Cikkajánló: Az Európai Bizottság mint politikai szereplő

2019. május 20. 15:26

Az Európai Bizottság szerepének átpolitizálódása állandó téma volt Jean-Claude Juncker elnöksége alatt. Neil Nugent, a Manchasteri Metropolitan Egyetem kutatója és Mark Rhinard, a Svéd Külügyi Intézet munkatársa legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy pontosan mit is érthetünk a Bizottság „politikai” szerepvállalásán, és ez milyen területeken nyilvánult meg az elmúlt ciklus során.

Az Európai Bizottság politikai szerepvállalása

Az Európai Unió működését vizsgáló kutatások egyik leginkább felkapott témája az Európai Bizottság politikai szerepvállalásának kérdése. Különösen nagy figyelem irányult erre a témára a luxemburgi Jean-Claude Juncker elnöksége idején, akinek már az új, úgynevezett spitzenkandidat – avagy csúcsjelölti – rendszer szerinti megválasztását is komoly politikai viták övezték. A különféle kutatások mindeddig jelentősen eltérő eredményekre jutottak, így vannak, akik szerint a Bizottság politikai szerepköre jelentősen sérült az elmúlt években, mások azonban úgy vélik, hogy sosem volt politikailag annyira jelentős a Bizottság, mint napjainkban. Jelen tanulmány szerzői szerint a fenti kérdésben való előrelépéshez elengedhetetlen, hogy tisztázzuk, pontosan mit is értünk politikai szerepvállalás alatt. Cikkükben ezért felvázolnak egy keretrendszert a politikai szerepvállalás lehetséges megnyilvánulási formáiról, majd eme keretrendszert felhasználva elemzik a Bizottság működését.

Ideológiai, szakpolitikai, szervezeti, valamint adminisztratív politikai szerepek

A szerzők tanulmányukban a politikai szerepvállalás négy különböző formáját azonosították.  Ideológiailag politikainak nevezik azt a jelenséget, amikor egy bürokratikus szervezet dolgozói célorientált közösséggé válnak és a szervezet működtetése során ezen célokat igyekeznek elérni. Szakpolitikai szempontból politikainak tartják azt, amikor a végrehajtó szervezet lényegileg befolyásolja egy-egy politikai javaslat vagy program kialakítását. Ugyancsak ide sorolható, amikor a Bizottság proaktívan, kezdeményezési jogával élve befolyásolja az Unió jogszabályalkotásának irányait. Szervezetileg vagy intézményileg politikai szerepként azonosították azt a törekvést, hogy a hivatali tisztségviselők állandóan jelen legyenek a különféle bizottságok és testületek munkájánál is. Végezetül az adminisztratív vagy végrehajtói politizálás fogalma alatt azt értik a szerzők, hogy a politikai döntések és új jogszabályok gyakorlatba való átültetése a közigazgatási rendszeren keresztül történik, így annak vezetői és dolgozói közvetlen hatással vannak az uniós hatalomgyakorlás formájára.

A Juncker-bizottság gyakran használta jogköreit politikai szerepkörének erősítésére

A Juncker-bizottság politikai szerepvállalásának egyik fő eszköze volt a széleskörű programalkotás. A Bizottság 2014-es megválasztását követően öt prioritást élvező területet jelölt ki, amelyet később öt újabb kiemelt területtel bővített. Mindezzel lényegében lefektette azt a keretrendszert, amelyben az uniós politikai mozogni tudott a ciklus során. A Bizottság szintén gyakran élt jogszabálykezdeményező jogkörével, így nagyon is aktívan kivette a részét az uniós törvényalkotásból. Ugyancsak fontos „politikai” elem volt, hogy átalakult a Bizottság belső hierarchiája: a korábbi „első az egyenlők között” státuszából kiemelkedve, a Bizottság elnöke már egyértelműen vezető szerepkört töltött be. A szerzők értékelése szerint a Bizottság gyakran élt adminisztratív döntéshozatali jogkörével, és módosított bizonyos eljárásokat egyes tagállamok érdekében – így például meghosszabbította az elvárt költségvetési hiány elérésére kiszabott időkeretet, hogy annak Franciaország és Olaszország is meg tudjon felelni. Ez a fajta önállósága Bizottságnak mint végrehajtó testületnek elsősorban abból a tényezőből fakad, hogy az Európai Unió nagymértékben „töredezett” politikai rendszer, így különösen nagy szerep hárul működtetésében a hivatalokra.

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141467

Ajánljuk még a témában