Az uniós forrásokból az előző hónapokban kifizetett 520 milliárd forint hogyan érinti az Energiaügyi Minisztériumot?
Brüsszeli módra nem egyszerű a támogatási struktúra sem. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis az RRF teljes egészében vissza nem térítendő részére benyújtott magyar tervet már 2022 végén jóváhagyta az Európai Bizottság. Ebben szerepeltek energetikai beruházások is, és összességében a 2300 milliárd forintnyi keret fele hasznosulhat zöldátállást szolgáló intézkedésekben. Ezenkívül magába foglalt a demográfiai és a foglalkoztatási célok elérését segítő vagy köznevelési, egészségügyi fejlesztéseket is.
Mivel ebből a keretből máig nem kaptunk meg egyetlen eurócentet sem,
egyes programokat az előrehaladásuk érdekében a hazai költségvetés terhére előfinanszírozott a kormány. Idetartozik az áramhálózat korszerűsítése és rugalmasságának növelése, amivel nem várhattunk a napelemes termelés rendkívül gyors felfutása miatt. Időközben a nemzeti fejlesztési terveket ki kellett egészíteni a kizárólag energetikai célú RePowerEU kezdeményezéshez kapcsolódó részletes elképzelésekkel. Ezeket az energiaügyi tárca dolgozta ki, tavaly nyáron nyújtottuk be, december elejére minden uniós fórum elfogadta. A két részletben átutalt 350 milliárdos összeg a helyreállítási terv előlegrészét takarja, részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás. Aztán ott vannak még a hagyományos kohéziós programok, amelyekből az egyik, a KEHOP plusz szintén érinti az energetikai fejlesztéseket. A kohéziós programokban további 170 milliárd forintnyi forrás érkezett be januárban.