Párton belüli összeesküvéstől tart a német kormánypárt elnök-aspiránsa

2020. október 28. 15:53
Friedrich Merz a Die Weltnek adott interjút, amelyben többek között abbéli aggodalmának adott hangot, miszerint a német kormánypárt jelenlegi hangadói tudatosan bojkottálják az indulását az elnöki székért. Az interjú sajtóvisszhangja azt sugallja, hogy a politikus helyzetértékelése nem alaptalan.

Friedrich Merz keddi, a Die Weltnek adott interjújában a (Kereszténydemokrata Unió) CDU elnöki székéért indult harc állását elemezte. Jóllehet személyes érintettsége miatt az objektivitásra a legkevésbé sem törekedett, mindazonáltal

a politikus megfogalmazott néhány olyan állítást, amelyből igen borús kép rajzolódik ki arról, hogy hogyan is képzeli a kormánypárt a demokratikus működést.

Merz legfőképp azt tartja visszásnak, hogy a párt minden észszerű ellenérv ellenére ragaszkodik az elnöki szavazás elnapolásához, amelynek egyedüli célja Merz szerint, hogy helyzetbe hozza legnagyobb riválisát, Armin Lashetet.

A CDU ugyanis a koronavírusra való hivatkozással döntött a pártkongresszus, egyúttal pedig a szavazás elhalasztásáról.

Merz kompromisszumos javaslatként azzal állt elő, hogy élve a technológia adta lehetőségekkel, a párt tartsa meg a kongresszust online részvétel mellett, az elnök személyéről pedig levélszavazás keretében döntsenek december 4-én.

A CDU halogató hozzáállását Merz annak tükrében is gyanúsnak tartja, hogy idén februárban még úgy tűnt, hogy a kormánypárt minél előbb túlesne a pártelnök megválasztásán. A koronavírus természetesen közbeszólt, de egész évben úgy tűnt, hogy a december 4-ei dátum tartható (vasárnap ezt a dátumot halasztotta el a kormánypárt 2021 elejére).

Az új pártelnök megválasztása egyébként Merz szerint

azért sem tűrne több halasztást, mert a CDU jelenlegi vezetése 2021. január 1-jével jogi értelemben illegitimmé válik.

Innentől kezdve a vezetés ügyvivőként működik tovább, tehát közvetlen felhatalmazás hiányában, bizonyos vészhelyzeti intézkedéseken túlmenően sem személyi, sem pedig tárgyi jellegű döntéseket nem hozhat. 

A december 4-ére vonatkozó kompromisszumos megoldását Merz azért is tartja alaptalanul elutasítottnak, mert január 16-ára a párt egyébként is online kongresszust szervez. Adódik hát szerinte a kérdés:

miért alkalmasabb a január közepi időpont a december 4-einél?

A CDU ezt azzal az indokkal söpörte le az asztalról, hogy ha a levélszavazást december 4-én tartják, akkor a kiértékelés és az eredményhirdetés már túlságosan belecsúszik a karácsony előtti ünnepi várakozásba.

Merz mindezt mondvacsinált oknak tartja, s

a halasztás hátterében szerinte valójában az áll, hogy a párt időt nyerjen Armin Laschetnek arra, hogy politikailag felépítése magát ahhoz, hogy alkalmas legyen a pozícióra;

Merz ugyanis saját magát egyértelműen erősebbnek tartja riválisainál (Laschet mellett Norbert Röttgen, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke is indul), amit a politikus elmondása szerint kész közvéleménykutatási adatokkal is igazolni.

Merz azt sem tartja kizártnak, hogy a CDU azért igyekszik halogatni a választást, hogy Lascheten és Röttgenen túl egy negyedik aspiránst is felépítsen a megmérettetésre – ahogy arra a politikus is utalt, a CDU-n belül időről időre felhangzanak erre vonatkozó pletykák. A „meglepetés-jelölt” színre lépésére szerinte azért is lehet szükség, mert az említett két induló megfáradtnak és kimerültnek látszik.

Mi több, Merz úgy érzékeli, mintha a CDU establishmentjén (politikai elitjén) belül megformálódott volna egy úgy nevezett „Akadályozzuk Merzet” jeligére működő koalíció, amelynek szólamaira Merz szerint a pártvezetés is hallgatni látszik.

Ennek ellenére azonban Merz üzenete mind a szövetségesei, mind pedig az ellenlábasai számára az, hogy kitart, és hogy „nem hagyja magát legyűrni”.

A Merz által elmondottak kapcsán több elemzés is napvilágot látott a német sajtóban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung jóllehet alapvetően kritikus Merz szavaival és helyzetértékelésével kapcsolatban, az ugyanakkor

a lap szerint sem világos, hogy miért is nem szavaz a párt december 4-én, amikor megtehetné. 

Abban is igazat ad Merznek, hogy a halasztás valóban szolgálhatja riválisainak érdekeit, Merz azon meglátását azonban nem tartja megalapozottnak, hogy egyébként a politikus toronymagasan vezetne a többi jelölttel szemben.

A FAZ Merz-cel szemben meglehetősen elfogult értékelése szerint a politikus interjúja taktikai lépés, amelyből leginkább az szűrhető le, hogy Merz szándékosan pályázik az áldozatszerepre, miközben „populista retorikát” folytat. 

Ez utóbbi következtetést a lap annak kapcsán vonja le, hogy Merz az interjúban nyíltan szembehelyezkedett a pártelittel, s mintha szándékosan a kongresszuson szavazati joggal rendelkező másod- harmadvonalas CDU-s politikusok irányába beszélt volna.

Mindez a Die Welt értékelése szerint annak tükrében nem csoda, hogy a CDU politikai kontúrjai Merkel pártokon átívelő kompromisszumkereső politikája következtében elmosódni látszanak –

Merz programja pedig abban áll, hogy a párton belül egyedüliként ismét karaktert adjon a Kereszténydemokrata Uniónak.

A Die Welt ezen felül elismeri, hogy Merz politikai elképzelései következtében erős médiaellenszéllel kényszerül dacolni.

Ezt az olvasatot osztja egy másik német lap is, a Tichyseinblick is, amely Merz szerepét tágabb kontextusba helyezve, a merkeli CDU karakterével együtt értékeli. Az elemzés elsősorban a Die Weltben lehozott interjúban elhangzott állításokat veszi sorra, rávetítve azokat arra a politikai játszmára, amit Merz évek óta az időközben balra sodródott CDU-n belül folytat. 

Ennek megfelelően pedig a lap

Merz személyében egy türelmét veszített politikust fest le, aki immár a sajtónyilvánosságot is nyíltan használja saját pozíciójának erősítése céljából. 

Friedrich Merzről lapunk 2020. március 3-án közölt részletes portrét, ami itt olvasható.

Dobozi Gergely

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én is megnéztem. 2009-ben igéretes képviselőként, bizonyos torzsalkodások miatt kilépett a politikából és különböző komoly cégek felügyelő bizottságában dolgozott nagyon sikeres jogászként. 10 év neki kiesett a pártpolitikából, amíg a többiek szövetségeket kötöttek és bontottak fel, azaz aktívan részt vettek az iszap birkózásban. Nyilvánvaló számomra az, hogy a körön belüliek összezárnak a visszatérő régi/újjal szemben és nem látom azt, hogy pl. Merkel mellé állna, amivel kompenzálhatná ezt az ellenérzést.

"Az új pártelnök megválasztása egyébként Merz szerint
azért sem tűrne több halasztást, mert a CDU jelenlegi vezetése 2021. január 1-jével jogi értelemben illegitimmé válik.
Innentől kezdve a vezetés ügyvivőként működik tovább"
1. Minden fontos rendeletet Nyugat-Európában ún. ügyvivő kormányok hoztak a migráns-behozatallal kapcsolatban.
2. A jogállamiság legfontosabb ismérve: mindig a szoci-libsi-zöldi-balos összefogásnak van igaza.
3. És ezzel párhuzamosan: a nemzeti oldalnak soha nem lehet igaza.
4. Ha mégis a patrióta közgondolkodás irányába mozdul el a politikai klíma, azonnal törvényi megfigyelés - értsd: titkosszolgálati terror - alá helyezik.
Ugyanaz a trükk itt is, - bojkott, embargó - mint Trump ellen az USA-ban: Biden és fia húzásairól az ország 119 lapjában egy szó nem olvasható. Az amerikai sajtóban 6 darab lap foglalkozik csak ezzel.
Merzet ugyanígy teszi láthatatlanná a demokratikus jogállami német Lügenpresse...

Végső rátióként pedig, ott vannak a Rote Armék, amelyek életre keltése egy csettintés a szíjájas amerikai fiúktól.
Mint Pontóék, Moróék, Herrhausenék idejében...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés