Célkeresztben a Szent Korona

„A Pride idén is megragad minden eszközt, hogy felhívja magára a figyelmet: ahogy a Vasárnapon is megírtuk, ebben az esztendőben a Szent Korona köré vontak szivárványt, sokak rosszallását, felháborodását vívva ki.

A liberális fesztiválok jellemzője, hogy a figyelemfelhívás részeként szándékoltan társadalmi vitát robbantanak ki, ezt pedig sokszor úgy érik el, hogy erős keresztény/konzervatív szimbólumokkal »viccelődnek« – emlékezzünk csak a jobb létre szenderült Budapest Parádé reklámjaira, amelyen Till Attila a Hősök tere Gábriel arkangyalának fülébe üvöltözött. (Zárójeles megjegyzés, de tanulságos, hogy az önmagukat közösségi élménnyel reklámozó fesztiválok általában sikeresebbek, gondoljunk például a »Kell egy hét együttlét« szigetes mottó sikerére. Nem igaz tehát, hogy konzervatív értékekkel nem lehet jó reklámot csinálni.)

A Pride lényegéhez tartozik, gyakorlatilag lételeme, hogy durván és gátlástalanul provokál, agresszív és offenzív társadalmi szemléletformálást végez, ezzel pedig az első pillanattól fogva kizárja a valós és érdemi társadalmi diskurzus kialakulásának lehetőségét, holott állítólag ez lenne a célja. Valójában azonban számukra a provokáción, az offenzíván van a hangsúly.

Nem véletlen, hogy a homoszexuális közösség jóérzésű része automatikusan elhatárolódik a látványelemekre hajazó, médiaorientált felhajtástól. 2020-ban azonban a Pride átlépte a vörös vonalat. Az idei támadás azért különlegesen aljas, mert duplán üt: a magyarság szent szimbólumát helyezi a célkeresztbe.”