Bíróságok a jövő bűvöletében

2020. október 12. 13:55

Osztovits András
Az ipari forradalomnál is radikálisabb változást hozhat a jelenlegi technológiai fejlődés, ami az igazságszolgáltatás működését is alapvetően befolyásolja. A kérdés nem az, hogy minden átalakul-e, csupán az, mikor, és hogy mindez hogyan hat társadalmunk egyik alappillérére, a jogrendszer működésére.

Szóbeli, közvetlen és nyilvános

A bíróságok működésével kapcsolatos egyik legnagyobb jogalkotói kihívás, hogy a szabályozás mindenki számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ennek gyakorlati megvalósulását sok tényező akadályozhatja. Sokszor éppen a jogszabályok mennyiségének növekedése, az egyre részletesebb előírások nehezítik a bírósági eljárásokat.

Külön

érdemes kiemelni az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelveit: a szóbeliséget, a közvetlenséget és a nyilvánosságot.

Ezek a garanciák közel kétszáz évvel ezelőtt indultak el világhódító útjukra, és ma már nemzetközi egyezmények, az Alaptörvény és számos jogszabály is védi azokat. E három elv nélkül jelenleg elképzelhetetlen bármilyen eljárás lefolytatása, betartásuk ugyanakkor időigényessé teszi az ítélkezést. Elég ezzel kapcsolatban csak arra utalni, hogy a perek legfontosabb részén, a tárgyaláson – amelyre a bíróság épületében kerül sor – a feleknek fizikailag is meg kell jelenniük. Az utazás, a munkából kiesett idő költségesebbé teszik a jogérvényesítést, ami elhúzódó eljárás esetén jelentős anyagi terhet jelenthet.

Az ipari forradalom csak a kezdet volt

Ennek az igazságszolgáltatási modellnek egy olyan korban kell érvényesülnie, amikor az információs technológia fejlődése egyre gyorsuló ütemben alakítja át a társas érintkezést, a kommunikációt, a mindennapi életet. Túlzás nélkül állítható, hogy az olyan információ, amely online nem érhető el, szinte már nem is létezik.

Ahogy nő az okoseszközök használata, úgy csökken az ügyintézésre fordított idő és türelem.

A digitális forradalom társadalmi-gazdasági hatásait kutatók egyetértenek abban, hogy a 17. században kezdődő ipari forradalomhoz képest a digitális fejlődés hatása összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz. Vita inkább csak abban van a szakemberek között, hogy a radikális változások 2050-re, vagy már korábban bekövetkeznek.

Az IT fejlődése kihívás elé állítja az államokat, azok mindhárom hatalmi ágát. Az online térben létrejött jogi ügyletek, bűncselekmények új szabályok megalkotását, illetve a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás számára pedig új típusú ellenőrzési és döntési helyzeteket jelentenek.

A bíróságokat is alkalmassá kell tenni tehát az új típusú jogviták, bűncselekmények kezelésére.

Megnehezíti a feladatot, hogy ennek a technológiai fejlődésnek nincs belátható vége: ami ma még elképzelhetetlennek tűnik, az pár éven belül már meg is valósulhat. 

Őfelsége Online Bírósága

Ezeket az összefüggéseket az elsők között az Egyesült Királyságban ismerték fel, ahol mára szakmai konszenzus alakult ki a változtatás szükségességéről, az online bíróságok kiépítéséről. A 2016-ban indult angol igazságügyi reform egyik kidolgozója, az új típusú bíróságok szellemi atyja Richard Susskind, akinek sikerült meggyőznie a döntéshozókat arról, hogy az országban elindulhasson Őfelsége Online Bírósága.

Susskind különbséget tesz két szabályozási modell között: az egyik a meglévő eljárási szabályok keretein belül képzeli el a digitális eszközök használatát. A másik szerint viszont egy teljesen új szervezeti-eljárási modellre van szükség. Ez utóbbiban a főszerepet az online bíróságok kapják, és csak kiegészítő szerep jut a jelenlegi hagyományos kereteknek. 

Susskind a második megoldást javasolja, szemléletes példával figyelmeztetve arra, hogy mozgó járművön nem lehet kereket cserélni. Javaslata alapján az online bíróságok egy olyan platformon keresztül lennének elérhetők, amelyik a vonatkozó jogszabályok megtalálásában, formanyomtatványok kitöltésében, a felek álláspontjának egymáshoz való közelítésében, vagy akár egy egyezség létrehozásában is segítséget tud nyújtani. Ha pedig mégsem sikerül egyezségre jutni, a platformon keresztül lenne lehetőség a bizonyítékok benyújtására, a felek meghallgatására és végül a döntéshozatalra. Ez a modell nem minden polgári jogvita megoldására alkalmas, ezért ha az ügy túl bonyolult, a platformon közreműködő jogi asszisztens azt a hagyományos bírósági eljárásra utalhatja.

Szép új világ az Újvilágban és Ázsiában

Ilyen típusú online platformok már más országokban is működnek. Az Amerikai Egyesült Államokban a michigani egyetem kutatói dolgozták ki a Matterhorn elnevezésű online szolgáltatást, amit először 2017-ben egy michigani kerületi bíróságon indítottak el, és jelenleg már több mint 40 bíróságon, 8 különböző államban működik. A rendszert úgy tervezték, hogy a bíróságok és az állampolgárok hatékonyabban tudjanak kommunikálni egymással. Ez a szolgáltatás okostelefonon keresztül napi 24 órában elérhető, és elsősorban kis perértékű ügyek, családjogi jogviták ügyintézésére alkalmas. 

A másik online bíróság 2018-ban Utah-ban indult el, szintén kis perértékű jogvitákra. Ezen a platformon keresztül a felek megkísérelhetik egyezség létrehozását saját maguk, vagy olyan ügyintéző segítségével, aki az alapvető jogi kérdéseiket is megválaszolja, sikertelen egyezségi kísérletet követően pedig közreműködik a szükséges dokumentumok benyújtásában.

Az ügyintéző igény esetén meghallgatás nélkül, a benyújtott dokumentumok alapján is dönthet, vagy az ügyet bíró elé utalja, aki elrendelheti a vitában álló felek meghallgatását.

A legismertebb és jelenleg legfejlettebb online vitarendezési rendszer jelenleg Kanadában, British Columbiában működik Civil Resolution Tribunal (polgári döntőbíróság) néven. A 2016 közepén indult szolgáltatás ötezer kanadai dollárt meg nem haladó vagyonjogi viták eldöntésére kérhető, illetve 2019-től már közlekedési balesetekben okozott, ötvenezer kanadai dollárt el nem érő kárigények esetén is igénybe vehető. Négy részből áll a szolgáltatás. Az elsőben segítenek a felhasználóknak megérteni a jogi helyzetüket, a következőben egy informális egyezséget igyekeznek létrehozni a felek között. Ha ez sikertelen, a harmadik részben egy ügyintéző lép be, és megkísérli a feleket egyezségre vezetni. Végül, ha ez sem vezet eredményre, akkor a polgári döntőbíróság hoz határozatot.

Kínában a Legfelsőbb Népi Bíróság jelenleg egy olyan platformot épít, amely 94 millió ügyet, 46 millió dokumentumot, 24 ezer bírósági személyzeti anyagot, 10 millió statisztikai adatot és 100 millió ügyinformációt tartalmaz. A big data módszerével igyekeznek javítani az ügykezelésen és a folyamatban lévő igazságügyi reformon. 

Szingapúr 2000-ben a világon elsőként vezetett be bírósági formanyomtatvány kitöltő programot, amelynek használata az ügyvédek számára kötelező. 2016-ban a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezetésével „A jövő bíróságai” elnevezésű program indult, amelynek célja a mesterséges intelligencia és az online vitarendezési módszerek felhasználása. A rákövetkező évben már egy olyan rendszert indítottak, ami e-tárgyalásokat tesz lehetővé a kis perértékű ügyekben és a munkaügyi jogvitákban. 
Ausztráliában két hasonló kezdeményezés is működik. Az egyik szolgáltatásnak köszönhetően a bírák és az ügyvédek azon keresztül tudnak kommunikálni, iratokat cserélni, így nem kell feltétlenül a tárgyalóteremben megjelenniük. A másik a fizetésképtelenségi eljárásoknak bevezetett platform, ahol formanyomtatvány kitöltő programok segítik automatizálni az egyes kérelmeket és azok feldolgozását.

Bizalom, szakértelem, kényelem

A külföldi online jogvita rendezési fórumokkal kapcsolatos tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: folyamatosan nő az ügyfelek száma, és ami talán még fontosabb, az olyan döntéseké is, amelyekkel szemben már nem veszenk igénybe további jogorvoslatot. Az érintettek szerint e szolgáltatások előnye, hogy bárhonnan és bármikor elérhetők, és sokkal több információt és segítséget nyújtanak számukra. Mindezek alapján az ügyfelek kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, jogvitájuk pedig sokkal hamarabb lezárulhat a hagyományos eljáráshoz képest.

Minden sikeres vitarendezési modell egy háromszöggel jellemezhető, aminek egyes oldalai a bizalom, a szakértelem és a kényelem.

A bírósági és a bíróságon kívüli, alternatív eljárások szabályozásának egyaránt meg kell felelnie ezeknek a szempontoknak, a különbséget köztük az egyes oldalak eltérő hosszúsága jelenti. Az első online vitarendezési platformok kialakításánál a legnagyobb hangsúlyt a kényelem kapta. A technika fejlődésével, az adatkezelés gyorsaságának és korlátlanságának köszönhetően ma már a humán bírói részvételt helyettesítő szakértelem felhasználását tekintik a legfontosabbnak. Az adatok, tények feldolgozása, értékelése minden polgári eljárás központi kérdése, és e téren a modern technológia messze túlszárnyalja az ember kapacitásait.

Pozitív magyar tapasztalatok

A bírósági adminisztráció területén az elmúlt években Magyarországon látványos fejlesztések történtek, amelyek 2018-ban a Digitális Bíróság összefoglaló elnevezést kapták.

Ezek között némelyek kifejezetten az ítélkezési folyamatot segítik, más elemek pedig az ügyfelek igazságszolgáltatáshoz való jogát támogatják. A nyomtatvány kitöltő programok az idézésben és értesítésben, az e-akta az iratoknak a bíróság épületén kívülről történő betekintésében, a távmeghallgatás technikai feltételeinek megteremtése az utazás kiváltásban jelentenek érdemi segítséget. Az ügyfelek és a jogászok részéről is egyértelmű a visszajelzés: a digitális fejlesztések növelték a bíróságok hatékonyságát, ezeket folytatni kell. Ezzel párhuzamosan azonban

végig kell gondolni az online bíróságok lehetséges szerepét a magyar igazságszolgáltatásban: milyen területeken jelent hatékonyabb megoldást a jelenlegi rendszerhez képest.

E folyamatnak lendületet adhat a koronavírus járvány is, ami minden szervezetet rákényszerített az online tartalomszolgáltatás erősítésére. Komoly versenyelőnyre tehet szert, aki ki tudja használni az ebből adódó lehetőségeket. Ugyanez igaz a bíróságok vonatkozásában is. Fel kell ismerni, hogy a bíróság egyre kevésbé épületet, hanem sokkal inkább szolgáltatást jelent. Talán most is igaza lesz Jean Monnet-nak, aki szerint az emberek csak akkor fogadják el a változásokat, ha szembesülnek azok szükségességével; ezt a szükségességet pedig csak válság idején ismerik fel.

A szerző kúriai bíró.
 

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés