Vita a hatalmi ágak szétválasztásáról az USA-ban

2019. július 3. 11:41
A törvényhozói hatáskörök megerősítését és pontosabb körülhatárolását szolgálja az USA legfelsőbb bíróságának friss döntése. Egy szexuális bűnelkövetőről szóló ítélet kapcsán állapította meg a bírói testület, hogy a törvényhozói hatalom „megengedhetetlen átruházása” történt a végrehajtó ág javára.

A törvényhozói hatáskörök megerősítését és pontosabb körülhatárolását szolgálja az USA legfelsőbb bíróságának friss döntése. Egy szexuális bűnelkövetőről szóló ítélet kapcsán állapította meg a bírói testület, hogy a törvényhozói hatalom „megengedhetetlen átruházása” történt a végrehajtó ág javára.

A döntés, illetve a testület legújabb tagja, Brett Kavanaugh ezzel kapcsolatos álláspontja is azt sejteti, hogy a Kongresszus törvényhozói hatalmának más hatalmi ágakkal történő, akár részleges megosztása is szigorúbb tilalom alá esik majd a jövőben. A kérdés nem most merül először fel az USA jogtörténetében: az elmúlt több mint egy évszázad során több ízben előfordult, hogy a Kongresszus olyan széles értelmezési keretet hagyott meg egy-egy jogszabállyal kapcsolatban a végrehajtó hatóság vagy az ügyészség kezében, amelynek kitöltése esetenként átcsúszik a jogalkotás területére.

Herman Gundy, miután crack-kel való kereskedés miatt kiszabott börtönbüntetéséből feltételesen szabadlábra helyezték, 2004-ben megerőszakolt egy 11 éves kislányt. Ezért a tettéért Marylandben ítélték el, és 2012-ben szabadult, majd New York-ba költözött, ahol elmulasztott bejelentkezni a helyi hatóságoknál, mint szexuális bűnelkövető. Emiatt ismét letartóztatták, és elítélték az Adam Walsh-féle 2006-os gyermekvédelmi törvény megsértése miatt, amely előírja a kötelező regisztrációt a korábban szexuális bűncselekmény miatt elítéltek számára a lakóhelyükön.

A legfelső bírósági döntés előzményét képező jogi probléma az volt, hogy a Gundyra szexuális erőszak miatt kiszabott ítélet a 2006-os törvény előtt született, és a Kongresszus nem adott azzal kapcsolatban semmilyen értelmezési útmutatást, hogy a törvény vonatkozik-e a hatályba lépése előtt elítéltekre is. Ehelyett a főügyész hatáskörébe utalta ennek elbírálását. Gundy keresete éppen azon alapult, hogy alkotmányellenesnek minősítette ezen értelmezési jog delegálását a törvényhozótól a végrehajtó hatalomhoz, ami a rá kiszabott ítélet jogalapját is megkérdőjelezi.

A kérdés érdekessége, hogy egy 1892-es legfelső bírósági döntés már kimondta, hogy a „Kongresszus nem adhat át törvényhozói hatalmat a végrehajtó ágnak”, mert az alapvetően ellentétes az alkotmányos rendszer integritásával. Ennek ellenére nem sok eset volt, amikor alkalmazták is volna, tekintettel arra, hogy a Kongresszus nem is lépte át komolyan ezt a határt. A probléma a 30-as években, a gazdaság szabályozását és az állam szerepét erősítő New Deal időszakában vált súlyossá. Ekkor például egy jogszabály a „tisztességes verseny kikényszerítésére” hatalmazta fel a végrehajtó hatóságokat anélkül, hogy meghatározta volna azt, hogy mit is ért ez alatt. Vagyis a végrehajtó hatalmi ág bújtatott módon törvényhozói jogosítványhoz jutott. A kérdés azóta is többször felmerült, és a legfelsőbb bíróság hozzáállását többszöri irányváltás jellemezte ezzel kapcsolatban. Kezdeti ellenállása után több esetben is szemet hunyt a hatáskör-delegálások fölött.

Mindez azonban megváltozhat a jövőben. A Gundy-ítélet 33 oldalas indoklásában részletesen kifejti, hogy a legfelsőbb bíróság milyen alkalmak esetében lépett fel az ilyen típusú hatáskör-delegálások ellen. Éppen ezért, annak ellenére, hogy Gundy ítéletét a bírák 5:3 arányú szavazással helyben hagyták, arra lehet számítani, hogy az ilyenfajta hatáskör-delegálással szembeni fellépések rendszeresek lesznek a jövőben – emlékeztet a City Journal. A legfelsőbb bíróság legújabb tagja, Brett Kavanaugh ugyan nem vett részt az eset tárgyalásában, mivel az még kinevezése előtt történt, de azt tudni lehet róla, hogy ellenzi a törvényhozó és végrehajtó ágak közötti hatáskör-delegálást. Ahogyan a Szenátus Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán fogalmazott, „a hatalmi ágak alkotmányos szétválasztása az egyén szabadságát védi”.

 

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés