Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Az európai állampolgári medián véleményt éppen Magyarország képviseli a migráció kérdésében – mondja Orbán Balázs, a Miniszterelnökség új parlamenti államtitkára a Mandinernek. Orbán kifejti: az lesz a feladatuk, hogy a kormányzat szellemi, stratégiai hátterét és célrendszerét érvényesítsék. Arra számít: nagy viharokat fog átélni hazánk a következő években. Interjúnk.
A kormányfő kifejezetten a Miniszterelnökség kapcsán mondta azt a tárcavezetőket bemutató beszédében, hogy „öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába”. Ön pedig a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára lett a Migrációkutató Intézet főigazgatójából. Mit vár a következő időszaktól ennek tükrében?
Bár a csatába hívó kürt mindenkiben növeli az adrenalinszintet, az a helyzet, hogy csak látszólag lesz nagy változás, hiszen eddig is frontvonalban teljesítettünk szolgálatot a Migrációkutató Intézettel. Az volt a célunk, hogy a migrációrealista megközelítés tudományos szempontból minél inkább alátámasztott legyen, és hogy minél szélesebb körben megismertessük a magyar álláspontot – ez pedig, mint mind tudjuk, finoman szólva nem egy konfliktusmentes terület a mai Európában. De hogy tovább nehezítsem a saját helyzetünket: a miniszterelnök úr azt is mondta, hogy szellemi természetű és stratégiai jellegű küzdelmekben is számít a Miniszterelnökséget vezető miniszterre. Így nekünk, akik az ő munkáját támogatjuk,
a mindennapi döntéshozatal során és közvetítsük azt a nyilvánosság felé.
A kormány villámhárítója a Miniszterelnökség – legalábbis ezt is mondta önökről Orbán Viktor. Milyen viharokra számítanak?
A következő években Magyarország nagyon komoly viharokat fog átélni. Nem a valóságtól elrugaszkodott egy heves villámlással járó viharként látni a legtöbb pozíciót most még birtokló neoliberalizmus és az erősödő keresztény, konzervatív erők, illetve a globalizmus és a lokalizmus közötti összecsapásokat. Ezeket kell minél eredményesebben kiállnunk és átvészelnünk. Ráadásképp azt is el kell mondani, hogy ugyan ez intellektuális harc belföldön is nagyon erősen jelen van, de elsősorban a nemzetközi status quo felbomlására és az azt követő átrendeződésre kell összpontosítanunk. A status quo kifejezés alapjául szolgáló latin szövegrészlet is úgy szól eredetileg, hogy „status quo ante bellum”, vagyis egy háború előtti állapot helyreállítása. S persze ma Európában nincs, illetve szerencsére nem is várható háború, de ahhoz nagyon hasonló hatású politikai átrendeződés igen.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
Ez a nemzetközi átrendeződés hogyan érintheti Magyarország és az EU viszonyát?
Magyarország célrendszere az Európai Unióban zajló átrendeződésben szerintem elég egyértelmű, s egyetlen egy tapasztalaton alapul: az Európai Unió mindig akkor tudott sikeres lenni, amikor érdekegyensúlyt és -azonosságot, illetve kompromisszumot tudott teremteni az integrációban résztvevő országok között. Ez a projekt soha nem fog működni érdekazonosságra törekvés, megértés és kompromisszumkészség nélkül.
Kritikus hangok szerint épp Magyarország ássa alá a rabati folyamat megakasztásával az EU és az afrikai migrációt kibocsátó országok együttműködését.
A rabati folyamat, illetőleg a kibocsátó országokkal való együttműködés olyan eszköz lehet, amivel hatékonyan csökkenthető az irreguláris migráció. Csakhogy megint egy olyan példát látunk, amikor
Persze, lehet, hogy a kibocsátó országok a jövőben uniós nyomásra nagyobb hajlandóságot mutatnak az elutasított menedékkérők visszavételére, de mit ér mindez akkor, ha az Unió még mindig kizárólagos pozitív folyamatként tekint a migrációra? Amíg a célban nincs egyezés, addig az ahhoz rendelhető eszközök is félrecsúszhatnak.
A migrációval kapcsolatban Magyarország nemcsak arra fordít erőforrást, hogy megjelenítse az uniós döntéshozatalban a magyar nézőpontot, hanem megpróbálja az egész Európai Unió migrációval kapcsolatos gondolkodását alakítani. Ez nem egy könnyű vállalás, ugyanis Magyarország kis ország. Az egész stratégiának azonban az a kiindulópontja, hogy ezt mégis csinálni kell, hiszen ha nem sikerül az uniós gondolkodást befolyásolni, akkor a következő évtizedekben érkező migrációs hullámok hatásától geopolitikai értelemben egész Európa és így Magyarország is gyengülni fog. A konszenzus kialakulását jelen pillanatban az európai mainstream elit gondolkodásából és az európai politikai vezetők által használt nyelvből nyíltan kivilágló mögöttes elképzelések akadályozzák, amik alapján a migráció egy kizárólagosan pozitív folyamat.
Amíg a történet magyar keretezése nem válik dominánssá, addig Magyarország nem járul hozzá bármiféle közös uniós migrációs politikához?
Magyarország akkor is viszonylag komfortosan tudja érezni magát, ha éppen nem a medián véleményt jeleníti meg az európai vezetők között. Viszont az általam ismert közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy
Tehát egy egyszerű európai állampolgár véleményéhez képest középen állunk, s csak az európai politikai elithez képest látványos a jobbra tolódásunk. Ennek a helyzetnek az értékeléséhez pedig nemcsak a pozíciónkat kell látni, hanem azt is, hogy a pozíciónk hogyan hat a közösség egészére. Csak egy a mainstreamet jobbról kritizáló, távlati stratégiát felkínáló álláspont mozdíthatja jó irányba az európai gondolkodást a migrációról, ezért abban bízunk, hogy ennek hatására a majdan kialakuló európai konszenzus is jobbra tolódik.
Az ország kormányzása szempontjából milyen más kihívások állnak a Miniszterelnökség előtt?
Ha megnézzük a portfóliót – stratégia, közigazgatás, Budapesttől a legkisebb lélekszámú települések fejlesztése –, jól látszik, hogy a Miniszterelnökség másik fontos feladata a jó kormányzás segítése lesz. A jó kormányzás és az ahhoz tartozó stratégia pedig nem olyan bonyolult, mint elsőre látszik. Legfőképp vízió, vagyis jövőkép kell hozzá. Már az 1300-as évek elején Lorenzetti mester is tudta, hogy „miről szól a dörgés”, amikor a sienai városi tanácsterem falára megfestette a kormányzást ábrázoló allegóriákat. A jó kormányzást nagyon egyszerűen ábrázolja: az emberek boldogok és gazdagodnak, élénk a mezőgazdaság és a kereskedelem, a tudomány, a művészetek területén kiemelkedő teljesítmények születnek, béke, szabadság és rend honol, miközben az ország minden értelemben épül. A rossz kormányzás ezzel szemben mindig megosztottságot, viszályt, háborút, szegénységet, irigységet és pusztulást jelent.
A Magyar politikai rendszer című egyetemi tankönyv borítóján épp ez falfestmény látható, vagyis pontosabban az a részlete, amin a rossz kormányzás allegóriáját láthatjuk. Ezzel szemben hogyan valósítható meg a jó kormányzás a gyakorlatban? Mit jelent például ebből a szempontból az, hogy a miniszterelnök – szavai szerint – „nem vezetni, hanem irányítani” akarja a kormányt?
A magyar Alaptörvény értelmében a kormány általános politikáját a miniszterelnök határozza meg. Az alkotmányos pozíció tehát adott. A gyakorlatban az új struktúra úgy néz ki, hogy
A miniszterelnök munkáját segítő kormányzati mag a Kormányirodából, a Kabinetirodából és a Miniszterelnökségből áll. Mindhárom szervezeti egység – különböző eszközökkel – azt a célt szolgálja, hogy a miniszterelnök az ország irányításához megfelelő segítséget kapjon. Egy hatékony, gyors reagálású döntés-előkészítő és végrehajtó intézményrendszer alakul ki, amire nagy szükség van a jelenlegi gyorsan változó világban.
A minap az Erdélyi Politikai Iskolán adott elő Az ilyen kezdeményezések milyen szerepet játszhatnak a magyar nemzetpolitika összefüggésében?
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy
A Kárpát-medence egy multietnikus, több országból álló, de egybe tartozó térség, így a nemzetpolitikánk első számú célja nem lehet más, minthogy a 21. században a magyar szervező erő a Kárpát-medence egészére visszatérjen és megerősödjön. Szerencsés egybeesés, hogy a modernitás nem ellensége a magyar nemzetstratégiai céloknak, hanem nagyon is a mi oldalunkon áll. A telekommunikációs eszközök és a távolságok könnyebb leküzdése révén ma egy erdélyi fiatal, különösen, aki politikával foglalkozik, jóval közelebb van Magyarországhoz és a magyar politikához, mint elődei tíz-húsz évvel ezelőtt. Most, hogy már nem olyan elszigetelt a határon túli magyar közösség, mint korábban, ilyen alkalmakkal is sokkal közelebb lehet kerülni a határokon átívelő nemzetegyesítés céljához. Az Erdélyi Politikai Iskola azért nagyon fontos, hogy az erdélyi fiatalok is megkapják azt a politikai tudást, ami Magyarországon rendelkezésre áll, illetve nekünk is fontos, hogy az erdélyi fiatalok politikai látásmódját ismerve alkothassunk kormányzati stratégiát.
Az elmúlt ciklusok kormányzása kitermelt valamiféle specifikus magyar politikai tudásformát?
A 2010 utáni időszak kormányzati sikereit tekintve úgy tűnik, hogy létezik ilyen, s hogy ez egy transzformálható és transzportálható tudásforma. Csak hogy egy példát mondjak, amit sokan említenek nekem: a magyar politikusok – itt persze sajnos most elsősorban nem az ellenzékre gondolok – nem üres, politikai semmitmondásokból építik fel a politikai beszédeket, hanem mindig magasabb absztrakciós szinten, a célokat megjelölve fogalmaznak. Ez például a jelenlegi európai politikától teljes mértékben idegen megközelítés.
Hamarosan az Európa Jövője V4-konferencia vendége lesz. A meghívottak között olyan nevek szerepelnek, mint Douglas Murray, Steve Bannon vagy Chantal Delsol. Milyen távlati irányvonalat rajzolnak ki ezek a nevek?
Többüket személyesen is ismerve azt mondhatom: jó látni, hogy a meghívottak egyfajta „magyar nagykövetként” funkcionáltak anélkül, hogy bárki kérte volna őket erre. A konferencia jól mutatja, hogy a magyar kormány egyáltalán nincs egyedül a migrációkritikus megközelítésével.
Sőt, a migrációs válság kirobbanásától kezdve Magyarországnak sikerült igazodási ponttá válnia a nyugati konzervatív világrendszer számára: az Egyesült Államoktól a brit konzervatívokon, a bajor kereszténydemokratákon vagy lengyel jobboldalon át az izraeli jobboldalig fölrajzolható egy konzervatív tengely, ami szövetségesként, néhol pedig egyenesen előretolt helyőrségként tekint Magyarországra.