Az alapjogok betartására kötelezné a cégeket egy új német törvényjavaslat

2020. augusztus 13. 18:54
A német szövetségi kormány úgy nevezett „beszállítóilánc-törvényben” kötelezné a fejlődő országokban befektető vállalakozásokat az alapjogok betartására.

Hosszas vívódás után a német vezetés szövetségi szinten látszik elköteleződni az úgy nevezett beszállítóilánc-törvény („Lieferkettengesetz”) elfogadása mellett – írja a német Handelsblatt. A Kancelláriahivatal ugyanis elfogadta a Hubertul Heil (SPD) és Gerd Müller (CSU) nevével fémjelzett álláspontját, miszerint a rendszerint fejlődő országokban befektető cégeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az alapjogok betartására és a környezeti terhelés csökkentésére.

A törvény ennek megfelelően szigorúbb felelősségvállalásra kötelezné az érintett vállalatokat a megfelelő munkakörülmények betartására és az alapvető emberi jogok érvényesítésére

(a Handelsblatt az Ernst & Young kutatására hivatkozva állítja, hogy 5 német cégből 1 tesz erőfeszítéseket e téren).

A Handelsblatt szerint nem volt ez mindig így: a márciusban prezentált javaslatot kezdetben nem támogatta sem a Kancelláriahivatal, sem pedig a CDU-s Peter Altmaier gazdasági miniszter. Utóbbi kapcsán a Handelsblatt szerint egy Germanwatch nevű német szervet munkatársát, Cornelia Heydenreich-t idézi, aki szerint Altmaier a továbbiakban is mindent meg fog tenni azért, hogy megtorpedózza a törvényjavaslatot.

Altmaier szóvivője egyébként úgy fogalmazott, hogy a cégek szemszögéből nézve az ügyet, a szabályozás akkor helyes, ha egyszerre valósítja meg a kívánt jogpolitikai célt, miközben rendelkezései a gyakorlatban is alkalmazhatók, s nem késztetik az érintett vállalatot arra, hogy kivonuljanak abból az államból, ahol korábban befektettek.

Amint arról a Handelsblatt is beszámol, a kormány közeli Középvállalati és Gazdasági Unió (MIT) főleg az időzítést illeti kritikával. A szervezet szerint a „koronaválság” közepette a cégek többsége a működésképtelenség küszöbén táncol, s az őszi második hullám előtt egy ilyen törvény elfogadása kifejezetten kártékony.

Az MIT szerint a politikusoknak épp támogatniuk kellene a közepes méretű vállalkozásokat, s nem pedig hasonló szabályokkal bonyolítani a működésüket.

A Handelsblatt foglalkozik azzal is, hogy vajon a javaslat elfogadása milyen hatással lenne a német-kínai kapcsolatokra. A tudósítás ennek kapcsán azt rögzíti, hogy épp Németország egyik – ha nem a –  legnagyobb gazdasági partnerével, Kínával kapcsolatban merülnek fel az utóbbi időben aggályosabbnál aggályosabb alapjogi kritikák. Ennek megfelelően pedig kérdéses, hogy

egy nyíltan autokrata jogi környezetben a német cégek milyen sikerrel tudnának alapjogokat érvényesíteni.

Ennek kapcsán Reinhard Bütikofer, a német Zöldek EP-képviselője arra figyelmeztet, hogy a kínai hatóságok több német multi (például a Siemens vagy a Volkswagen) technológiáit alkalmazzák, így az illető vállalatoktól semmiképpen sem várható az, hogy ilyen irányú jogalkotást támogatsson.

Mostani állás szerint azonban minden jel arra utal, hogy a kérdést a döntéshozók még ebben a választási ciklusban le akarják zárni. Ennek érdekében a törvényjavaslatot szövetségi szinten várhatóan augusztus 26-án tárgyalják.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés