Esztergom mint igazságügyi fellegvár?

2018. augusztus 21. 11:56

Palkó Attila

A magyar Alkotmánybíróság székhelye – jogilag legalábbis – 2012-ig Esztergomban volt, noha a grémium mindig is Budapesten működött. Mostanában – főleg a Közigazgatási Felsőbíróság létrejötte, illetve a Kúria és az Alkotmánybíróság elhelyezése kapcsán – újra felmerült, hogy egyik, másik vagy mindhárom bíróság ténylegesen Esztergomba költözzön. Elsőre furcsának tűnhet az ötlet, és sok ellenzője akad, de Közép-Európában létező hagyománya van az ítélkezés és a törvényhozás ilyen jellegű szétválasztásának.

Az újonnan létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság várhatóan Esztergomban kezdi meg a működését, mint ahogy arról a Magyar Idők már cikkezett. Ennek apropóján – és a Kúria régi épületével kapcsolatos viták miatt – felmerült, hogy nemcsak a Felsőbíróság, hanem a Kúria és akár az Alkotmánybíróság is Esztergomba költözhetne. Mint ismert, a Kúria 1949-ig egy, a Kossuth téren található Igazságügyi Palotában székelt, majd a Néprajzi Múzeum és a régebben Párttörténeti-, ma Politikaitörténeti Intézet költözött az épületbe. A múzeum már nincs az épületben, a Politikaitörténeti Intézet használati joga pedig ma is jogvita tárgya.

Az igazságszolgáltatás helyszíne szimbolikus értékkel bír

Az, hogy az igazságszolgáltatás külön palotát kapjon, nem példa nélküli elképzelés Európában. A Párizsban található Palais de Justice több magasszintű francia bírói testületnek is helyt ad, így a Legfőbb Semmitőszék (Cour de Cassation), a közigazgatási ügyeket tárgyaló Állami Tanács (Conseil d'État) és az alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó Alkotmányos Tanács (Conseil Constitutionnel) mind a párizsi Palais de Justice-ben székelnek. Olaszországban is hasonló rendszert láthatunk.

A párizsi Palais de Justice, Forrás: Wikipedia Commons

A párizsi Palais de Justice, Forrás: Wikipedia Commons

A központosítás szimbólumaként is értelmezhető „palota-modell” mellett létezik azonban más hagyomány is a kontinensen, amiért lényegében elég csak a „szomszédba menni”, hiszen Szlovákia, Csehország és Németország alkotmánybíróságai nem saját országuk fővárosaiban találhatóak. Ezek a közép-európai gesztusok értelmezhetőek a bírói függetlenség szimbólumaiként is, hiszen így az igazságszolgáltatás a törvényhozástól és a végrehajtástól a fizikai térben is távol, függetlenül működik.

A fővárostól messze, Közép-Európában

A nem fővárosban működő alkotmánybíráskodás tekintetében egyértelműen Németország a mintaadó állam. A német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) 1951-es megalapítása óta a Berlintől, de a korábbi fővárostól, Bonntól is kifejezetten messze található. Bár többször lett volna lehetőség a bíróság áthelyezésére (például a német alkotmánybíróság működését szabályozó törvény, a Bundesverfassungsgerichtsgesetz 1971-es elfogadásakor), szinte teljes konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a bíróság helye Karlsruhéban van.

A bírói függetlenséghez történő ilyen erős ragaszkodásnak mély hagyományai vannak Németországban. A rossz emlékű Weimari Köztársaságon túl Németország meglehetősen kevés demokratikus hagyománnyal rendelkezett, viszont a bíróságoknak mindig is kiemelt szerepe volt a németség életében. Az utolsó évszázadaiban kifejezetten rosszul működő Német-római Birodalom egyik legstabilabb pontja volt az 1495-ös alapítású Birodalmi Fellebbviteli Bíróság (Reichskammergericht), amely egészen 1806-ig működött. Ez az intézmény jelentette sokszor az utolsó menedéket a Birodalom polgárai számára, hiszen a számtalan kisebb-nagyobb fejedelemségből álló laza államszövetségen belül gyakoriak voltak a hatásköri problémák vagy akár az önkényes jogértelmezés.

A német alkotmánybíróság épülete Karlsruhéban, Forrás: Wikipedia Commons

A német alkotmánybíróság épülete Karlsruhéban, Forrás: Wikipedia Commons

A második világháború után a német állam újjászervezésében is kiemelt fontossággal jelentkezett ez a bírói hagyomány. A harmincas évek politikai eseményeit a korabeli német elit úgy interpretálta, hogy a legfontosabb normák védelme érdekében megfelelő egyensúlyt kell találni a népszuverenitás, a parlamenti szuverenitás és a demokrácia arisztokratikus talapzata, az alkotmánybíráskodás között. Ezért is nyúltak vissza a német bíráskodás létező hagyományához, amikor egy erős alkotmánybíróság létrehozása mellett döntöttek. A bíróság függetlenségének pedig egyfajta szimbólumává vált, hogy a Bundesverfassungsgericht nem a fővárosban, hanem Karlsruhéban székel.

A német példa a szomszédban is ragadós

De nem csak a német alkotmánybíróság található a fővárostól távol. Csehországban és Szlovákiában sincs ez másképp. A cseh alkotmánybíróság (Ústavní soud České republiky) a történelmi Brnoban található, míg a szlovák taláros testület (Ústavný súd Slovenskej republiky) a szintén történelmi Kassán. Utóbbi két országhoz nem tartoznak olyan régre visszanyúló történetek, mint a német birodalmi bíráskodás hagyománya, de az biztos, az 1848-as forradalmak idején a cseh függetlenségi mozgalom egyik fontos központja volt Brno, amely hagyományosan, 1921-től otthona a cseh (csehszlovák) alkotmánybíróságnak. Szlovákia pedig minden valószínűség szerint követte a német, de még inkább a cseh mintát, amikor nem a fővárosban helyezte el saját testületét.

Úgy tűnik tehát, van egyfajta közép-európai hagyománya annak, hogy az alkotmánybíróságok fizikailag is távol esnek a törvényhozástól. Hogy miért alakult ez ki, annak nincsenek egyértelmű okai, inkább helyi hagyományok és szokások sorozatának eredőiként jött létre ez a gyakorlat.

Miért éppen Esztergom?

Az 1989-ben felállított magyar Alkotmánybíróság egyből Esztergomban kezdte meg működését, igaz csak papíron. A tényleges munkát mindig is Budapesten végezték a bírák, mivel a működési feltételek nem voltak megfelelőek az első királyunk városában. Mára már részben feledésbe is merült, hogy hogyan került szóba a Duna menti megyeszékhely. Ehhez Esztergom kifejezetten jó lobbierejére volt szükség. A várost a rendszerváltás előtt gyakran kezelte páriaként az akkori vezetés mondván Esztergom „reakciós katolikus város”. A rendszerváltozáskor azonban a város akkori vezetése az Esztergom Barátainak Egyesülete nyomására felkérte a város akkori képviselőjét, hogy a parlamentben szólaljon fel az ügyben. A fő érvek szerint egyrészt a városnak a hányattatott múltért cserébe lényegében kijárt egyfajta kompenzáció, másrészt az ötlet támogatói szerint az esztergomi hercegprímás hagyományosan illetékes volt a történelmi alkotmány ügyeiben, meglátásaival vezette a világi hatalmat a helyes értelmezés terén. Hogy ez mennyire van így, vitatott, de az biztos, hogy a lobbi sikeres volt, és még a rendszerváltozás előtti utolsó parlament megszavazta, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen.

De a testület sosem működött ténylegesen a városban, és 2012-től a grémiumnak már de jure is Budapesten van a székhelye. Esztergom azonban – úgy tűnik – sosem mondott le arról, hogy fizikailag is a városba csábítsa az Alkotmánybíróságot, és még 2014-ben is tett épületbeli felajánlásokat. Viszont éppen ez az a pont, ahol az esztergomi kísérlet mindig is elbukott. A város által már korábban is felajánlott Sándor-palota nem egy kifejezetten nagy épület. Ezért a város az úgynevezett Déli kanonoksor épületeit is felajánlotta, amely így együtt méretben már megfelelő megoldás lehet, de az épületek állapota hagy kívánni valót maga után. Kérdés persze, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság mellett a város tényleg képes-e befogadni további főbírói testületeket?

Az Alkotmánybíróság jelenlegi épülete Budán. Forrás: Wikipedia Commons, Fotó: Thaler Tamás

Az Alkotmánybíróság jelenlegi épülete Budán. Forrás: Wikipedia Commons, Fotó: Thaler Tamás

Van-e jó vagy rossz megoldás?

Termesztésen nincs. Bármelyik ország dönthet úgy, hogy a legfontosabb bírói testületét a fővárosban vagy valamelyik fontos vidéki városban helyezi el. A francia és olasz példa is követhető, hiszen az igazságszolgáltatás palotái patinás épületek, több bíróság működik bennük, mindkét épületet átjárja egyfajta szellemiség, ami nemhogy palotává, de az igazságszolgáltatás templomává teszi azokat. De legalább ennyire nem ördögtől való az a közép-európai sajátosság, hogy a bíróságok földrajzilag is távol esnek a többi hatalmi ágtól, egyfajta igazságszolgáltatási fellegvárat képezve.

Akármelyik megoldást is választja a magyar parlament, mindenképpen az a legfontosabb szempont, hogy a leendő vagy a jelenlegi székhely minél inkább alkalmas legyen funkciója betöltésére. Esztergom csak úgy tud versenyezni, ha az épületek infrastruktúrájában is fel tud nőni a feladathoz. 

A bejegyzés trackback címe: http://precedens.mandiner.hu/trackback/32058