EU: Magyarország az egyik legeladósodottabb

A Bizottság strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely – a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében – áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.

A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást. Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam – Görögország, Írország, Portugália és Románia – az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.

Magyarországról szólva a jelentés megállapította, hogy „nagy egyensúlyhiányok éles kiigazítása történt meg”, ugyanakkor „továbbra is magas az eladósodottság szintje, különösen a közszférában, de a magánszektorban is”. Magyarország külső eladósodottsága az uniós végrehajtó testület szerint a legmagasabb szinten van az EU-n belül.

A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás (Macroeconomic Imbalance Procedure, MIP) során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő Tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet (corrective action plan) köteles készíteni. A Tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. A MIP kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyes mértékben sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának „buborékszerű” duzzadása.