A formavilág őrzi a régmúlt hagyományait, kiegészülve a jelenkor technológiai újításaival.
2021. március 24. 16:47
p
42
1
11
Mentés
A világon elsőként fejlesztette ki és építette meg a zongora vasöntvény tartószerkezetét kiváltó új, kompozit erőközpontot Bogányi Gergely és csapata. A technológiai vívmány célja, hogy biztonságosan és stabilan tartsa azt a 21-22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik. Mindemellett a hangzás stabilitásában is jelentős szerepe van.
„Csodazongora”
Bogányi Gergely zongoraművész és a konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján immáron hat éve
épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát.
„Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbon-kompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang” – így mutatta be a tervező-zongoraművész nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert anno Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, ami a legjobban megfelelne ízlésének.
A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé,
több mint hét év alatt készítették el az áramvonalas „csodazongora” prototípusát a vágyott hangzással,
amely 2015 januárjában debütált. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre.
Újabb mérföldkő
Azóta több prototípust is fejlesztettek, mára eljutottak oda, hogy a rezonánslap és a külső borítás mellett a korábbi öntöttvas keretet is kompozitból készítik. A technológiai vívmány célja, hogy biztonságosan és stabilan tartsa azt a 21-22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik. Mindemellett a hangzás stabilitásában is jelentősen szerepe van. Az újdonság tervezésében és megvalósításában részt vettek többek között Szász Csaba gyártásvezető, Csinádi István, Sándor László, Reseterics Péter kompozitmérnök, Üveges Péter formatervező.
Futurisztikus látvány
A Bogányi-zongora futurisztikus, csak kompozitból megvalósítható formavilága is zenei indíttatású, nem csupán szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”.
A hagyományos háromláb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor fantáziadús külsőt kölcsönöz a hangszernek. Az új erőközpont súlya egyharmada a vasöntvényének – a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerkezet 200 kilóval könnyebb –, azonban háromszor olyan erős. Emiatt könnyű a hangszer tárolása, szerelhetősége, mozgatása és szállítása.
A formavilág őrzi a régmúlt hagyományait, kiegészülve a jelenkor technológiai újításaival.
„Lépésenként haladunk. Először a hangszer lelkét, a rezonátort fejlesztettük ki modern, karbon-kompozit anyagokkal. Az új forma lendületes megújítása pedig a hangzást is segíti; egészen új dimenzióba emelve a több száz éves formát, mégis megtartva a hagyomány tiszteletét. Itt volt az ideje a zongora legsúlyosabb, ősi technológiáján alapuló vasöntvény globális kiváltásának” – vallja az egyedülálló magyar sikerről Bogányi Gergely zongoraművész.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Az Orgonák Éjszakája programsorozatot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország. Szamosi Szabolcs ügyvezető igazgatót, orgonaművészt kérdeztük.
A show-n az írek szinte már sátánista szeánszt tartottak, miközben a nyertes egy kis diákszoknyában ugráló, a musical és rap stílusokat is vegyítő fiú lett.
Én hallottam az első szérián játszani Bogányit (a Müpában), szenzációsan szólt. Nem is tudom mit lehet még rajta javítani. Dehát én nem vagyok zenész, csak zeneszerető.
Hajrá!