Testhezállónak tartja az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosi tárcát Navracsics Tibor, akit Jean-Claude Juncker jelölt a pozícióra. A külügyminiszter szerint egyesek politikai ügyet akarnak csinálni a jelöléséből és a meghallgatásából.
Testhezállónak minősítette az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosi tárcát szerdán Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva Navracsics Tibor, akinek jelölését e tisztségre a nap folyamán jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
A jelenleg külgazdasági és külügyminiszteri tisztséget ellátó fideszes politikus elmondta: mostani pozíciójából adódóan külügyi vagy más, nemzetközi jellegű portfólióra számított, azonban most is folytatott egyetemi oktatói munkájához, valamint korábbi, közigazgatási és igazságügyi miniszteri tevékenységéhez ez a terület is közel áll. Ez utóbbira utalva emlékeztetett a gyermekbarát igazságszolgáltatás beindítására, valamint a magyar közigazgatási ösztöndíj létrehozására.
Utalt arra, hogy eddigi szakmai tevékenységében folyamatosan jelen volt az ifjúságra való összpontosítás, számos általa felügyelt program kifejezett célja volt az, hogy az új nemzedékeket hozza helyzetbe a magyar közigazgatásban és a politikában.
Az oktatási, kulturális, ifjúsági, illetve állampolgársági ügyek tárcája olyan rokonterületekkel fog közös alelnök alá tartozni, mint a versenyképesség, a foglalkoztatáspolitika, illetve a digitális ügyek.
„Lehet, hogy az oktatásügy a belső piaci portfólióhoz képest gyengének minősül, azonban minden biztosi poszt annyit ér, amennyit kihozunk előle” – mondta Navracsics, hangsúlyozva: a pozíció rengeteg lehetőséget rejt magában újításokra, olyan innovatív megoldásokra, amelyek az Európai Uniót szolidáris közösséggé változtatják, és közelebb hozzák a polgárokhoz.
Az egész Európában és Magyarországon is rendkívül népszerű Erasmus-program távlataival kapcsolatos kérdésre válaszolva Navracsics Tibor utalt arra, hogy az EU közösségfejlesztési programjai közül a legjobban azok sikerültek, amelyek a fiatalokat célozzák meg.
„Az Erasmus és a különböző szakoktatási csereprogramok olyan befektetések, amelyek a jövőben térülnek meg” – hangsúlyozta, és hozzátette: Európában a szolidarításérzést a fiatalokon keresztül lehet tovább építeni, és „az Erasmus-program egyik oszlopa ennek”. Az állampolgársági ügyek köre is fontos eleme lehet az európai politikai közösség építésének – utalt a magyar politikus biztosi tisztségének másik szakterületére.
Navracsics Tibor az Európai Parlamentben néhány hét múlva megrendezendő meghallgatásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem táplál illúziókat.
„Látom, hogy politikai ügyet akarnak csinálni az EP-meghallgatásból. Miután a személyemben nem találnak kifogásolni valót, ezért a hazámat, illetve azt a kormányt próbálják támadni, amelynek tagja voltam, illetve vagyok” – vélekedett a Navracsics Tibor. „Ha ez politikai ügy, akkor nyilván olyan lesz a végkimenetele is” – jegyezte meg. Legfőbb feladatának most azt tekinti, hogy a parlamenti meghallgatáson sem szakmai, sem emberi szempontból ne találjanak benne kivetni valót.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Az újabb brüsszeli terveket már a Kreml sem hagyta szó nélkül.
Látom, ahogy most fennen ünneplik balosok azt, hogy a Tusk vezette Lengyelország ellen az Európai Unió befejezte a jogállamisági eljárást.
Rossz híreket kapott a keleti szomszédunk.
Nagyon sok a migrációs hátterű nebuló, akik lehúzzák az átlagot, de a német gyerekek se a régiek már – a Die Weltre írta meg tapasztalatait egy veterán tanár Észak-Rajna-Vesztfáliából.
Nem korlátozhatja New Hamsphire a fajról és nemiségről szóló oktatást az állami iskolákban, ami valójában a kritikai fajelmélet és genderelmélet oktatását érinti.
Miért mindig Izrael az emberjogi bírálat tárgya, és soha nem az ilyen atrocitások sokszorosát elkövető durvább rezsimeké?
Nem mindennapi látvány.
