A bankszektor a „hét szűk esztendő” időszakát éli Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint, aki úgy gondolja, hogy a bankokat érintő terhek olyan jelentősek, amelyek az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák.
A bankokba befektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, a szektort sújtó extra terhek már a fenntartható növekedést korlátozzák, s várhatóan lassú fejlődés jellemzi majd az elkövetkező időszakot is Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint. Patai Mihály erről a bankszövetség közleménye szerint a szakmai érdekképviseleti szerv pénteken megtartott éves rendes közgyűlésén beszélt.
A bankszövetség elnöke a közlemény szerint beszédében hangsúlyozta, hogy a bankszektor a „hét szűk esztendő” idejét éli. Ez ma minden típusú banki szereplő, így az állami tulajdonos számára is azt jelenti, hogy a bankokba fektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, és a bankszektort sújtó extra terhek ebben a környezetben már az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák.
Az elkövetkező időszakot e felismerés mellett is várhatóan lassú fejlődés és akadályoktól sem mentes konszolidáció jellemzi majd, hiszen láthatóan nem vezet sima út a szabadságharcostól a kölcsönös előnyök vezérelte, kiegyezéses politikáig sem. Mindemellett a bankszektornak a kormánnyal közös célja a gazdaság fellendítése, amelyet egy versenyképes bankszektor a hitelezésen keresztül tud támogatni – mondta Patai Mihály a közlemény szerint.
A bankszövetség főtitkára, Kovács Levente értékelésében kiemelte: a bankszektor lehetőségeinek, s egyúttal felelősségének határait a mindenkori jogszabályok rögzítették. A nemzetközi összehasonlításban is példátlanul magas operációs terhek – melyek jelentős részben a szapora változásokat hozó, és nem egyszer túlszabályozásba fordult jogalkotás következményei – az üzleti aktivitás elől szívják el az energiát. Az ország fenntartható gazdasági fejlődéséhez a bankszektort végre meg kell szabadítani az extra terhektől – fejtette ki.
A közlemény beszámol arról is, hogy a szakmai szövetség közgyűlése az elmúlt év végén megüresedett elnökségi pozícióba Urbán Zoltánt, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatóját választotta meg új tagként, a 2017-es, tisztújító közgyűlésig szóló mandátummal. Felügyelő bizottságot is választott a közgyűlés, tagjai Gáspár Tibor (elnök), Páli Erzsébet (alelnök), Csere Bálint, Fényi Zoltán és Sándor Marianna lettek.
A hitelintézeti szektor fejlődését és működését segítő, kiemelkedő egyéni teljesítmények elismeréseképpen – a hagyományoknak megfelelően – átadták a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díját is. Az elismerést ezúttal Gáspárné Csáki Zsuzsanna (Raiffeisen Bank), Kutas Zsófia (K&H Bank), Rolek Ferenc (Budapest Bank), Szőke Magdolna (Takarékbank), Eölyüs Endre (MasterCard) és Marsi Erika (Gazdaság és Pénzügy, felelős szerkesztő) kapta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
