Kisebbségi minimumjogokról vitáztak az Európai Parlamentben

2018. szeptember 6. 09:53

Nagy József, Európai Néppárti képviselő javaslattervezetét vitatták meg a hét elején az Európai Parlamentben. Az előkészített joganyag a kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szól. A LIBE tagja kritikaként fogalmazta meg a Bizottsággal szemben, hogy habár a testület más területeken rugalmasan áll a hatáskörök kiterjesztésének kérdéséhez, a kisebbségi jogok vonatkozásában ódzkodik attól. Külön érdekesség, hogy napirendre került a kisebbségek kérdése, hiszen a magyarokat is pozitívan érintő ügyekben ritkán foglal állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság.

Nagy József, az Európai Néppárt képviselője még júniusban egy olyan jelentéstervezetet készített elő, amely az Európai Unióban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szól. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjaként arra próbált rámutatni, hogy habár ténylegesen nincs jogi keret a kisebbségi kérdésekben való fellépésre uniós szinten, az Európai Bizottság – eltérően más területektől – nem törekszik saját hatáskörének bővítésére ebben a kérdésben.

Szeptember 3-án meghallgatást tartottak az Európai Parlamentben a tervezet kapcsán, s a szöveghez máris jelentős mennyiségű módosító javaslat érkezett. Zeta Georgiadou, a Bizottság képviselője szerint az Alapjogi Charta 21. és 22. cikkei nem teremtenek jogi alapot a testület számára a kisebbségvédelem terén. A szerződések viszont adnak bizonyos lehetőségeket például a diszkriminációmentesség, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, a többnyelvűség vagy az interkulturális párbeszéd előmozdítása ügyében.

Marco Leidekker, az Európa Tanács képviselője a Kisebbségvédelmi keretegyezményt az egyetlen jogilag kötelező érvényű nemzetközi jogszabálynak nevezte, amely a részes államokat kisebbségvédelemre kötelezi. Tény viszont, hogy csak 24 EU-tagállam részes a keretegyezményben, míg a Regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját még ennél is kevesebb, mindössze 16 EU-tagállam ratifikálta.

Bukovszky László, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa hangsúlyozta, hogy habár a kisebbségvédelem terén  nincs EU-s előírás, a Koppenhágai kritériumok, illetve az Európa Tanács vonatkozó egyezményei megfelelő alapot jelenthetnek a továbblépésre. Véleménye szerint a tagállami szabályozások harmonizálása óriási feladat, de a készülő jelentés erre tehet kísérletet a legjobb gyakorlatok összegzésével.

Sógor Csaba romániai EP-képviselő szerint ideje megvizsgálni, hogy a tagállamok mennyire viselkednek felelősen, mennyire tartják be saját jogszabályaikat. Romániát – ironikusan – „kiváló példának” nevezte a zaklatás, a gyűlöletbeszéd tolerálása és a kisebbségellenes légkör lehetővé tételében. A képviselő szükségesnek tartaná egy komplex EU-s kisebbségvédelmi politika és a kapcsolódó monitoringrendszer kialakítását.

Nagy József a már elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok érvényesítésének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezt célozták a Koppenhágai kritériumok, ezt célozza a Minority SafePack nevű kezdeményezés, valamint az általa készített jelentéstervezet is. Helytelenítette, hogy habár a Bizottság más területeken rugalmasan áll a hatáskörök kiterjesztésének kérdéséhez, a kisebbségi jogok vonatkozásában ódzkodik attól.

A bejegyzés trackback címe: http://precedens.mandiner.hu/trackback/32139