Elfogadhatónak tartja az egyes országok különleges jogrendjei közötti eltéréseket a Velencei Bizottság

2020. június 2. 17:28
A testület május végi elemzésében az Európa-szerte kihirdetett különleges jogrendi intézkedésekre reagált.

A különleges jogrend kihirdetése akkor válik indokolttá, ha az állam rendes körülmények közötti működtetését – mit több, a nemzet létét – valamilyen elháríthatatlan külső ok veszélyezteti. Ezt az alapelvet – a jogelmélettel összhangban – fogadja el kiindulópontnak az emberi jogok nemzetközi gyakorlata, mint ahogy erre a feltételezésre alapozva készítette el májusi jelentését a Velencei Bizottság is.

Beismerve, hogy „ahány ház, annyi szokás”,

az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve ezúttal a kulturális sajátosságok szemszögéből közelítette meg a különleges jogrend és az alapjogok viszonyát. A szakmaiság csorbulása nélkül nem is tehetett volna máshogy, mivel – ahogy ezt a Bizottság is rögzíti – olykor még a nagy hasonlóságot mutató alkotmányos berendezkedésű országok is eltérő megoldásokat értettek és alkalmaztak a különleges jogrend keretei között. A sokszínűséget tovább tarkítja a tény, hogy az Európa Tanács jogállamai között még az államformák tekintetében sincs összhang (az európai jogállamok között az eltérő kormányformájú köztársaságok mellett alkotmányos monarchiák is feltűnnek).

Fontos rögzíteni, hogy a Velencei Bizottság szokatlan távolságtartását épp az a nemzetközi emberi jogi szabályozás alapozza meg, amelyet védeni hivatott: a különleges jogrendet előidéző vészhelyzet elhárításának optimalizálása céljából az államok átmeneti mentesség iránti igénnyel élhetnek az Európa Tanács irányába, előre is jelezve, hogy a védekezés során az alapjogok korlátozása várható (ezzel a lehetőséggel több EU-tagállam él is a járvány idején). Ebből a szempontból tehát az elemzés kiindulópontja sem lehetett az, hogy az alapjogok különleges jogrend idején minden országban teljes terjedelmükben érvényesülnek.

Velencei Bizottság mégis talált néhány olyan tényezőt, amelyek vizsgálata mentén az olvasó közel objektív képet kaphat arról, hogy ideális körülmények között hogyan is kellene működnie egy különleges jogrendnek. Ezeket a szempontokat vizsgálva

a hazánkkal kapcsolatban megfogalmazott – nem ritkán túlpolitizált – jogállamiság-kritikák is más megvilágításba kerülnek.

A Bizottság szerint ideális a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ág összhangja és kölcsönhatása a különleges jogrend idején (Magyarországon a Kormány 2020 március 11-én – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – hirdetette ki a veszélyhelyzetet, amelyet az Országgyűlés a „Lex Covid” néven is ismert törvény elfogadásával erősített meg). Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Bizottság általánosságban pozitívan értékeli, ha a különleges jogrend általános szabályai alkotmányos szinten, a részletszabályok pedig alacsonyabb rendű jogszabályokban foglalnak helyet.

A Bizottság számára fontos, hogy a törvényhozó és a bírói hatalmi ág felügyeletet gyakoroljon a különleges jogrend által lehetővé tett kormányzati többletjogosultságok felett; erre az Országgyűlésnek és a magyar bíróságoknak a különleges jogrend időszaka alatt és azt követően, utólagos jelleggel is van lehetősége. Az ugyanis már most látszik, hogy az Alkotmánybíróságnak lesz dolga a járványügyi védekezés kapcsán született jogszabályokkal [az Alkotmánybíróság előtt szerepel pl. a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése elleni utólagos normakontroll indítvány].

Továbbá, a Bizottság szerint sem jogállami megoldás pozitív kimenetelű szükségességi és arányossági teszt lefolytatása nélkül különleges jogrendet hirdetni, a koronavírus okozta járvány azonban sajnálatos módon világszerte kellő jogalapot biztosít ehhez az államok számára.

A Bizottság fontosnak tartja, hogy a különleges jogrend időlegesen kerüljön bevezetésre

(a Kormány az előző héten nyújtotta be a különleges jogrend megszüntetésére irányuló javaslatot), s hogy a különleges jogrendi intézkedések hosszútávon ne befolyásolják az állam jogi és közigazgatási berendezkedését. 

Ennek kapcsán a Velencei Bizottság megengedő annyiban, hogy bizonyos intézkedések hatálya mégis túlnyúlhat a különleges jogrend időszakán, ha ez a gazdaság helyreállításához szükséges. Magyarországon erre példa a különleges gazdasági övezetek bevezetése (amely egyúttal az önkormányzati rendszer egyébként gyenge megyei szintjének erősítését is eredményezheti), vagy a hitelmoratórium.

A Velencei Bizottság szerint - a fentieken túl - fontos továbbá, ha a különleges jogrend által lehetővé tett többletjogosultságok nemcsak a központi közigazgatást, hanem a közigazgatás egészét illetik – mint ismeretes, Magyarországon a Kormány a polgármesterekkel közösen osztozott ezeken a különleges hatáskörökön.

Noha Magyarország a kérdésben nem érintett, a Velencei Bizottság jelentése hosszasan foglalkozik a választások kérdésével. Ez abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a koronavírus okozta válság alatt bebizonyosodott, hogy különleges jogrend idején a szavazás kérdése alkalmas arra, hogy alkotmányos válságba navigáljon egy államot.

A Velencei Bizottság mértéktartása köszönhető annak is, hogy épp a testület volt az, aki 2006-ban véleményében kimondta, hogy az egyéni szabadságjogok bizonyos mértékű korlátozása elfogadható vészhelyzet esetén. A Bizottság ennek kapcsán kiemeli, hogy

az Emberi Jogok Európai Egyezményétől el lehet térni akkor, ha ezt a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot (például közegészségügyi veszélyhelyzet) indokolja.

Összegezve a fentieket, a 25 oldalas jelentés kilóg azon megszokott jogállamiság-kritikák sorából, amelyek az elmúlt hónapokban az Európa-szerte bevezetett különleges jogrendek apropóján napvilágot láttak. Azzal, hogy a Velencei Bizottság egy lépés távolságot tart a járványügyi védekezés politikai vonatkozásaitól, lehetőséget teremt arra, hogy a jogállamiság vizsgálatakor a kulturális és történeti sajátosságok is elemzési szempontokká váljanak.
 

Dobozi Gergely írása.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Meg vagyok lépve. Azt hozták ki eredménynek, amiben biztosak voltunk. Dugják a ballibek orra alá ezt az állásfoglalást.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés