Devizahiteles perek: Elhalasztott ítéletek

Kedden nyolc pénzintézet keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék a devizahiteles törvénnyel kapcsolatban. A bankok főként a kormány által hozott törvényt bírálják, és kereseteikben kérvényezik a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást. Kedden hét pénzintézet ügyében nem született ítélet, az OTP-Csoport keresetét viszont formai okokra hivatkozva elutasította a törvényszék. Az OTP újra beadja a keresetet módosított formában, azonban a történtek miatt az OTP csoport tagjainak tárgyalási időpontjai egyelőre nem ismertek.

Az Erste Bank pere hosszas iratismertetéssel kezdődött, a bank ügyvédei öt doboznyi irattal érkeztek a tárgyalásokra. Az ügyvédek zárt tárgyalást kértek üzleti titokra hivatkozva, azonban a kérelmet elutasította a bíró.

A bank álláspontja szerint a devizahitelekről szóló per alapjául szolgáló törvény számos ponton az alaptörvénybe ütközik. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától. A bank szerint a szerződések tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó. A bank keresetének érvelése szerint a szerződésekbe nem egyoldalú kikötések vannak, ellentételezésül például kedvező kamatozásra is lehetőséget adnak. Az elsőfokú ítéletet szeptember 10-re halasztotta a törvényszék.

Részleges ítéletet hozott a törvényszék a Raiffeisen Bank ügyében: habár az ítélet kihirdetését szeptember 10-re napolták el, egy végzéssel a Fővárosi Törvényszék elutasította azt az indítványát, amelyben a felperes bank azt kérte, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz a per tárgyában. A bíróság egyúttal végzéssel azt a banki kezdeményezést is elutasította, hogy egy vitás kérdés tisztázására szakértőket rendeljen ki a bíróság.

A hitelintézet a Kúria egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó állásfoglalása és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági kontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát. A bank jogi képviselői a bírósági tárgyaláson aggályosnak tartották, hogy mind a devizahiteles törvény, előzőleg pedig a Kúria állásfoglalása sérti a jogállamiság egyes vonatkozásait, visszamenőleges hatállyal alkotott meg olyan szabályokat, előírásokat, amelyek a devizahitelek megkötésének idején nem voltak érvényesek. A Raiffeisen ügyvédei tételesen – évekre lebontva – igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerződések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi előírásoknak.

Az Erste Bankéhoz hasonlóan nem született ítélet további öt pénzintézet, így az EvoBank Zrt., az MKB-Euroleasing Autólízing, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank), a Környe-Bokod Takarékszövetkezet és a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében sem. Az elhalasztott perek esetében a Fővárosi Törvényszék szeptember elején hozza meg az elsőfokú ítéletet.