Németország: ránk nem vonatkozik az Európai Unió Bíróságának döntése

2018. november 1. 14:07

Az Európai Unió Bírósága áprilisban olyan ítéletet hozott, miszerint a kísérő nélküli kiskorút akkor is megilleti a családegyesítés joga, ha a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válik. Ez az új döntés több ország nemzeti jogával ütközik, többek között Németországéval is. Sajtóértesülések szerint a német szövetségi kormány nem gondolja magára nézve kötelezőnek az EUB ítéletében foglaltak betartását, emiatt elhatárolódik a családegyesítéstől a fent megnevezett esetben.

Élénk politikai és társadalmi vita bontakozott ki Németországban arról, hogy végre kell-e hajtania a szövetségi kormánynak az Európai Unió Bíróságának ítéletét. A vita alapját egy konkrét ügy adja. 2018. április 12-án az EU legfelsőbb bírósági szerve úgy döntött, hogy a tagállamok területére érkező kísérő nélküli kiskorúakat akkor is megilleti a családegyesítés joga, ha a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válnak. Az ítélet két eritreai kiskorú menekült családegyesítési ügyében született, miután egy holland bíróság előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságának. A holland jog szerint csak akkor illeti meg a kiskorút a fent megnevezett jog, ha az ítélet meghozatalakor sem töltötte még be a nagykorúsági korhatárt. Az Európai Unió Bíróságának markáns véleménye ezzel szemben az, hogy a jogbiztonság és a kiskorú mindenek fölött álló érdeke elveinek alkalmazásával akkor is lehetővé kell tenniük a tagállamoknak a kiskorú szüleinek beutazását, ha az eljárás ideje alatt a kiskorú nagykorúvá vált.

A DW cikkében arról számolt be, hogy a német szövetségi kormány nem gondolja magára nézve kötelezőnek az EU Bíróságának ítéletét, emiatt annak betartását sem tervezik. Németország jogrendszere Hollandiához hasonlóan azt követeli meg, hogy a kiskorú a menedékjog iránti kérelem elbírálásának időpontjáig se váljon nagykorúvá. A szövetségi Belügyminisztérium szóvivője nem látja indokoltnak a német jogszabályok módosítását, mivel az ítélet egy holland ügyben született. A holland nemzeti jog pedig eltér a némettől, így szerinte „Németországra nézve nincs kötelező ereje” az EUB ítéletének. Franziska Giffey (SPD) családügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az eljárás során figyelembe kell venni a kiskorú mindenek fölött álló érdekét. Az Amnesty International képviselője pedig felháborodásának adott hangot a kormány álláspontjával kapcsolatban, mivel az EUB ítélete kifejezetten kimondja, hogy a tagállamok nem határozhatják meg önhatalmúlag, hogy az eljárás mely időpontjában kell a kérelmezőnek kiskorúnak lennie. A szervezet véleménye szerint a német szabályozás súlyosan sérti az emberi jogokat, így haladéktalanul módosítani kell. A Pro Asyl nevű civil szervezet szintén a német jog módosítására szólította fel a szövetségi kormányt. 

vissza a teljes nézetre