Luther Márton ma tarolna a Twitteren

2021. január 25. 12:57

Tom Holland
A Luther által a maga javára fordított technológia természetesen az írott sajtó volt.

„(…)

A reformációt egy medréből kiszökött Twitter-csetepatéhoz hasonlítani nyilvánvalóan anakronisztikusan hatna; azonban nem teljesen.

(…)

Amikor 1517-ben egy korábban ismeretlen teológus professzor Wittenbergben 95 pontjával az egyház doktrínáit a megváltásról vitára bocsátotta, e 95 érv vírusszerű terjedésbe kezdett a társadalmon belül.

„Pusztán irigy szerzetesek civakodása” – kommentálta a pápa a zavaros eseményeket, akinek hozzáállását ily módon nagy mértékben tükrözi az az attitűd, amellyel számos politikus a Twitterhez viszonyult még 2010-ben. 

Nem telt sok időbe azonban, hogy a helyzet eszkalálódjon. Hamar kiderült, hogy Luther géniuszi érzékkel kezeli azt a fajta nyilvánosságot, amellyel Európának korábban soha nem volt dolga. Négy évvel később a 95 pont kifüggesztését követően nevét egész Németország megismerhette, hírneve pedig a határokon is átjutott. 

(…)

Hogyan volt erre képes? „Luther kommunikációja többszintű volt: egyszerre vitatkozott tudósokkal, prédikált a pulpitusról, németül írt és üzeneteit német himnuszok és énekek útján továbbította a nép felé” – méltat Diarmaid McCulloch. Hogy egy metaforával éljünk: Luther egy digitális teológus, aki nehézkesen analóg ellenfelekkel nézett szembe. A Luther által a maga javára fordított technológia természetesen az írott sajtó volt.

Luther előtt senki sem vette észre ez ebben rejlő potenciált, mint ahogy a technológiát sem hasznosította senki ilyen földrengető eredménnyel. 95 pontjának társadalmi hatása kritikus mértékben függött attól az elszántságtól, amelyet annak kapcsán érzett, hogy gondolatait a lehető legszélesebb eléréssel terjessze. 

(…)

Megrázó eredmény, hogy a wormsi birodalmi gyűlést  követő egy évtized leforgása alatt a német nyelven írt pamfleteknek több mint az egyötöde Luther tollából származott. Tanulmányainak, értekezéseinek hatását a mémek tovább növelték. Luthert rendszeresen prófétaként, hősként, szentnek ábrázolták, miközben ellenfeleit állatokként, démonokként (…) mutatták be. 

A világ ezt megelőzően soha nem szembesült ekkora léptékű trollkodással. Luther csodálói ezeket a képi ábrázolásokat oly módon hasznosították, hogy azok történelmi hatása messzemenő legyen. Carlos Eire szavaival élve, ezek a követők találták fel a szatirikus képregény műfaját.

(…)

Luther kétszer jelent meg a császár színe előtt, és mindkét alkalommal arra szólították őt fel, hogy vonja vissza az írásait – ő ezt mindannyiszor vissza is utasította. A tiltakozás e heves formája még a császárt is zavarba ejtette.

(…)

Karrierje során Luther az aforizmák és a kirohanások géniuaszként, az álhírek visszautasítója és terjesztőjeként (…) sikeresen alkalmazta azokat a készségeket, amelyek ma bárkit alkalmassá tesznek arra, hogy beragyogja a közösségi médiát.

Mégis, itt a Nyugaton, néhányunk számára, akik ma a Facebookot vagy a Twittert használják, Luther összes erénye közül a legtanulságosabbnak mindenekelőtt Luther azon készsége hathat, hogy akár az élete árán is hű maradjon saját lelkiismeretéhez."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés