kisebbségi jogok vonatkozásában ódzkodik attól. Külön érdekesség, hogy napirendre került a kisebbségek kérdése, hiszen magyarok is pozitívan érintő ügyekben ritkán foglal állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság.

Az Alkotmánybíróság a napokban tette közzé ítéletét, amelyben alaptörvény-ellenesnek minősítette a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását. Az AB többsége egyetértett a köztársasági elnökkel, miszerint a tervezett módosítás ellehetetleníti a felelős vízgazdálkodást. A tervezett módosítás lehetőséget teremtett volna a kormánynak arra, hogy engedély nélkülivé tegye bizonyos mélység felett a kutak fúrását, nem kevés háztartás öntözési problémáját oldva meg ezzel.

2