Nagy szükség lesz Brüsszel önmérsékletére a még körvonalazódó online közös piacon

2020. december 4. 11:20
Az online tér hiánypótló szabályozási szándékával lép fel Brüsszel. Noha a Bizottság felvetései jogosak, az elharapózó álhírgyártásért és adatvédelmi incidensekért a közvélemény általában a jobboldalt teszi felelőssé. Ha ez továbbra így marad, a szabályozás könnyen politikai eszközzé válhat. 

Új játékszabályokat fektet le az online térben az Európai Bizottság

Újabb részleteket árult el Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közeljövőben elfogadásra kerülő Digital Services Act (Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) – és az ahhoz kapcsolódó  Digital Markets Act (Digitális piacokról szóló rendelet) – szempontrendszeréről és elveiről a 2020-as rangos IT konferencia, a Web Summit alkalmával.

Európa technológiai szektora felnőttkorba lép” – jelentette be a bizottsági elnök, hozzátéve, hogy a digitális forradalom következő hullámát meglovagolva, a kontinens globális vezetővé válhat az ágazatban.

Von der Leyen felhívta a figyelmet arra is, hogy a javaslatcsomag új játékszabályokat fektet le a digitális piacon, érintve úgy a kisebb piaci súlyú startupok jogállását, mint a legnagyobb technológiai konglomerátumokét. 

Ami offline jogellenes, az legyen jogellenes online is…

Mindaz, ami offline jogellenes, annak jogellenesnek kell lennie online is” – szögezte le az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ebben az ágazatban nem a szerteágazó tagállami szabályozási megoldások szolgálják igazán a közérdeket, hanem egy egységes uniós jogi környezet.

A Digital Services Act új szabályokat hozhat az online tér különféle területein: a javaslatcsomag a tartalommoderációtól kezdve, az internetes marketing területén át az algoritmusok átláthatóságának szabályozásáig szinte minden kockázati faktort érint.

Érdekesség a szabályozással kapcsolatban, hogy a dezinformáció, és az ahhoz hasonló „ártalmasnak” minősülő tartalom létrehozása és publikálása nem lesz önmagában jogellenes.

Ez a megfontolás a szabad véleménynyilvánítással függ össze, ennek megfelelően az „ártalmasnak”, vagy dezinformációnak minősülő tartalom eltávolítására nem lesz kapásból kötelezhető egy felület.

Amit ezzel kapcsolatban a Bizottság szabályozni kíván, az az „ártalmas” tartalom terjesztése, s az erre való figyelemfelhívás.

…és ami tilos az egyik számára, az legyen tilos a másik oldal számára is

Ez azért is fontos, mert

a legnagyobb techcégek a véleménycsere és a politikai kommunikáció elsődleges „piacterévé” váltak, ennek megfelelően ma már a közérdek jócskán felülírja a működtetők magánérdekeit. 

Ezt azonban szigorú és átlátható szabályozás nélkül a techcégek láthatóan nem fogadják el: augusztus elején a két legnagyobb közösségimédia­-platform, a Facebook és a Twitter össztűz alá vette az egyre inkább kampányüzemmódba kapcsoló amerikai elnököt; az intézkedések eredményeképpen előbbi Donald Trump egyik posztját törölte teljes terjedelmében. 

Ezt követően az elnöki kampányt végig kísérte az a trend, hogy míg Bidenék gyakorlatilag megkötések nélkül használhatták a közösségi média felületeit, Trumpnak folyamatosan a Facebook és a Twitter moderátorainak lábjegyzeteivel kellett együtt élnie. 

Köszönhetően a Twitter és Facebook moderátorainak, a közvélemény előtt az terjedt el, hogy – főleg Amerikában – Trump-párti „populista-republikánus” oldal közöl álhíreket. Ezt cáfolja meg egy októberi kutatás, amelynek egyik eredménye szerint az álhírek terjesztése korántsem párthoz kötött, hanem inkább a szélsőséges politikai gondolkodással függ össze. Vagyis – következik a tanulmányból – a közösségi médián közölt álhírekért mindkét oldal szélsőséges véleményvezérei felelőssé tehetők.

Vegyük például a Brexit esetét: a fősodratú baloldali média – sőt, már a tudomány is – hajlamos a britek Európai Unióból való kilépését úgy keretezni, hogy az populista fake news diadala az igazság felett, elhozva Európa számára a „post-truth” – vagyis az „igazság utáni” korszakot. A jelenkor ilyetén való címkézése mellett és ellen is fel lehet hozni érveket, az viszont bizonyos, hogy mindezért nemcsak az Unióból való kilépést szorgalmazó „Leave”-kampány tehető felelőssé. 

A Telegraph által feltárt információk szerint a Facebook például pénzügyi ellentételezés fejében százezernyi Brexit-ellenes politikai álhírt engedett szabadjára felületén, ezzel is segítve az egyébként elbukott maradáspárti kampányt.

Szintén a Trump-jelenség és szintén a Brexit kapcsán terjedt el az úgy nevezett Cambridge Analytica-botrány kapcsán, hogy a közösségi média csaknem kizárólag a jobboldali populisták kedvelt eszköze az álhírek terjesztésére. 

Nos, mára bebizonyosodni látszik, hogy ez az állítás is közelebb áll az álhírekhez, mint a valósághoz: az azóta bezárt, jobboldali populista konspirációval – így különösen adatlopással és microtargetinggel – vádolt cég érdemben sem Donald Trump 2016-os győzelméhez, sem pedig a Brexithez nem járult hozzá. 

A probléma valós, a feladat az, hogy a megoldás politikasemleges legyen

Cambridge Analytica-botrány valóságtartalma ugyanakkor valóban megáll: a legnagyobb techcégek által kezelt adatvagyonnal való rendelkezés valóban szabályozásért kiált. Tekintettel azonban arra, hogy

a mértékadó brüsszeli lapok hajlamosak még az objektív információkat rögtön a pillanatnyilag divatos politikai széljárásnak megfelelően kommentálni, a probléma politikasemleges megközelítése ebben az esetben kiemelten fontos. 

Ha ugyanis Brüsszel valóban a „való világhoz” hasonlóan kíván egyfajta integrált, online közös piacot létrehozni, akkor az történjen objektív mércével, s ne pedig a szokásos politikai keretezéssel történjen.

December 2-án például egy meghatározó politikai hírforrás, az EUobserver felületén látott napvilágot egy olyan kommentár, amelyben a szerző a téma kapcsán kánonná vált „Trumpozás” és „Brexitezés” mellett nekiállt „lengyelezni”, „belgázni” és „spanyolozni” is – sugallatok szintjén mintegy Big Datán alapuló, rosszhiszemű választási befolyásolással vádolva meg az ezekben az országokban kormányzó pártokat. Noha véleménycikkről van szó, az uniós szinten jelenleg is zajló "lengyelezés" ismeretében az ilyen tartalmú cikkek multiplikátor hatását nem szükséges részletezni.

Az tehát a jövő zenéje, hogy az uniós jogalkotók és jogalkalmazók képesek lesznek-e önmérsékletet tanúsítani ezen a téren. Ugyanis ahogyan a jelenlegi, online techcégek uralta vadnyugati körülményeken változtatni kell, úgy kell elkerülni azt is, hogy az európai közvélemény felett egy Orwell-féle Igazság-minisztérium rendelkezzen.

Dobozi Gergely

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés