Óriási, 2009 óta zajló terepi munka és műszeres vizsgálat áll a mohácsi csatatér azonosítása mögött – így foglalható össze a sikersztori háttere régészek, történészek elmondása alapján.
A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
Egy igazán különleges Árpád kori ékszerre bukkantak a mezőkeresztesi csata helyszínén.
Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
A múlt iránti szenvedélyes érdeklődés újszerű megoldást szült az elmúlt években hazánkban, amelynek eredményességét többek között tarsolylemezek felfedezése bizonyítja – mondja Rácz Tibor Ákos.
„Ünnepnek számít egy ilyen tárgy előkerülése” – mondja Füredi Ágnes. Kuriózumnak számító sírt és tarsolylemezt találtak Csomádnál, rendkívül ritka szerves maradványokkal. Nézze meg a fotókat is!
Exportra is termelő, önellátó, magas életszínvonalú falusi életről tanúskodnak az új kutatások – mondja Simonyi Erika régész, akivel kincsekről, játékokról és korabeli babonákról is beszélgettünk.
Alekszi Zoltán megvalósította gyerekkori álmait, lenyűgöző teljesítménye bekerült a Guinness-világrekordok közé: saját két kezével, eredeti anyagból építette újra hazánk elfeledett, romos várait.
Minden friss kutatási eredmény arra utal, hogy a magyarok nem évszázadok, hanem évtizedek alatt jutottak el keleti szállásaikról a Kárpát-medencébe, tudjuk meg a téma kiváló szakértőjétől.
