Szomszédainknál sem lehetnek elragadtatva a Bizottság jogállamisági jelentése miatt

2020. október 2. 14:36
Jóllehet Magyarországra vonatkozóan a Bizottság számos éles és sok esetben kérdéses megalapozottságú kritikát fogalmazott meg, a jelentés szomszédos országokra vonatkozó fejezeteiből kiderül, hogy ezek a tagállamok sem várhatták örömmel a szerdai jelentést.

Ahogy arról már korábban is írtunk, szerdán az Európai Bizottság „2020 Rule of Law Report” címmel szerda délben közzétette jelentését a jogállamiság uniós helyzetével kapcsolatban. A módszertannal és az erősen lengyel-magyar fókuszú elemzéssel kapcsolatos kritikai észrevételeinkről már írtunk a Precedensen, most pedig egy hiánypótló körkép következik arról, hogy hogyan ítéli az Európai Bizottság a jogállamiság helyzetét a szomszédos tagállamokban. 

Mint ismeretes, a Bizottság négy ismérv mentén elemzi a jogállamiság helyzetét (igazságszolgáltatás, korrupció elleni fellépés, médiapluralizmus, illetve egyéb, a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatos kérdések).

Ausztriában az ügyészek feletti utasítási jog és a médiapluralizmus jelent problémát

Nyugati szomszédunkban, noha a társadalom az igazságügy függetlenségét általában magasnak értékeli, a Bizottság rögzíti, hogy azért felmerülnek aggályok a közigazgatási bíróság elnökeinek és az ügyészség személyzetének kinevezésével kapcsolatban; mint ahogy aggályosnak véli a Bizottság az osztrák igazságügyi miniszter egyedi ügyekre vonatkozó utasítási jogát a vádemelő-bűnüldöző szervre vonatkozóan (ennek kapcsán a Bizottság a meglévő szabályozás újragondolását veti fel az osztrák kormányzat részére).

A Bizottság ezen felül úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás minősége tovább növelhető azzal, hogyha a kormányzat gondot fordít arra, hogy tovább terjedjen a digitalizáció az ágazatban.

A korrupció elleni fellépés kapcsán a Bizottság alapvetően mindent rendben talál, ugyanakkor hiányosságokat vél felfedezni a lobbinyilvántartás átláthatósága, és az átfogó jelentéstételi kötelezettségek érvényesülése kapcsán.

Az osztrák médiapluralizmussal kapcsolatban a jelentés több kockázatot is azonosít: egyrészt hiányolja az információkhoz való hozzáférést jogát garantáló átfogó keretrendszert, úgyszintén kockázatokat tárt fel a médiumok szerkesztőségi függetlenségének szabályozási biztosítékainak terén.

Kritikát fogalmazott meg továbbá a Bizottság a médiaszereplők tulajdonosi struktúráinak átláthatóságát illetően.

Elismerve az osztrák kormányzat törekvéseit a civil társadalom érvényesülési lehetőségeinek szélesítésére, a Bizottság aggályát fejezte ki amiatt, mert nincs Ausztriában jogi keret az érdekeltek és a szélesebb nyilvánosságnak a jogalkotási folyamatba történő becsatornázására; szintén aggályos, hogy amikor ez tényszerűen ugyan mégis megtörténik, erre vagy egyáltalán nem, vagy rövid határidővel kerül sor.

Csehországot főként a polarizálódó médiafelügyeletet és a korrupció felderítése kapcsán érte kritika

Az igazságügy függetlensége területén a Bizottság elsősorban Csehország erőfeszítéseit domborította ki az igazságügyi reform végrehajtására vonatkozóan. Ausztriához hasonlóan a Bizottság itt is javaslatot tett a digitalizáció előre mozdítására. Kritikaként merült fel ugyanakkor, hogy

Csehországban növekedtek az illetékek, ami a sérülékenyebb jogkeresők igényérvényesítését korlátozza leginkább.

A korrupció elleni küzdelem kapcsán a Bizottság szintén a csehek reformer erőfeszítéseit értékeli, megjegyezve, hogy számos fontos területen (például a lobbitevékenység átláthatósága és a közérdekű bejelentők védelme területén) további jogalkotásra van szükség. A Bizottság mindemellett kritikát fogalmazott meg azt illetően, hogy

Csehországban a magas szintű korrupciós ügyeket nem vizsgálják kellő mélységben. 

A Bizottság aggályait fejezte ki azt illetően, hogy Csehországban jelentős a médiatulajdonosok befolyása a szerkesztői tartalomra vonatkozóan. A Cseh Műsorszolgáltatási Tanács működését a Bizottság alapvetően rendben találja, mégis, a testület szerint aggodalomra ad okot, hogy a médiahatóság döntései az utóbbi időben igencsak polarizálódtak a politikailag releváns témakörökben.

A fékek és ellensúlyok rendszerét érintő egyes kérdésekben az Európai Bizottság nagyjából mindent rendben talált, ugyankkor megjegyezte, hogy Csehországban egyre nagyobb nyomás helyeződik a nem kormányzati szervekre (NGO-kra).

Fordulópontként értékeli a Bizottság Szlovákiában Ján Kuciák újságíró erőszakos halálát

Ahogy arra a Bizottság rámutat, Szlovákiában ugyan az utóbbi időben történtek kormányzati erőfeszítések az igazságügyi rendszer minőségének és hatékonyságának javítására vonatkozóan, ennek ellenére a bírói függetlenség szintjét mind a közvélemény, mind pedig a cégek egyaránt nagyon alacsony szintűként értékeli. 

A Bizottság a korrupció elleni küzdelem területén az anyagi források és az elemzői szakértelem hiányát hozza fel a nyomozási eljárások sikerének legfőbb akadályaiként. Úgyszintén nehezíti a korrupció elleni küzdelmet, hogy a szlovák jogrendszer aligha korlátozza a lobbitevékenységet, mindemellett

nem szab gátat az úgy nevezett „forgóajtó-effektusnak”, vagyis a köz- és a magánszektor közötti akadálytalan átjárásnak sem.

A médiapluralizmus kapcsán a Bizottság jóllehet pozitívumként értékeli, hogy a jogrendszer formailag biztosítja a média működésének sokszínűségét, a valóságban nehezen átlátható a tulajdonosi struktúra a médiumok tekintetében, emellett nem rendezett a politikai pártok és a médiatulajdonosok közötti érdekösszeütközések kérdése, illetve aggályos az állami hirdetések elosztása is. A Bizottság mindemellett foglalkozik

Ján Kuciák oknyomozó újságíró meggyilkolásával is, amelyet a testület úgy értékel, hogy az eset rávilágított az újságírók biztonságának jelentőségére.

A fékek és ellensúlyok területén a Bizottság hiányosságokat vélt felfedezni, rámutatva arra, hogy a probléma a civil társadalom bevonásával és a hatásvizsgálati rendszerben lévő lehetőségek kiaknázásával orvosolható lenne. A Bizottság mindemellett elismerte a jogállamiság megszilárdítását célzó reformok törekvéseit.

Romániában leginkább a jogbiztonságot hiányolja a Bizottság 

A Bizottság szerint a 2017 és 2019 között Romániában végrehajtott igazságügyi reform kapcsán kialakult társadalmi feszültség ma is érezhető, ugyanakkor elismeri, hogy a 2020-tól kezdve a kormányzat dolgozik az anomáliák elsimításán. A Bizottság boncolgatja továbbá az igazságügyi szervezeteket kompromittáló kérdéseket, amelyek a pozitív kormányzati törekvések ellenére bizonytalanná teszik az igazságügy működését.

Az Európai Bizottság úgy ítéli, hogy a fenti

igazságügyi reform az antikorrupciós törekvések eredményességét is hátráltatja.

A testület rámutat: habár az utóbbi időben Romániában kedvezőbbé vált a politikai konstelláció, a kulcsfontosságú intézmények szempontjából a helyzet továbbra is aggályos. Kétséget ébreszt ugyanis a Bizottságban, hogy a jelenlegi körülmények mellett a magas szintű korrupciós ügyek feltárása és ennek bírói szankcionálása sikeres lehet-e.

Ezt erősíti, hogy Romániában jelenleg is

folyamatban van az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásrend megreformálása, ami a Bizottság szerint az összes körülményt figyelembe véve további jogbizonytalanságokhoz vezethet. 

A médiapluralizmussal kapcsolatban a Bizottság – csak úgy, mint a fentebb említett országok esetében – rögzíti, hogy habár a jog formailag biztosítja a média sokszínűségét, az egyes médiaszereplők tulajdonosi struktúrája nem megfelelően transzparens, és aggályok merülnek fel a szerkesztőségi függetlenség jogi garanciáinak területén is. 

A fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy habár a jogalkotási rend alapvetően megfelelően szabályozott, a törvényhozás hatékonysága területén azért adódnak kétségek. Probléma például, hogy fontos tárgyköröket a jogalkotó

sürgősségi kormányrendeletek útján szabályoz, a rosszul koordinált jogszabály-módosítások pedig rontják a jogalkotás minőségét és jogbizonytalanságot okoznak.

Van mit javítani a Bizottság szerint a korrupció elleni védekezés terén Horvátországban

A horvát igazságszolgáltatással kapcsolatban a Bizottság elismeri, hogy az utóbbi időben jelentős intézkedések történtek az igazságügy integritásának fejlesztése területén. Hiányolja azonban az ítélkezés elektronizálása területén tett erőfeszítéseket, illetve kritikát fogalmazott meg a bírák és az ügyészek kiválasztása, illetve az igazságügyi szereplők vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatban.

A korrupció elleni fellépés kapcsán az Európai Bizottság komoly hiányosságokat vél felfedezni. A testület a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) jelentésére hivatkozva állítja, hogy

a kormánytagok politikai immunitása túlontúl általános, emiatt pedig a magas szintű korrupció üldözése is komoly korlátok közé szorul.

A Bizottság rögzíti, hogy a horvát kormány ugyan tett ígéretet a rendszer reformjára, jogalkotási hiányosságok még mindig felfedezhetők. A GRECO által is megfogalmazott kritikákat a Bizottság is osztja a tekintetben, hogy a horvát jog a parlament képviselőire vonatkozó etikai kódexet jelenleg nem ismer. 

Szintén mélyítheti a korrupciót az országban, hogy egyrészt a nincs szabály az állami vezetőkkel kapcsolatos lobbitevékenységre, másrészt pedig

az érdek-összeütközéseket szabályozó törvény hatálya nem terjed ki a többségi önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezető tisztviselőire, de a felügyelőbizottság tagjaira sem. 

A médiapluralizmus kapcsán az Európai Bizottság rögzíti, hogy a médiahatóság politikai befolyás alatt áll, és a szabályozás eredményeképpen nem átlátható a médiumok mögött álló tulajdonosi struktúra sem. Szintén aggályként merül fel az Európai Bizottság szemében, hogy

az utóbbi időben Horvátországban az újságírók egyre nagyobb nyomás alatt állnak;

egyre több per indul ugyanis az újságírók ellen, mindemellett egyre több fizikai és halálos fenyegetés irányul a riporterek ellen.

Szomszédaink közül Szlovéniát dicsérte leginkább a Bizottság

Ahogy arra a Bizottság jogállamisági jelentése rámutat, Szlovéniában ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségét a közvélemény egyre nagyobb optimizmussal értékeli, az országra vonatkozó mutatók még mindig az uniós átlag alatt maradnak. A Bizottság kiemeli, hogy növeli az igazságszolgáltatás minőségét, hogy

hazánkhoz hasonlóan a digitalizáció egyre nagyobb teret hódít az ágazatban, és előremutató, hogy további fejlesztések is várhatók.

A Bizottság pozitívan értékeli a Bírói Tanács és az Ügyészi Tanács menedzsment szerepét, mint ahogy azt is, hogy vélhetően ennek eredményeképpen csökken az ügyhátralék is (megjegyzi ugyanakkor, hogy a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények esetében ezek a kedvező mutatók nem igazán érvényesülnek).

A korrupció elleni küzdelem területén a Bizottság szerint Szlovénia eredményesnek mondható, széleskörű ugyanis az ehhez szükséges jogi és intézményi keretrendszer. Kritikaként említi ugyanakkor, hogy a gyakorlat és a jog között felfedezhető bizonyos szakadék, amelyet főként az antikorrupciós testületek humán- és pénzügyi erőforrásainak szűkössége okozhat.

A médiapluralizmus helyzete a Bizottság szerint közel kielégítő. Kritikák fogalmazhatók meg ugyanakkor a tekintetben, hogy

az ágazat bizonyos mértékű forráshiánnyal küzd, és a közadatigénylés is hosszadalmas, emellett a büntetőtörvényből hiányoznak az újságírók védelmére vonatkozó speciális büntetőjogi garanciák.

A fékek és ellensúlyok rendszerének vonatkozásában a Bizottság üdvözli, hogy a jogalkotás során van mód az online társadalmi konzultációra. Probléma azonban, hogy az erre rendelkezésre álló idő sokszor rövidnek bizonyul, és a jogalkotó a független szervek álláspontját sem veszi mindig figyelembe.

A Bizottság üdvözli továbbá, hogy az Alkotmánybíróság előtt van mód a jogszabályok utólagos felülvizsgáltatására; felveti azonban, hogy a taláros testület hatékonyságának rovására megy, hogy az utóbbi időben megnövekedett az ügyteher ebben a vonatkozásban. A Bizottság a fentiekhez hasonlóan pozitívumént rögzíti, hogy 2023-tól hatályba lép egy NGO-k támogatását segítő jogszabály is.

Dobozi Gergely

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés