Norvégia máris bünteti Magyarországot és Lengyelországot a jogállamiságra hivatkozva

2020. október 12. 16:52
Norvégia felfüggesztette a Lengyelországot illető pénzek kifizetését, Magyarország esetében pedig a már hatályban lévő felfüggesztést erősítette meg a jogállamiság elégtelen teljesülésére hivatkozva. 

Az elmúlt negyedévben a jogállamiság kérdése, valamint az ahhoz kapcsolt feltételes kifizetések határozták meg az Európai Unió jövőjéről folytatott diskurzust. Miközben az EU-ban egyelőre vitatott, hogy hogyan lehet a tagállamiság kérdését összekapcsolni a támogatások kifizetésével, egy, az EU-hoz politikailag lazábban, pénzügyi szempontból viszont nagyon is szorosan kötődő állam,

Norvégia önhatalmúlag eldöntötte a dilemmát. 

A skandináv állam úgy határozott, hogy felfüggeszti a hazánkat és Lengyelországot illető kifizetéseket a Norvég Alapból. Pontosabban Lengyelország részét – ami jelenlegi árfolyamon nagyjából 214 millió eurót jelent a 2014-2021-es időszakra vonatkozóan – felfüggesztette, a hazánkat illető kifizetéseket pedig továbbra is visszatartja – írja a POLITICO. A lap a Norvég Alap kifizetéseinek felfüggesztése mellett a legutóbbi, jogállamisággal kapcsolatos vita fejleményeiről is beszámol.

Mint ismeretes, a norvég külügyminisztérium még 2014-ben közölte, hogy a Magyarország részére folyósítandó pénzügyi forrásokat a jövőben nem áll módjában biztosítani. A felfüggesztések mellett a norvég kormány arra tekintettel döntött, hogy a magyar Kormány 2014. január elsejével átalakította a támogatások elosztásával foglalkozó szervezetrendszert úgy, hogy a Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át.

Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország Lengyelország után a Norvég Alap második legnagyobb kedvezményezettje volt, 2004 és 2009 között 35 milliárd forint, a 2014-ben lejáró finanszírozási szakaszban pedig 46,8 milliárd volt a támogatás.
Mostani lépését a norvég kormány egyértelműen a jogállamiság-jelentések eredményéhez köti. 

„A Norvég Alap és az EGT Alaphoz kapcsolódó valamennyi kifizetés az alapvető emberi- és szabadságjogok érvényesülését hivatott támogatni, ezt pedig minden azokra jogosult tagállam köteles szem előtt tartani” – közölte Marte Ziolkowski, a norvég külügyminisztérium politikai tanácsadója.

A körülményekből kiderül, hogy Lengyelország esetében a folyósítások felfüggesztésének elsődleges kiváltó oka a Lengyelország-szerte több helyen is létrehozott „LMBTI-ideológia mentes” városok léte

„Úgy véljük, hogy azon lengyel hatóságok, amelyek közreműködtek abban, hogy Lengyelországban LMBTI-ideológia mentes városok jöhessenek létre, a Norvég Alap és az EGT Alap működési szabályaival összeegyeztethetetlen intézkedéseket hoztak” – nyilatkozta Ziolkowski. 

A norvég kormány ennek megfelelően megvizsgálta a lengyel helyzetet, összevetette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal, és úgy találta, hogy a lengyel fejlemények nincsenek összhangban az abban lefektetett értékekkel.

A riport szerzője ennek kapcsán idézi fel a nyárvégi esetet, amikor Ursula von der Leyen programadó beszédében az „LMBTI-ideológia mentes városok” ellen foglalt állást, amelyről a tudósítás szerint utóbb kiderült, hogy

inkább a szimbolikus jellegű megnyilvánulások közé sorolható

(még akkor is, ha a Bizottság városonként 25.000 eurót vont el városonként Lengyelországtól).

A POLITICO tudósításából kiderül, hogy 

a lépéssel Norvégia egyúttal az Európai Unió tehetetlenségét is ki akarta emelni. 

„Némileg ironikusnak hat, hogy ez Európai Unión kívüli ország sokkal határozottabban képes fellépni az ellen, ami Magyarországon és Lengyelországban zajlik, mint maga az Európai Unió” – idézi a POLITICO Marlene Windet, a Koppenhágai Egyetem politológusát.

A Norvég Alap és az EGT Alap pénzügyi alapok. Létrehozásuk hátterében az Európai Unió tagállami gazdaságainak pénzügyi forrásokkal való támogatása állt, alapítói pedig Izland, Liechtenstein és Norvégia. Abból a célból hozták létre, hogy az érintett államok, mivel ugyan nem tagjai az Európai Uniónak (csak az Európai Gazdasági Térségnek), mégis élvezik a közös piac előnyeit, pénzügyi forrásokkal kompenzálják ezt az aszimmetriát.

Összesen 185 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem is kell, ha az lmbtqdhkvcdfujjb megléte a feltétel.

Fizetniük kell! Persze nem itteni anarchistáknak.

Jó, de akkor mi felfüggesztjük azokat a norvégokat illető kedvezményeket, amelyeknek ezek a pénzek voltak az ellentételezései. Egyszerűen azért, mert megszegtek egy gazdasági szerződést. Amúgy megleszünk a pénzek nélkül is, nem egy nagy tétel..

Azt viszont megkérdezném, ha gazdasági alapon kötnek egy szerződést, majd az egyik fél politikai alapon, szubjektív módon, belpolitikába való belepofázással nem tesz annak eleget, akkor ott hol van a jogállam? Eljutottunk oda, hogy ízlésbeli dolgokat akarnak eljogiasítani, jogi kérdéseket pedig ízlés alapon kezelnének.

Régi sztori: arról van szó, hogy a pofátlan norvégok nem teljesítik a vállalt kötelességüket.

A németek után a norvégok is felrúgták a jogállamiságot. Minden az Anyegin múlik..

A civilszervezetek külső támogatása vonatkozásában Izrael a követendő példa.

De ugye azt tudod, hogy Norvégia nem EU tag??

Várom az ellenszankciót Lengyelország és Magyarország részéről?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés