A humán tudományok fejlesztik a kritikai gondolkodást

2020. november 23. 12:59
Egyre nagyobb az érdeklődés a reál szakokon végzettek iránt. A gazdasági megfontolásokon túl azonban más szempontokat is figyelembe kellene venni az egyik legnagyobb horvát portál szerint. A humán szakok ugyanis fontos képeségekkel, a kritikai gondolkodással a kultúra dekódolásának képességével ruházzák fel a diákokat.

A Jutarnji list nevű horvát portál átfogó portrét közölt a (horvát) felsőoktatás helyzetéről. A portál szerint az elmúlt 15 évben alapvetően átalakult a népszerű felsőoktatási szakok rangsora. A korábban népszerű humántudományokat felváltották az úgynevezett STEM-diszciplinák (a STEM angol mozaikszó: Science, Technology, Engineering, and Mathematics) a legnépszerűbb szakok listáján. A jelenség mögött egyfelől a piaci igény s ezekkel összefüggésben a jobb kereseti lehetőségek, másrészt a horvát kormány gazdaságélénkítő szándékai, az oktatás és a munkaerőpiac jobb összehangolásának igénye áll. 

Persze ezek a folyamatok nemcsak Horvátországban, hanem az egész világon megfigyelhetőek. Éppen ezért idézi a cikk több szakértő véleményét a témában, akik jellemzően a képzési és társadalmi preferenciák megváltozásának veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Martha Nussbaum amerikai filozófus szerint a technológia és a gazdáság által uralt modern világban az embert bizonyos értelemben egysíkú lényként kezelik, aki csak egy meghatározott tevékenységhez érthet igazán. Ekképpen csak egy szűk területre specializálódhat, mivel alkalmatlan arra, hogy azon túlmenően egyéb hasznos ismeretekre tegyen szert. A klasszikus humánképzés (például a bölcsész- és jogtudományok)ezzel szemben a kritikai gondolkodást, az empatikus készségeket és az összetett világ megértésének a képességét erősíti, amelyre a modern világban is szükség van. Sőt, most talán még nagyobb szükség van, mint korábban – teszi hozzá Nussbaum. 

Ivana Greguric-Knežević horvát filozófus a fentieknél valamivel pesszimistább álláspontot képvisel. Szerinte az emberre ma úgy tekintenek, mint egy kibernetikus organizmusra, amelyet könnyen lehet irányítani és ellenőrizni. Nem kell, és nem is lehet többé az embernek az élet értelméről elmélkednie. 

Mislav Balković a zágrábi Algebra Főiskola dékánja a probléma megoldását abban látja, hogy az oktatás során a humántudományok és a STEM közötti arányokra kell összpontosítani. Olyan arányt kell meghatározni, amely a társadalom számára a legnagyobb haszonnal jár. Hozzáteszi, hogy manapság, amikor a technológia már szinte bárki számára könnyen hozzáférhető, a megosztott tartalom minősége nagyban csökkent. Ilyen körülmények között a humanisztika és az irodalom fontosabb, mint korábban bármikor, ugyanis alapvető a hatalmas és gyakran silány minőségű információáradatban a kritikus szemlélet megléte és a mindinkább összetett társadalmi kérdések megértésének képessége.
 

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgyis, mint reál-, és humánszakos diplomás mondom, a humán szakok többsége szemét. Ócska szemét. Mindenhol, nem csak itt, vagy az Usában, vagy bárhol máshol.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés