Strasbourg: Nem lehet megkerülni a magyar Alkotmánybíróságot

2019. április 6. 17:56

Április 4-én kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül. Így maga a strasbourgi Bíróság adott csattanós választ arra az elnyúló jogi vitára, amely szerint a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt egyből az EJEB-hez kellene fordulni.

A jogvédő szervezetek nem fordulhatnak egyből Strasbourghoz

A döntés jelentősége azért kiemelt, mert Magyarországon szinte 2010 óta tartó polémia övezi az Alkotmánybíróság egyes döntéseit. A baloldal, de főleg a progresszív ideológiai alapokon álló jogvédő szervezetek többször érzékeltették megszólalásaikban, hogy szerintük a magyar jogvédelem intézményei annyira meggyengültek, hogy azok nem alkalmas az valódi jogvédelemre. Erre a helyzetértékelésre pedig azt a megoldási lehetőséget kínálták, hogy minél előbb, az Alkotmánybíróság kvázi kikerülésével érdemes amint lehet, egyből az EJEB-hez fordulni. Ez a magyarországi jogviták külföldre történő exportálásának stratégiája.

  • Az alábbiakat olvashattuk például anno a TASZ alapítójától, Tóth Gábor Attilától:

„[A]z alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok.”

  • S így vélekedett erről például az Amnesty International hazai szervezete is:

„[A]z azonban mindig bizonytalan, hogy az alkotmányjogi panaszeljárást a strasbourgi bíróság hatékony jogorvoslatnak tekinti-e.”

A most meghozott ítélettel egyértelműen kiderült, hogy az EJEB hatékony jogorvoslatnak tekinti a magyar alkotmányjogi panaszeljárást. Így az ítélet kiemelt jelentőségű lehet minden olyan ügyben, amelyet a progresszív jogvédő szervezetek kezdeményeznek Magyarországon. Hiszen az ítélet egyben azt is jelenti, hogy egy ügy nem tárható Strasbourg elé addig, amíg arról a magyar Alkotmánybíróság ítéletet nem hozott volna. Ez egyben az egyes ügyek nyugvópontra jutásának idejét is kitolja, hiszen így az érintett felek időben később fordulhatnak az EJEB-hez, amely szervezet döntéshozatali folyamata sem mondható kifejezetten gyorsnak. Ez az ítéletben érintett konkrét ügy is jól mutatja.

A konkrét ügy háttere

Az szóban forgó konkrét ügyben Szalontay Győző, a már nem üzemelő budapesti West Balkán nevű szórakozóhely egyik volt tulajdonosa azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mivel szerinte az ügy tárgyalása során a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB végül már az eljárás első szakaszában egyhangúlag elutasította a férfi panaszát, arra hivatkozva, hogy először az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia. A magyar Kormány ugyanis azzal érvelt, hogy a kérelmező nem teljesítette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 35. cikke szerint az elfogadhatóság egyik feltételét, mégpedig az összes hazai jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét, hiszen nem fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. A jelenlegi ügy döntésének értelmében tehát már mindhárom fajta alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül, ezzel az Alkotmánybíróság az EJEB szerint is megkerülhetetlen szereplője az emberi jogi kérdéseknek.

A magyar igazságszolgáltató ág a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működik

A döntés értelmében tehát az EJEB hatékony jogorvoslatnak minősítette immár az alkotmányjogi panasz összes típusát. Ez pedig azt jelenti, hogy Szalontay Győzőnek először a magyar Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni, hogy kimerítse az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának hiánya tehát a kérelem elfogadhatatlanságát jelentette a strasbourgi testület előtt. Az EJEB továbbá hozzáfűzte azt is, hogy a szubszidiaritás elve miatt a saját álláspontja nem helyettesítheti a magyar Alkotmánybíróságét, amelynek lehetősége sem volt megvizsgálni az adott ügyet.

Ezzel a bíróság kétségtelenül irányadó döntést hozott. A strasbourgi bírói testület azonban fenntartotta magának azt lehetőséget, hogy a jogorvoslat hatékonyságára vonatkozó álláspontját megváltoztassa a jövőben, abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok ezzel ellentétes gyakorlatot mutatnak. Egyelőre azonban erről az EJEB szerint sincs szó.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141276